Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-23 / 102-103. szám

1959. december 23. y/zaUaef Földműves 11 Vendégszereplés Bucson A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága mellett működő Magyar Népművészeti Együttes a közelmúltban Búcson szerepelt nagy si­kerrel. A színvonalas műsort a szövetkezeti kultűrház nagytermében 700 főnyi közönség nézte végig. Az énekkar és a tánccsoport egyaránt művészi élményt nyújtott. Az énekkar minden száma Janda Iván és Viczai Pál karnagyok jő munkáját tükrözte vissza. Tóth András és Janda Lóránt kettősét a Csínom Palkó című daljátékból szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A táncok közül a Tardoskeddl váskatánc, a Szálkái lakodalmas és a Feketekoi kast élj aratták a legnagyobb sikert. Forgács Péter és Kálmán Olga szőlőtáncosok kitűnő tánctechnikája külön is dicséretet érdemel. Varga János (Párkány) Jól folyik a kulturális élet Az Ipolysági Mezőgazdasági Tech­nikumban gazdag kultúráiét folyik. Több érdekkör is működik. Ezek kö­zül főleg az olvasókör nagy jelentő­ségű, amelynek keretén belül a tanu­lók 50 százaléka megszerzi a Fucík­­jelvényt. A kör tagjai egy hónapban egyszer jönnek össze, s közösen megtárgyalják a kiválasztott könyv tartalmát, valamint eszmei mondani­valóját. Ezenkívül még fontos szerepet töl­tenek be a diákok politikai nevelésé­ben a „Tanuljunk a párttól" és a „Tanuljunk a CSISZ-tőI“ nevű körök. Az előbbit Csutora Imre tanár elvtárs vezeti, az utóbbit pedig Tóth elvtárs. Említésre méltó a harminc-Lelkes CSISZ-tagok Bár Leled a párkányi járás legki­sebb falvai közé tartozik, a kultúr­­munkában még sem marad el. A helyi CSISZ-szervezet a Pettyes című szín­művet tanulja be. Szilveszterre pedig a CSISZ-tagok táncokkal és vidám jelenetekkel lépnek fel. A fiatalok a brigádmunkából is ki­veszik részüket. Hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója alkalmából kötelezettséget vállaltak, hogy ledol­goznak 200 brigádórát a helyi EFSZ- ben és 100 órát a faluszépítési akció­ban. A brigádmunkában Kókai László, Kókai Ilonka, Pusztai Kálmán, Gre­­nyovszky Pál és Dajcs László végez­nek jó munkát, akik közösen egy va­sárnap délelőtt 50 gyümölcsfát elül­tettek és 25 gyümölcsfának kiásták a gödröt. Leléden leginkább a kultűrház hiá­nyát érezzük. Reméljük azonban, hogy a jövőben sor kerül a felépítésre. Kovács József (Leléd) ★ ★ ★ • Hviezdoslav-ünnepségek Romá­niában. A román írók szövetsége, va­lamint a békevédők nemzeti bizott­sága a tudósok házában ünnepi estet rendezett, hazánk irodalmi nagysága P. O. Hviezdoslav tiszteletére, szüle­tésének 110. éves évfordulóján. tagú irodalmi kör is, amelyet M a k­­r a y tanár elvtársnő vezet. Az érdek­kör tagjai az Ű j Élet című iskolai folyóiratot is szerkesztik, ameiy ha­vonta kétszer jelenik meg. Balázs László (Ipolyság) A komáromi CSEMADOK évzáró közgyűlése A komáromi CSEMADOK december közepén tartotta