Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-30 / 104. szám

A szocialista faluért A FÖLDMÜVEEßSÜGVI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. december 30. Ára 40 fillér X. évfolyam, 104. szám. Új esztendőben új begyűjtési árak Óév búcsúztató Oj esztendő küszöbén állunk. Az 1960. év, amelynek hajnala most vir­rad ránk, második ötéves tervünk utolsó esztendejének kezdetét jelenti. Már magában ez is .nagy jelentőségű. Népgazdaságunk minden ágazatában hatalmas feladatok várnak ránk, ame­lyeknek sikeres megvalósítása nagy­szerű távlatokat nyit meg hazánk dolgozói számára. Az új év a mezőgazdasági termelés fejlődésének új útját nyitja meg a mezőgazdasági termékek most életbe­lépő új begyűjtési árai és a begyűj­tés új rendszere által. Földműveseink, a szövetkezetek és az állami gazda­ságok dolgozói már behatóan foglal­koztak az új begyűjtési rendszerrel és az új árakkal. Sok szó esett erről a kérdésről, de talán mégsem lesz felesleges, ha az év utóján megszólal­tatjuk a legilletékesebbek egyikét, B e 1 a j Ján elvtársat, a Földművelés­­ügyi Megbízotti Hivatal begyűjtési osztályának vezetőjét, s megkérjük arra, mondjon valamit olvasóinknak az új felvásárlási rendszerrel és a mezőgazdasági termékek új áraival kapcsolatban. • Miben rejlik az új begyűjtési árak és az új begyűjtési rendszer lényege? • Az új árak lényege elsősorban az, hogy a szövetkezeteket az eddigi­nél még nagyobb mértékben teszi érdekeltté a mezőgazdasági termelés növelésében. Azáltal, hogy az árak az egész országban egységesek és szi­lárdak, a különböző feltételek között és más-más termelési sikereket fel­mutató szövetkezet számára egyforma értékesítési feltételek létesültek. Az egységes begyűjtési árak lényegesen megjavítják a szövetkezetek és az állam érdekei közötti összhangot, mivel az egyes termékek ára meg­felel kitermelésünk társadalmilag in­dokolt költségeinek. • Milyen előnyóöket jelentenek az új árak a gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetek számára? • Az egységes begyűjtési áraktól és az új begyűjtési rendszertől első­sorban azt várjuk, hogy a még nem eléggé belterjesen vagy mostohább feltételek között gazdálkodó szövet­kezetek ugyanolyan előnyösen érté­kesíthessék termékeiket, mint a jól gazdálkodó szövetkezetek. Nagyobb lehetőségük lesz a termelés fokozá­sára, amit főképpen a rejtett tartalé­kok feltárásával, az önköltségek csök­kentésével és így gazdálkodásunk meg­szilárdításával érhetnek el. Tehát röviden, az új árak mellett még na­gyobb bevételekre számíthatnak. A már jól gazdálkodó szövetkezetekre pedig ösztönzőleg hatnak az új árak, hogy még nagyobb hektárhozamokat s az állattenyésztésben jelentősebb termelékenységet érjenek el. Ezt pe­dig szintén az önköltségek csökken­tése és a termelési eredmények nö­velése teszi lehetővé számukra. • Lenne szíves még, Belaj elvtárs, néhány szót szólni az új begyűjtési rendszer megszervezéséről? • Az új begyűjtési rendszer két­oldali szerződéseken alapszik. A me­zőgazdasági termékeket feldolgozó üzem szerződést köt az egyes terme­lőkkel, hogy meghatározzott időben a szerződésben foglalt terményeket átveszi. A termelő viszont köteles a szerződésben feltüntetett terméke­ket a meghatározott