Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-30 / 104. szám
2 JzalHtd Földműves 1959. december 30. Sztálin elvtárs születésének 80. évfordulója A szovjet nép és az egész világ forradalmi munkásmozgalma emlékszik meg J. V. Sztálinról, aki mint rettenthetetlen forradalmár, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a nemzetközi munkásmozgalomnak kimagasló dolgozója egyszer s mindenkorra beírta a nevét a kommunizmusért vívott harc dicső történetébe. Joszif Visszárionovics Sztálin 1879. december 21-én született a tbiliszi kormányzóság Gori nevű városában. Már ifjú korában felismerte a dolgozó nép súlyos helyzetét a cári birodalomban. A tbiliszi ó-szláv papi szemináriumban hamarosan kezébe kerültek Marx, Engels és Plehanov művei, amelyeket Tbilisziben a száműzött orosz szociáldemokraták terjesztettek. A marxizmus forradalmi gondolataival foglalkozott abban a marxista körben, amelyet néhány diáktársával együtt alakított. E miatt kizárták a szemináriumból. Az első grúz szociáldemokrata szervezet Mesame Dasi csoportja volt, amelybe 1898-ban Sztálin is belépett. Ezután mint propagandista és szervező dolgozott a tbiliszi vasúti mühelymunkások és a batumi munkások körében. Nehéz volt akkor az elhivatott forradalmárok élete. Kénytelenek voltak illegalitásban élni, s szüntelenül üldözte őket a cári rendőrség. A forradalmi munkáért börtön és száműzetés járt. Sztálint először 1902-ben tartóztatták le és vetették börtönbe, 1903-ban pedig száműzték, ahonnan már egy évre rá megszökött. Az 1917-es esztendőig összesen nyolc ízben tartóztatták le, hétszer száműzték, ahonnan mindig megszökött, hogy továbbra is minden erejét a forradalmi munkának szentelje. Az első orosz forradalom idején a vezető pártdolgozók egyikeként Kaukázusontúl terjeszti Lenin gondolatait. Részt vett 1905-ben a párt tammersforsi konferenciáján, ahol először találkozott személyesen Leninnel, majd 1906-ban a párt IV. kongresszusának küldötte. Sztálin 1913-ban elméleti munkát Irt „A marxizmus és a nemzetiségi kérdés“ címmel, amelyet Lenin is nagyra értékelt és amely segítségére volt a kommunista mozgalomnak a nemzetiségi kérdés megoldása lenini elveinek megértésében. Az 1917. évi februári forradalom után, amikor Lenin elvtárs visszatért Oroszországba, Sztálin a közvetlenebb munkatársai közé tartozott, s így jelentős mértékben részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében és megvalósításában. Az intervenció és a polgárháború idején mint a forradalmi katonatanács tagja több fronton is gondoskodott a Központi Bizottság és a kormány feladatainak teljesítéséről a megtámadott haza védelme érdekében. Mint a párt Központi Bizottságának főtitkára a többi elvtárssal együtt harcölt Lenin hagyatékának megvalósításáért, a szocializmus építése lenini tervének következetes megvalósításáért. Tevékenysége szorosan öszszefüggött a Szovjetunióban végbement valamennyi szocialista átalakulással, az ország iparosításával és a mezőgazdaság kollektivizálásával. Ezáltal nagy érdemeket szerzett a Szovjetunió, valamint az egész kommunista és felszabadító világmozgalom fejlesztésében, s nagy tekintélynek Örvendett világszerte. 1941-ben kinevezték a Szovjetunió népbiztosi tanácsának elnökévé, s az ország fasiszta megtámadása után a Szovjetunió valamennyi fegyveres erejének élére állították. Ezt a feladatát a háború győzelmes befejezéséig ellátta. Hazánknak a náci betolakodók alól történt felszabadítása is egyszer s mindenkorra kapcsolatban marad Sztálin tevékenységével. A szovjet kommunisták pártjának és a szovjet államnak az élén állott akkor is, amikor a szovjet nép viszszatért békés életéhez és a kommunista társadalom alapjainak felépítéséhez, amit félbeszakított a háború. Súlyos betegségben 1953. március 5-én halt meg. Sztálin nemcsak kiváló szervező államférfi volt, hanem kimagasló elméleti dolgozó is. Elsősorban a szocialista iparosításról és a mezőgazdaság szövetkezetesítéséről, a kapitalizmus általános válságáról stb. írt munkái jelentősek. Ismert