évzáró közgyűlését. A szervezet 1959-es évi tevékenysé­géről Bagócsi elvtárs mondott beszá­molót. Bírálta a CSEMADOK ez évi munkáját. Ezek után megválasztot­ták az új vezetőséget is, amelynek az elnöke Czibulka József lett. Papp János (Komárom) A novákyi bányászfiatalok kultúrélete A novákyi bányászok között sok a fiatal, akik munkájuk mellett nem feledkeznek meg a kulturális életről sem. A barátsági hónap alkalmából betanulták Karievel Szerencsétlen lány című színművét, s jelenleg a szilveszteri estre készítenek esztrád­­müsort. Már régóta jól működik ze­nekaruk is, amelynek Fröhlich Ferenc a vezetője. A bányászoknak Novákyban 4000 kötetes könyvtáruk van. Irodalmi es­teket rendeznek, amelyeken egy-egy könyvről tartanak vitát, s az értékes hozzászólásokat jutalmazzák. Többen meg akarják szerezni a Fucík-jel­­vényt is. Az irodalom mellett a tudo­mányos előadások is érdeklik a bá­nyászokat. Ezenkívül látogatják a vájár- és aknásztanfolyamokat is. A fiatalok újítási javaslatokat is tesznek. Nemrégen országszerte fel­figyeltek Petriszka Antal és Szpála Jeromos új javaslatára, amelyet a szállító-berendezéseknél lehet alkal­mazni. Mindezekből világosan kitű­nik, hogy a novákyi bányászfiatalok nagy figyelmet szentelnek a kultu­rális életnek is. Motesiky Árpád (Privigye) öxufiuYÓbs hírek^ i , ,a • Harald Hausert tüntették ki idén ; a Lessing-dijjal. Atom-ellenes ten- • denciájú darabjának Lipcsében lesz; az ősbemutatója, de a berlini Deut-; sches Theater is műsorára tűzi. A • budapesti Nemzeti Színház szintén érdeklődik a mű iránt. e Ivan Kuratov, a komi nép nagy költője, százhúsz éve halt meg. Éle­tében csak öt verse jelent meg nyom­tatásban; azóta sok tízezer példány­ban jelentek meg versei, sőt várost is neveztek el róla. • A Szovjet Televízió kiszélesíti kapcsolatait a külfölddel. A Szovjet­unióban kábelberendezést építenek, amely Moszkvát számos szovjet vá­rossal, valamint a külfölddel köti össze. Már 1961-ben Moszkvának közvetlen összeköttetése lesz Buka­resttel. Szófiával és Budapesttel. 1962-ben pedig megvalósul a közvet­len összeköttetés Prágával, Varsóval és Berlinnel. • Könyvek, könyvek. 1958-ban az egész világon csaknem 330 000 könyv (nem példányszám) jelent meg. A legtöbb a Szovjetunióban, összesen 60 000, Japánban 25 000, Angliában 20 000, Indiában 18 000. a NSZK-ban 16 000, az USA-ban 13 000, Francia­­országban pedig 12 000. • A világ legnagyobb utasszállító hajója, az „Egyesült Nemzetek“ nevű óceánjáró. 388 méter hosszú lesz. 8000 utast szállíthat, vízkiszoritása meg­haladja a 100 000 tonnát. Kétezer négyszemélyes kabin, ezerkétszáz személyt befogadó színház, nyolcszáz férőhelyes mozi, tizenhat étterem, harminc bár, tizennégy kávéház, ti­zenkét tánchelyiség, kórház, úszó­medencék és egy tanácskozó terem lesz a hajón. 