mennyiségben leszállítani. Már maga az a tény, hogy szerződést kötnek, arra készteti az érdekelteket, hogy leüljenek és kö­zösen megtárgyalják a lehetőségeket. Néha a vetésterület nagyságát is (pél­dául a cukorrépát) szerződésbe fog­lalják, s a begyűjtő köteles átvenni az egész, esetleg a tervezettnél na­gyobb terménymennyiséget is. Hogy reális szerződést köthessenek, a szö­­vetkezeteseknek pontosan kell tud­niuk, miből mennyijük van. Ezért nél­külözhetetlen számukra a pontos és mindenre kiterjedő elsődleges nyil­vántartás. — Sajnos, nálunk a nyilvántartás még nem olyan, amilyennnek lennie kellene. A Szovjetunió bármelyik kol­hozában a vezetőség, de még maguk a tagok is, pontosan tudják mit meny­nyiért termelnek, ismerik a termelési költségeket, s így könnyebben tudnak harcolni az önköltségek csökkenté­séért, az olcsóbb termelésért. Ami az új esztendőben már elő ne forduljon Az egyik ajtón be, a másikon ki, de segítségre a szövetkezet sehonnan sem számíthat! Bort, búzát, békességet, sikerekben gazdag újévet! A Csehszlovák Békevédők Bizottságának levele Manolisz Glézoszhoz • Mit tudna még mondani, főleg Szlovákia déli járásainak mezőgazda­sági dolgozói címére az egységes be­gyűjtési rendszerrel kapcsolatban? • Körülbelül két éve annak, hogy a somorjai járás értékes felhívással fordult a földművesekhez, hogy a szarvasmarhákat legalább 400 kg-ra felhizlalják. Ezt a felhívást valahogy belepte a por. Pedig igen fontos lenne, ha a somorjai járás kezdeményező példáját másutt is követnék. Ezáltal a levágásra adott szarvasmarhákért több pénzt kapnának. — Egy további fájó pont is eszembe jut ennek kapcsán. Oj szö­vetkezetek alakulnak, a már meglevő­ket kibővítik, de nem nagy gondot fordítanak a közös baromfitenyész­tésre. Pedig a rögtönzött baromfifar­mokon is szép eredményeket tudnak egyes szövetkezetek felmutatni. Emel­lett nagyon sok szövetkezet nem tel­jesíti a tojásbeadást, amit pedig nem­csak a közellátás érez meg, hanem a szövetkezet pénztára is. — S még valamit — fűzte hozzá beszélgetésünk végeztével Belaj elv­társ —, a szövetkezetek már most jól készüljenek fel a tavaszi munkákra, hogy a növénytermesztésben, s ennek alapján az állattenyésztésben is sike­rüljön elérniük azokat a hozamokat és termelési eredményeket, amelye­ket az 1960-as termelési terv hatá­roz meg. Ormay Kálmán Manolisz Glézosz úrnak Aver off-börtön, Athén Tisztelt, drága Barátunk! Engedje meg, hogy Csehszlovákia népe nevében legszivélyesebb jókí­­vánatainkat tolmácsoljuk Önnek az újév alkalmából. Az 1959-es esztendő □□□□□□□□ Tudósítás Abaráról A nagymihályi járás ötvennégy köz­sége közül Abara esik legtávolabb a járás székhelyétől. Dolgos, köteles­ségtudó emberek lakják. A szövetkezet Abarán eredetileg még 1950-ben megalakult, és két év alatt egész községivé vált, de 1953- ban a reakciós elemek hatására a szövetkezet felbomlott, majd két évre rá újra megalakult. Abara 1957-től másodszor is szövetkezeti község. Rö­vid két év alatt ez a szövetkezet a járás legjobbjai közé küzdötte fel magát. A cukorrépa betakarítását az eper­jesi kerületben az abaraiak elsőként végezték el. Szeptember 30-ra 180 vagon cukorrépát adtak át az állam­nak. Cukorrépából a legmagasabb hektárhozamuk 