cikkét „A dialektikus és történelmi materializmusról“ 1938-ban irta, röviden megvilágította a marxista-leninista filozófia alapjait, a rámutatott ennek jelentőségére a párt gyakorlati tevékenysége szempontjából. A háború után írta „A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései“, valamint „A szocializmus gazdasági problémája a Szovjetunióban“ című műveit, amelyek egyes helytelen következtetéseik ellenére is nagy hatást gyakoroltak a marxista-elmélet számos területének fejlődésére. J. V. Sztálin életének utolsó éveiben több, a marxizmus-leninizmus elveivel összeegyezhetetlen, súlyos hibát követett el. Megszegte a pártélet és a szocialista demokrácia Lenin által kidolgozott normáit. A szovjet kommunisták és a többi testvérpárt azonban lenini egyenességgel és elvszerűséggel felszámolták a sztálini hibát és a személyi kultusz következményeit. Sztálin neve örökre bevésődött a nemzetközi munkásmozgalom történetébe. Sztálinnak, mint élenjáró forradalmi harcosnak az emlékezetét mindörökre megőrizzük, mindig értékelni fogjuk a Szovjetunió fejlesztésében és a szocializmus ügyében világszerte szerzett érdemeit. Irta: PETŐFI SÁNDOR* Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet, Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla, Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre, Bőszült tajtékodat; Jegyezd fel az égre, örök tanúságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr! * 1823. január 1-én született a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, Petőfi Sándor. Költészetének nagysága jellemének tisztaságán nyugszik: az igazság, a soha meg nem alkuvás költője. Egy bálványt ismert, erre csak alázattal s meghatódva tudott nézni, s ügyéért síkra szállt, majd életét adta: — a népet. UDOMANY és íechnik Beszámoló Tegerimi fiának agyműtétjeiről... Cél: A szocialista munkabrigád cím elnyerése Itt az év vége; a jó gazda előveszi ceruzáját és számonveszi, mit végzett eddig, mit kell a következő évben elvégeznie. Ugyanezt a számvetést végezték el a Nyitrai Állami Gazdaság bodoki ifjúsági munkacsoportjának dolgozói is. Az ifjúsági csoport Hogyan dolgozzunk és éljünk szocialista módon A szocialista munkabrigádok mozgalma nemrég keletkezett. Az érdeklődés irántuk óriási az üzemekben és a falvakon. A fiatalok és idősebbek gyakran felteszik a kérdést, hogyan dolgozzunk és éljünk szocialista módon. Ezzel a problémával foglalkozott nemrég a mezőgazdaságban dolgozó szocialista munkabrigádok vezetőinek első szlovákiai konferenciája. A számvetés megmutatta, hogy Szlovákiában 163 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigádért. Ebből 42 kollektív az állami gazdaságokon, 7 a gép- és traktorállomásokon, 49 az erdőüzemekben, 24 az EFSZ-ekben, 42 pedig más mezőgazdasági üzemekben. Ezek a kollektívák többfajta módon, egyesek helyesen, mások kissé formálisan értelmezik feladatukat. A szocialista munkabrigádok fő feladata, hogy az embereket neveljék. Ki kell alakítaniok a dolgozóknak a munkához való szocialista viszonyát. Enélkül nem lehetséges a kulturális élet kibontakozása sem. A szocialista munkabrigádokért versenyző kollektívák egy új életformának törnek utat. Ebből következik, hogy be kell vezetniük a legfejlettebb munkamódszereket, újításokat. Helytelen az, hogy a versenyző kollektívák, például a mezőgazdaság nem kevésbé fontos szakaszán versenyezzenek. Látnunk kell, hogy a mezőgazdaságban a döntő fordulat eléréséhez elsősorban is a növényi termelés és az állattenyésztés megjavítása szükséges. Ezzel szemben sok ifjúsági kollektíva Versenyez a kertészetekben, holott — főleg napjainkban - elsőrendű kötelességünk, hogy az áUat.tenvésztésben bevezessük az új te hnol'-'-iát. Helyesen fogta fe> küldetését a Liptovsky Mikulás-i kollektíva, melyben már 20 újító javaslatot nyújtottak be. Példájukat követhetnék a többiek is, akik az egységes földművesszövetkezetekben, vagy állami gazdaságokon dolgoznak. — Mi a fontosabb, szocialista módon dolgozni, vagy élni — teszik fel egyes helyeken a kérdést. Ha összegezzük a konferencián elhangzott felszólalásokat és az életből nyert tapasztalatokat, arra a megállapításra jutunk, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól. A galántai mezőgazdasági gépjavító üzem munkásai például a következő sorokat tették magukévá: „Tudatában vagyunk annak, hogy jobb minőségű munkát csak úgy érhetünk el, ha állandóan emeljük szakképzettségünket.