1959 december 28-tól január 3-ig Állandó műsorszámok CSEHSZLOVÁKIA A Csehszlovák Rádió magyar adásának állandó müsorszámai: Műsoros est Szentpéteren A nyári szünet után Szentpéteren is fellendült a kultúráiét. A fiatalok, akiknek legnagyobb része az EFSZ-ben dolgozik és ■bővén kiveszi részét a munkából, most hasznos kultúrmunkát is végez. Perl Lívia tanítónő veze­tésével betanultak egy kultúrműsort, amelyet már két ízben előadtak. A legnagyobb sikere az Agglegények főzőtanfolyama és a Pletykás asszo­nyok című jeleneteknek volt. , A jó műsor betanításáért dicséret illeti Perl Líviát, de a szereplők is elismerést érdemelnek alakításukért. Kádek Béla (Szentpéter) A BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ MŰSORA Kedd, december 22 — 19,00 Képes híradó. 19,30 Adás asszonyok számára, 20,05 Mária Kubátová: Hogyan jutott a basa a mennyországba. Vígjáték. 22.00 Képes híradó. Szerda, december 23 — 17,30 Adás gyermekeknek. Bábszínjáték. 19,00 Képes híradó. 19,40 Sportközvetítés. 21,10 Rövid film a gyermeknevelésről. 21,40 A nap visszhangja. Csütörtök, december 24 — 15,00 Hófehérke. Színjáték. Andersen me­séje után. 17,30 Filmműsor gyerme­keknek. 19,30 Képes híradó. 20,00 Karácsonyi dalok. 20,20 Oskar Nedbai: Meséről mesére. Balettmese. 21,50 Decemberi kaleidoszkóp. 22,30 Játé­kok és álmok. Cseh film. 24,00 — 1,15 Tánc- és hangulatzcne. Péntek, december 25 — 10,00 Adás gyermekeknek. Rendeltetés. Szovjet film. 19,00 Képes híradó. 19,30 Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Operett. 21,45 1959. évi sport. 22,15 A nap vissz­hangja. Szombat, december 26 — 10,00 Adás gyermekeknek. Nyomok a hóban. Szovjet film. 16,00 Adás gyermekek­nek. Otto Safránek: Szabómese. 19,00 Képes híradó. 19,35 Mosoly a para­dicsomból. Angol filmvígjáték. 21,10 Farkas Jenő zenekara játszik. 21,40 A nap visszhangja. Vasárnap, december 27 — 10,00 Adás gyermekeknek. Ferdinand bohóc cir­kusza. Közvetítés a berlini varietéből. 19.00 Képes híradó. 19,40 Rövid film. 20.00 Puccini: A bohémek. 22,00 Sport­hírek. Hétfő-szombat: 5,15-5,30, 13.00 — ; Irodalmi vitaest ; Vasárnap: 15,00- 16.00 (havonta ;egyszer. 15.00- 17.00 Rádiójáték). Szerda: 10,05-10.35 Gyermekrádió. i 13.30. 17,30-18.00 Hirek. BRATISLAVA: ; December 28, hétfő: — 10.35 Har­­; monikazene. 11,00 Asszonyoknak. 11.30 ÍJó hangulatban. 12,40 Operettdalok, i 14,05 Kellemes délutánra. 16,55 Nyelv- i lecke. 18,00 Kívánsághangvorseny. i 20,00 Jó hangulatban. 21,30 Tánczene. 122.15 Jó éjszakára. 23,20 Népdalok. 1 December 29, kedd: — 10,05 Vonós­­jzene. 11,20 Jó hangulatban. 12,07 Rá­­j diózenekar. 12,40 Népdalok. 13,10 • Katonai zenekarok. 14,05 Tömegdalok. 116.15 Zene. 17,00 Tánczene. 18,15 : Kívánsághangverseny. 20,00 Színházi ;est. 22,15 Rádiókórus. 22,50 Dalok. December 30, szerda: — 10,35 Rá­diózenekar. 10,45 Szimfónikus zene. 11.00 Asszonyoknak. 11,30 Jó hangu­latban. 12,40 Operettdalok. 14,05 Kel­lemes délutánra. 15,00 Kamarazene. 15,45 Népizene. 17,30 Tánczene. 18,15 Kívánsághangverseny. 