450 mázsa volt. Az őszi vetést idejében elvégezték. Az 1960-as cukorrépavetés alá 50 hektár földet megtrágyáztak. Az őszi munkálatok jókori befeje­zését nagyban elősegítette Varga Já­nos és Fekete József traktorosok oda­adó munkája. Popély Andor, a Nagykaposi Mezőgazdasági Mesteriskola tanulója az ön számára a szenvedés éve volt, jogellenes ítélet alapján börtönben töltött esztendő. Ugyanakkor azonban a demokráciáért, s a görög nép jogai­ért vívott hősi harcának további évét jelentette. Az egész világot lelkese­déssel tölti el az a nemesség és ön­megtagadás, amellyel az igazságot és az igazságosságot hirdeti. Csehszlo­vákia népe boldog, hogy a demokrácia, a szabadság és a nemzetek közötti barátság elve, amelynek ön életét szentelte, most egyre nagyobb győ­zelmeket arat. Ez a görög nép demok­ráciájáért vívott fokozódó harcával együtt bizonyossá tesz bennünket abban, hogy Ön hamarosan megéri az igazságot és a szabadságot, önnek a görög nép hősének jó egészséget, sok erőt és boldogságot kívánunk az új évben és a további években! A Manolisz Glézosz védelmére ala­kult csehszlovák bizottság nevében: GUSTA FUCIKOVÁ, elnök, ARNOST S1LAN, titkár ★ ★ ★ Az új technológia nyomában December második felében a bra­­tislavai kerület szövetkezeteinek és az állami gazdaságainak baromfigon­dozói ellátogattak a somorjai járásba, hogy megtekintsék a baromfitenyész­tésben bevezetett új technológiát. Meglátogatták az erzsébetmajori szö­vetkezet víziszárnyas-telepét, utána pedig a vörösmajori szövetkezet puly­katelepét tekintették meg. Az éber­­hardi Mezőgazdasági Technikumban baromfitenyésztésben alkalmazott új technológiáról előadást hallgattak meg, amelyet élénk vita követett. (Balazsic) A jóhír-csorbítgató Setény — és más egyebek Ail inap az utam Ipolyságon vitt ke­­resztül, mondok, ha már itt já­rok, benézek a szövetkezetbe is. Jó hírüket hallva szerettem volna tar­solyomat megtölteni hasznos tapasz­talatokkal, Ám, a múltkor olyasfélét is láttam, amiért dicséret helyett el­marasztalás illette őket. Például a trágyatelepiik úgy festett, mint a vi­har-felforgatta szalmakazal, se széle, se hossza... A trágyalé meg éppen amellé a kút mellé folydogált, amely­ből az állatokat itatták. No de azóta már sok minden meg­változhatott náluk - gondoltam. így hát bekopogtattam az irodára. Zárva volt. No, ez a nap is „jól" kezdődik. Az iroda előtt nem sok jót fogok megtudni. Mit tehet ilyen esetben az ismeretlen, ha nem akar üres tar­sollyal távozni? Csak várhat. Hát én is vártam. Majd csak jönnek, biztat­tam magamat. Jöttek is. Két férfi kö­zeledett beszélgetve az iroda felé. Bizonyára szövetkezeti tagok voltak, mert az EFSZ-ben előforduló hiányos­ságokról és hibákról beszélgettek. Azt vitatták, hogy a cukorrépából miért volt ennyire alacsony a hektárhozam:- Későn és rosszul volt kiegyelve. Es a burgonyát is csak november utolsó napjaiban takarították be. Ahol rossz a munkaszervezés, ott az ered­mény is elmarad - fejezték be a be­szélgetést. Majd az irodaajtóhoz léptek. Kopog­tattak.- Nincs bent senki - szólt társá­nak az egyik.