“ Svelka elvtárs például esti iskolára iratkozott be. Belovics, Kubovics, Královics, Varga elvtársak pedig záróvizsgát tesznek az üzemi iskolában. Hasonló elhatározásokkal, célkitűzésekkel találkozunk a szenei járás ifjúsági brigádjaiban is. A szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák tagjai tanulnak, olvasnak, példás társadalmi életet élnek. Hogy a verseny még jobban kibontakozzon a mezőgazdaságban, elengedhetetlenül szükséges, hogy a nemzeti bizottságok minden községben felkarolják őket. A kollektívákat — főleg az ifjúsági brigádokat — lássák el tanácsokkal. Jól meg kell választani, hogy melyik szövetkezetben vagy más mezőgazdasági üzemben alakuljon ilyen munkacsoport. Nem szabad megengednünk, hogy formális kötelezettségvállalásokkal nevezzenek be egyes kollektívák ebbe a nemes versenybe. Inkább legyen kevesebb, de minden tekintetben jó minőségű verseny, amely megmutatja a többi dolgozó előtt is, hogyan kell szocialista módon dolgozni és élni. még az év elején csatlakozott a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért megindult mozgalomhoz. Hogy ezt mennyire komolyan vették, arról egész évi kitartó munkájuk beszél a legjobban. Ha tekintetbe vesszük, hogy a brigád tagjai mind fiatal, 18 — 19 éves lányok, akik naponta több mint 10 órát dolgoznak, igazán minden elismerést megérdemelnek. Lássuk azonban az eredményeket: Az évi terv 516 000 tojás kitermelését írta elő, Ezt a számot már november 19-én elérték, s így az év végéig még több mint 35 000 tojást adtak be terven felül. Csibekeltetési tervüket is jóval túllépték; A tervezett 40 175 csibe helyett 56 500 db-ot keltettek. Baromfihúsbeadási tervüket 100 százalékra teljesítették. Legszebb eredményeket a fajkakasok nevelésében értek el: 700 darab volt a tervük, ők azonban ezt megduplázták, s ezáltal 60 000 koronával magasabb jövedelmet értek el. Az év végi számadás alkalmával megtartott gyűlésen a fiatalok beszámoltak arról, hogyan érték el a termelési költségek .csökkentését. Például egy tojás kitermelésének terve-, zett költsége 82 fillér volt, ők azonban 76 fillérre csökkentették. A csibenevelésben egy takarmánynap tervezett költsége 14 fillér volt, a valóságban azonban 13 fillérbe került. Igaz, hogy ezek csak fillérek, de ha figyelembe vesszük a több mint félmillió tojást és a több mint félmillió takarmánynapot, ezek a fillérek ezresekké nőnek. A gyűlésen szó volt a harmadik ötéves terv feladatairól is. Csak pár számot említsünk ezekből: a tojótyúkok számát 2000 db-ra emelik, s évente 3 millió tojást termelnek; ezen kívül 82 000 csibét keltetnek ki és ebből 50 000 darabot nevelnek föl. Politikai és kulturális téren is jól dolgoznak fiataljaink. Minden reggel sajtótízpercet tartanak. Két hetenként üzemi iskolázáson vesznek részt, ahol politikai vagy szakmai előadást hallgatnak. Van főző- és sütőtanfolyam is, mégpedig a farmon levő üzemi konyha vezetője tanítja a lányokat a sütés-főzés ismereteinek elsajátítására. Csupán néhány szóban említettük a bodoki ifjúsági farm dolgozóinak munkáját. Ha továbbra is olyan eredményeket érnek el, olyan munkaszervezéssel dolgoznak, mint eddig, bizonyára megérdemlik majd a szocia lista munkabrigád megtisztelő címet. P. L. Immár harmadik esztendeje tartózkodik Afrikában az osztrák „transzafrikai“ expedíció. Vezetője, M. R. Lersch, az Urania című, az NDK-ban megjelenő ismeretterjesztő folyóiratban beszámolt arról, hogyan találkoztak Kenyában a „koponyanyitogatók szektájával". Értesültek arról, hogy a Viktória-tő partján élő ababári törzs tagjai ősidők óta a koponyaoperációk specialistái. Koponyalékelési (trepanációs) műtéteket végeznek több ezeréves, primitív módon s eszközökkel, s a halálesetek száma szinte a nullával egyenlő. E művészet leghivatottabb alakja a 80 éves Ondieg, aki a kisii fennsík egyik falujának, Itumbe-nek környékén él. Az expedíció tagjai heteken át próbálkoztak azzal, hogy Ondieg közelébe férkőzhessenek. Egy napon végre jelentkezett egy férfi, ki nemrég esett át a műtéten, s megmutatta az operáció helyét. A 10X30 centiméteres bőrnélküli koponyafelszín egyik végén 3 cm átmérőjű, a koponyacsonton nyitott nyílásban hártyavékony varrat alatt lüktetett a rózsaszín agyvelő! Én, Tegerimi fia ... E férfi elvezette Lerschéket az operációt végrehajtó Ondieghez. Töpörödött, vén néger topogott elő a kunyhóból fogadásukra. Több napot töltöttek közelében. Lassan oldódott fel zárkózottsága, de végül is elmesélte: „Én, Tegerimi fia, aki örököltem atyáim mesterségét, nagyon-nagyon sok embernek nyitottam fel már a fejét... Bemutatta gyógyult betegeit. Különböző korú és. nemű páciensein, különböző okok miatt (harcban szerzett fejsérülések, idült fejgörcsök stb.) hajtotta végre az operációkat. Az expedíció tagjai látván a legfantasztikusabb módon összeforrt fejsebeket, megkérdezték, hogy miként alkalmazza a kábítást, az érzéstelenítést. — Ilyen nálunk nincs! - rázta meg a fejét Ondieg. A hitetlenkedést látva, pár nap múlva engedélyezte, hogy végignézhessék egy harminc év körüli férfin végzett műtétjét. „Sterilizálás“ és operáció. Hat segéddel dolgozott. Az operáció előtt pár szóval ismertette a beteggel, hogy mit fog csinálni. Ezután pontosan megjelölt helyen leborotválták a koponyát, miközben Ondieg hideg vízben „sterilizálta" kezét s leellenőrizte a műszereket Majd alomágyra fektették a beteget Ondieg imába merült Bár keresztény — mellén a feszület - mégis Ngorohoz, a fény istenéhez fohászkodott Ezután hat ember lefogta a beteget. Ondieg pedig zsebkésszerű operálókésével. villámgyors mozdulatokkal lefejtette a fejbőrt, mire a páciens melléből artikulátlan hörgés tört fel. Ülve, biztos mozdulatokkal lékelte a koponyát, s rövid fél óra alatt végzett. A beteg egyetlen hangot sem hallatott. Közben a vért falevelekkel törölgették, majd befejezésül hosszú, keskeny falevéllel borították a borzalmas sebet. Nem lehetett megállapítani, hogy a beteg teljesen eszméletlen volt-e, mift'or műtét után a sátorba vitték. Itt két napig két ember éjjel-nappal távoltartotta tőle a legyeket és bogarakat. A beteg nyugalma érdekében a sátor környékét senki sem közelíthette meg. Két nap után tollal hideg vajat kentek fel az agyvelőn keletkezett vékony hártyára. Két hét múlva a beteg gyógyultan távozott. Az operáció díja: négy korsó kölessör (a segédeké) és egy kecske (Ondiegé). Hitelbe is dolgozik, de ingyen — elvből, soha! A. T, Megvalósult, amire vártunk... Gömörhorka község eddig vízhiányban szenvedett. annak ellenére, hogy a falunak négy vízforrása is van. de mind a nyugati részen Az első köztársaság idején többször is tervezték a vízvezeték építését, de ez csak terv maradt. Sót a vízvezeték felépítése a felszabadulás után sem valósult meg mindjárt. 1957-ben az újonnan választott helyi nemzeti bizottság vezetősége n lakossággal egyetemben hozzálátott a vízvezeté kék kiépítéséhez. Társa dalmi munkát szerveztek, s így a falu 1959 ben vizet kapóit. Terv szerint 1960 májusáig a vízvezetékrendszer még jobban kiépítik. Ezáltal a cellulózgyár és az EFsZ gazdasági udvara is vízvezetékből kapja majd a vizet. Továbbá egy 100 mi-es víztornyot, valamint pumpaháza! is építenek. Berecz Sándor (Gömörhorka) Lakásépítés a galántai járásban Galántán is megalakult az első la elvtárs lett, az alelnöki tisztet pedic kásépítő szövetkezet, amely 12 tag Rrizlák Sándorra bízták A választás bői áll. A tagság soraiban tanítót (ize után újabb tagok jelentkeztek.' felmi dolgozót és szövetkezeti tagolta: vételre, ami újabb ! ’ csaiádt lakóház találunk. Már meg is választották a építésére ad alkalmat vezetőséget. Az elnök Vadovics Tibor Mészáros József, Taksony