21,30 Zenéről mindenkinek. 22,50 Szimfonikus zene. December 31, csütörtök: — 10,15 Iskolarádió. 11,20 Jó hangulatban. 12,07 Fűvószene. 12,40 Vígan fejezzük be az évet. 15,00 Szilveszteri gyer­mekműsor. 17,00 Esti szórakozás. 17,05 Népizene. 18,00 Kívánsághang­verseny. 19,30 Népi zenekarok. 20,00 Szilveszteri esztrádműsor. 22,00 Tán­coljunk reggelig. 1960. Január 1, péntek: - 8,00 Rá­dió-rakéta. 9,00 Sok szerencsét ba­rátaink. 10,10 Népi zenekarok. 12,05 Ünnepi hangverseny. 13,30 Vidám da­lok. 14,00 Szórakoztató és tánczene. 15.00 Üjév barátainknál. 15,30 Zene. 16.00 Operett. 18,20 Kívánsághang­verseny. 19,30 Hegedűszólók. 22,10 Tánc éjfélig. Január 2, szombat: — 8,40 Tánc- Zene. 10,30 Zenei apróságok. 11.00 Kívánsághangverseny. 12,05 Déli kis hangverseny. 13,30 Szövetkezeti dol­gozóknak. 14,00 Hazánk dalai. 15,00 Kívánsághangverseny. 15,40 Ifjúsági rádió. 16,00 Operettzene. 17,20 Tánc­zene. 18,20 Hangverseny. 20,00 Kis hangverseny. 21,00 Bécsi operettekből. 22.15 Jó éjszakára. 22,50 Szimfónikus zene. Január 3, vasárnap: — 10,05 Szülők iskolája. 10,25 Népdalok. 11,50 Jó hangulatban. 12,07 Győzelmi dalok. 13.00 Népi muzsika. 13,30 Szimfónikus zene. 14,05 Úttörőknek. 16,15 Kelle­mes délutánra. 17,30 Népi muzsika. 18.00 Űttörő-hiradó. 18,20 Kívánság­hangverseny. 20,00 Színházi esték. 22.15 Népdalok. 22,50 Tánczene. KOSSUTH-RÁDIÓ: December 28, hétfő: — 8,10 Reg­geli hangverseny. 9,15 Filmzene. 9.45 Lányok, asszonyok. 10,10 Óvódások műsora. 10,30 Szívesen hallgattuk. 12.10 Magyar nóták. 13,00 Operett­­részletek. 16,15 Szív küldi. 17,15 Öt­órai tea. 17,45 Ifjúsági őrjárat. 19.25 Amit szívesen hallgattunk. 20,50 Rá­­diőszínház. 22,15 A Magyar Rádió énekkara. December 29, kedd: — 8,10 Opera­­részletek. 9,00 Gyermekrádió. 10,25 Népi muzsika. 12,10 Ajándékmüsor. 13.00 Gazdatanfolyam. 14,40 Könnyű zene. 15,10 Ifjúsági rádiójáték. 16.05 Egy falu, egy nóta. 17,15 Szív küldi. 18,40 Állami Népi Együttes. 19,05 Gyári sziréna. 20,30 Francia operett­est. 23,15 Operarészletek. December 30, szerda: - 8,10 Egy­velegek. 9.00 Rádió-szabadegyetem. 10.10 Gyermekrádió műsora. 10,45 Fú­vószene. 12,10 Operarészletek. 13,10 Magyar nóták, 14,00 Szórakoztató ze­ne. 15,10 Ifjúsági rádió. 16,00 Szóra­koztató muzsika. 17,15 Üj felvételek. 19,35 Cigányzene. 20,30 Szimfónikus zene. 22,20 Tánczene. 23,15 Lehár­­operettek. December 31, csütörtök: — 8,10 Magyar tájak dalai. 9,00 Ifjúsági rá­dió. 13,00 Gazdatanfolyam. 14,10 Tánc­zene. 16,05 Egy falu, egy nóta. 17,15 Élőszóval, muzsikával. 20,30 Könnyű­zene. 21,30 B. Ü. É. K. 1960 Vidám Szilveszter-est, utána tánczene. 1960. Január 1, péntek: - 8,10 Nép­dalcsokor. 9,15 Operettdalok. 10,10 Szimfónikus zene. 12,15 Cigányzene. 12,50 Szív küldi. 13,30 Falusi műsor. 14.00 Könnyűzene. 15,50 Irodalmi ösz­­szeállítás. 17,10 Tánczene. 18,20 Ma­gyar nóták. 19,30 Liszt-müvek. 20,10 Rádiószínház. 22,10 Tánczene. 23,00 Zenakari hangverseny. 0,10 Népdalok. Január 2, szombat: — 8,10 Szív küldi. 9,10 Ifjúsági rádiójáték. 10,00 Húszperces látogatás. 12,15 Jó ebéd­hez szól a nóta. 12,50 Hétvégi jegyze­tek. 13,00 Muzsikáló képeslapok. 13,40 Rádiójáték. 14,00 Zenekari hangver­seny. 15,10 Könnyű melódiák. 15,55 Ki mit szeret? 17,50 Amiről beszélni kell. 18,00 Kincses kalendárium. 19,C0 Tánczene. 19,10 Versek. 19,15 Zongo­rahangverseny. 20,25 Űj év, új leme­zek. 20,50 Az elmúlt év vidám mű­sorából. 2,25 Szimfonikus hangver­seny. 23,25 Tánczene. Január 3, vasárnap: - 8,00 Zenés műsor. 9,00 Rádiójáték. 10,10 Óvódá­sok műsora. 10,30 Daljáték. 11,20 Hangverseny. 12,10 Népzene. 13,00 Ritkán hallott operákból. 13,50 Szóra­koztató zene. 14,40 Tánczene. 15,40 A gyermekrádió műsora. 16,00 Élő­szóval, muzsikával. 18,30 Szív küldi. 19,20 Cigánydalok. 20,25 Pillangókis­asszony. 22,15 Tánczene. 23,05 Esti fények. 23,15 Zenekari hangverseny. 0,10 Magyar nóták. — Elment, de Rozsnyóról vissza­jött. Azt mondták neki, hogy rá, mint nemzetőr-parancsnokra, itthon lesz szükség — magyarázgatta anyám és mélyen, a szívéről sóhajtott: — Pedig ott tarthatták volna, na­gyon keresztülnéz rajtunk. Addig vol­tunk jók csak neki, amíg a földjét dolgoztad. No, de ha majd meglát, más lesz hozzánk! — Az nem lenne jő, ha meglátna! Abból nagy veszedelem származnék! Anyám egy kérdőjelet rajzolt szem­öldökével. — Hát már nem akarsz dolgozni neki? — Nem mozdulhatok ki. — Szöktél? — Bólintottam. Anyámat megfehérítette beismeré­sem. — Az életeddel játszol. — Inkább itt haljak meg, mint idegenben. Beláthatta, hogy okosan szóltam és helyeselhette is magában az állás­pontom, mert utána nem mondott semmit. Csak ült az asztalnál, leta­karva szemét a tenyerével... Ö, hányszor láttam így ülni fiatal éveim­ben? Elaludtam akkor, s feküdtem vagy két-három napig, és ő nem változ­­tatgatott a helyén, az ajtó elé ült ki, ruhadarabokkal rakva púposra az ölét és egy pillanatra sem vette le a sze­mét a kapuról. Ügy őrzött vigyázóan, szeretettel, ahogyan csak édesanya tud őrködni legidősebb gyermeke fö­lött, aki sokáig családfenntartónak számított. Gyuri járt ki a házból, ment a pos­tára, kikézbesítette a leveleket és friss hírekkel tért vissza, hogy ezré­vel vonulnak vissza a katonák, néme­tek és magyarok vegyesen, a szövet­kezetben addig tart egy hordó bor, míg csapraütik. Édesanyám kint ült az ajtó előtt, én meg bent emésztődtem, idegesen rágtam a körmömet. Még egy hónapba is belekerülhet, míg az oroszok át­haladnak a falunkon, meg is bolon­dulhatok a rettegésben. A gazdánétól féltem a legjobban, mindig az udva­ron sündörgött, hol az ólba vonult be; hol a csűrből jött ki, és a hajlékunkat majd felette a szemével, mintha érez­te volna az ottlétemet. Ilyen izgalommal, félelmes érzések kel teltek a napok, s az egyik kora délután inamba szállt a bátorságom. Aliig felfegyverzett csendörök törtet­tek a hajlékunk felé. Azt sem tud­tam, hova bújjak, mit csináljak, ho­gyan meneküljek. Az ijedtségtől megbénult a testem. Kábultan, remegve szédültem az ágy lábához és megmerevedtem ott, mint egy szobor. Az anyám szavai térítettek valamicskét magamhoz. A tábori csendőrök tőle kérdezték: — Bálint fia itthon van-e? És én ott az ágy lábánál döbbentem rá, hogy a bajbajutott embernek vil­lámgyorsan jár az esze, mert édes­anyám azt felelte: — György van itthon! A csendőrök betaszitották az ajtót és három közül a rangidős mordult rám. — Elő az igazolványt! A komódhoz léptem és a felső fiók­ból kihalásztam a Gyuri fényképes igazolványát. A kép elég elmosódott volt, meg egyébként is nagyon hason­lítottunk egymásra, hidegvérrel nyom­tam a kezükbe. Megnézegették minden oldalról és alaposan szemügyre vettek engemet is. Aztán csalétekét csalétekre vetet­tek. — Mikor születtél ? — Huszonhétben. — Hónap? — Március. — Nap? — Tizennyolc. — Munkahely? — Posta. A tábori csendőrök értetlenül ösz­­szenéztek és visszaadták az igazol­ványt. Elvonultak. Mi meg anyámmal mindenféle színt játszottunk, s ki­verte testünket a hideg verejték. Később hazaérvén, Gyuri is elsápadt keresésem hírére. összedugtuk a fejünket, hogy vala­mi okosat kitaláljunk. Én amellett voltam, hogy nyakamba veszem az erdőt, felhajtom Verebes Lajos bácsit és vele várom be az oroszokat. De anyám ellenezte a szándékomat. Azt mondta, hogy az ő védőszárnyai alatt lehetek a legnagyobb biztonságban. Estéli vendégünk, az ősz nyirkos ködében minden lépésére köhintő Bogár bácsi is az én eltökélt szándé­komat támogatta. Azzal nyitott be hozzánk s azzal foglalt helyet; — Menekülni, Bálint! — Hova menekülne? — ellenkezett makacsul anyám. — Az erdőbe. Át a határon a par­tizánok közé. És elmondta lázban égő szemekkel, hogy délután a jég zői hivatalban járt, s ott azt vette ki a főjegyző és a tábori csendőrök szavaiból, hogy tovább keresnek bennünket, engemet és Józsit. — Jaj, fiam, édes fiam! — jajdult fel anyám. — Azt a pár hetet kibírják a jég hátán is. Az oroszok úgy is előbb itt lesznek, mint gondolnánk! — mondta megnyugtatásunkra jó szívvel, és el­ment. Betette magaután az ajtót. No, sírásra görbült az én jő édes­anyám szája megint. Éjfélig ontotta féltő könnyét kenyérre, pogácsára és mindenre, amit a tarisznyámba szánt. Nem elég, hogy a bérelt házunkat el­veszítettük, már az életemet is akar­ják. Rosszul kezdődött ez az év, és nem is akar jóval befejeződni. — Mi lesz ott kint veled?... Hova hajtod le a fejedet?... Megpaskol jól az eső és vége az egészségednek! — hajtogatta ki magából mindazt, ami bévül szorította. Azon az éjszakán nem húnytam le a szemem. Néztem, csak néztem az anyám kendőtlen fejét, milyen dús fekete haja volt és hova lett? Az ezüst fényű hajcsomók úgy csillognak a fejebúbján, mint fagyos fekete ágon a zúzmora. Pedig negyvenötödik élet­évét még nem töltötte be!

Next

/
Thumbnails
Contents