- Nincs? Na, hogy az a magas ég... kezdte nagymérgesen. — Hát ilyen csoportvezető nem született több erre a világra, mint ez a Sándor, Ezt soha­sem lehet megtalálni. Mert még most is a régi utat járja. Egyszer disznók­kal, másszor meg tehénnel kupecko­­dik. S mindig az neki a sürgősebb, amiből csak magának van haszna. A közösre, arra meg úgy néz, mint az apa a mostohafiára. Pedig neki is benne van 14 hektárja. De most azzal sem törődik, úgy mint a múltban, amikor a szolga meg a részesmunká­sok dolgoztak neki... Te, hallod, eb­ből egyszer még baj lesz... Mert ha én elkezdek beszélni, akkor azt is megmondom, hogy a silókombájn, amit a gépállomás küldött, nem azért volt leállítva, hogy elromlott, hanem azért állt le, a silózás, mert a trak­tort, amelyet a silókombájnnal küld­tek, Setény Sándor elküldte fuvarozni a saját részére. És ezt még az elnök sem tudta. r\e mit tud erről a nemzeti bi­­zottság és milyen segítséget nyújtott az EFSZ vezetőségének? Amint megtudtam, a HNB funkcio­náriusai rendszeresen eljártak a szö­vetkezet gyűléseire, a legsürgősebb munkákhoz pedig, mint a takarmány begyűjtéséhez — brigádmunkásokat szerveztek, akik nyolc vagon szénát raktak kazlakba. És hogy mégis elkés­tek a betakarítási munkákkal, ez az­zal magyarázható, hogy az EFSZ ta­gok, de különösen a vezetők hozzá­tartozói, még a legsürgősebb dolog idején sem kapcsolódtak munkába. A két beszélgető külön megemlítette Setény Sándor csoportvezetőt, aki — mint „jó" EFSZ tag - Spartakot vá­sárolt magának, de miből? Hiszen a családtagjai még akkqr sem mentek munkára a közösbe, amikor annak sürgősségére való tekintettel több volt a szövetkezeti táblákon a kívül­álló, mint maguk a tagok. Mit szólnak ehhez a vezetők? Reméljük, hogy rö­videsen azt is megtudjuk... JÁNOS BÁCSI Beszélő számok bér végén közel 41 000 gyermek láto­gatta az óvodákat. Ennek eredménye­ként egyre több nő kapcsolódik be a termelésbe. Az emberekről való egyre nagyobb gondoskodás az egészségügy fejlődé­sében is megnyilvánul. Ennek egyik bizonyítéka, a kórházi ágyak számá­nak emelkedése. Csehszlovákiában 1937-ben 1000 lakosra 3,3 kórházi ágy jutott, 1918-ban 5,8, s ez év harma­dik negyedévében ez a szám 7,4-re emelkedett. Örvendetes, hogy a há­ború előtti színvonalat ma már az összes területek felülmúlják. Hazánkban nagy gondot fordítunk az ifjúság nevelésére. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a múlt évben 15 általános képzettséget nyújtó isko­lában bevezettük a 12 évig tartó okta­tást. A 12 éves iskolák száma azonban ebben az évben már 113-ra emelke­dett. Az iskolákat 96 240 diák láto­gatja, s 2357 tanterem áll rendelke­zésükre. Csehszlovákiában az általá­nos képzettséget nyújtó iskolákban 2135 397 diák tanul, vagyis 4,2 %-kal több, mint a múlt évben. A nyolcéves iskolákban a tanulók száma a múlt évhez viszonyítva — 8 %-kai emel­kedett. Az óvodák hálózatának bővülése - egyik alapvető feltétele annak, hogy egyre több nő kapcsolódhasson az országépíto munkába. Ezen a téren is igen nagy haladásnak vagyunk tanúi. 1948 végén Csehszlovákiában 268, ebból Szlovákiában csak 28 óvoda volt. Ezzel szemben ez év harmadik negyedében az óvodák száma 1179-re emelkedett. Különösen Szlovákiában értünk el szép eredményt. Az óvodák száma majdnem 20-szor nagyobb, mint 1948-ban volt. Ez év szeptem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents