Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-23 / 102-103. szám
1959. december 23. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 405 A gazdasági állatok ivarzásának ideje A gazdasági állatok hímjei ivarzó anya jelenlétében bármikor hajlamosak párzásra. A nőivarú égyedek ivarzása a petesejtek megérésével kapcsolatban időszakonként jelentkezik. A nőstények csak abban az időszakban termékenyülnek meg, amikor nemiszerveikben végbemennek a jellegzetes változások és a petefészek érett petesejteket bocsát ki. A petesejt érésének időszaka és így a nőstények ivarzásának jelentkezése is fajonként eltérő. A szarvasmarha ivarzása 18 — 25 naponként, a lóé 15 — 20 naponként ismétlődik. A juh ivarzása rendszerint csak az őszi hónapokban figyelhető meg, de egyes fajtáknál az év más hónapjaiban is jelentkezik. Az egyik ivarzás kezdetétől a másikig eltelt időt nemi ciklusnak nevezik. A nemi ciklusok rendszerint egyenletes időközökben ismétlődnek; ez lehetőséget ad arra, hogy előre meghatározhassuk az anyák pároztatásának időpontját. A nemi ciklus a nőstény nemiszerveiben végbemenő sajátságos fiziológiai folyamatok szerint több szakra oszlik. Az első, az elég hosszú ideig tartó nyugalmi időszak (dioestrus); jellemző rá, hogy a petefészekben nincsen tüszőképződés, a méh összehúzódik, a petevezető és a méh nem termel váladékot. A második a növekedés: (prooestrus) időszaka; a tüszők erőteljes fejlődése, a méh megnagyobbodása, továbbá a petevezetők, a méh és a hüvely váladéktermelése jellemzi. A harmadik, az ivarzás (oestrus) időszaka; ekkorra véglegesen megérnek a petefészekben a tüszők, a petefészek fala megvékonyodik, a tüszők felrepednek és a tüszőnedv a petesejttel együtt kiszabadul a petefészekből, azaz végbemegy az ovoláció. Az időközben térfogatában megnagyobbodott méh bőséges váladékot termel. Bőséges váladéktermelés figyelhető meg a petevezetőben és a hüvelyben is. A nőstény szervezete ekkor kész a megtermékenyülésre. Ebben az időszakban megfigyelhetők az ivarzás külső jelei is, s a nőstény készségesen felveszi a hímet. A negyedik időszak a nemi funkció elcsendesedése (metooestrus). A nőstény ivarzása fokozott idegműködéssel kapcsolatos, külsőleg nyugtalan viselkedésében, nemiszerve külső részeinek (péra) megduzzadásában és átlátszó váladék termelésében nyilvánul meg. Ivarzás idején csökken a tehenek tejtermelése. Az ivarzó anyákat igen könnyű felismerni, ha közéjük hímet engedünk; az ivarzó anya könnyen felveszi a hímet. A különböző állatfajok ivarzásának átlagos időtartama a következő: tehenek . . . . 24 — 36 óra juhok . . . . 24 — 36 óra sertés . . . . 39 — 48 óra kanca . . . . 3—7 nap megtermékenyülésre. A petesejt a petevezetőben végzett mozgása közben fehérjeréteget ölt. magára, ez a petevezető epitheljének a váladéka. Ez a réteg a magzat táplálására szolgál. Ha a megtermékenyülés nem megy végbe a fehérjeréteg kialakulásáig, később már nem is lehetséges. Egyes állatok petesejtjének megtermékenyülő-képessége a petefészekből történt leválása után csupán 4—'8 óráig tart. Ezért kell az ivarzó anyákat a megtermékenyülés érdekében kellő időben péroztatni. Figyelembe véve a női ivarszervek működésének sajátosságait és a párzáskor az anya szerveibe belövelt ondó élettartalmát, megállapították egyes állatfajok pároztatásának idejét. A juhot először az ivarzás kezdetétől számított 24 óra múlva, másodszor pedig újabb 24 óra múlva kell pároztatni. A teheneket először az ivarzásuk kezdetétől számított 120 óra múlva, másodszor pedig újabb 12 óra múlva hágatják be. A sertéseket az ivarzásuk kezdetétől számított 18 — 24 óra múlva búgatják be először, majd 16 — 18 óra múlva másodszor. A kancát először az ivarzása kezdetétől számított 24 óra múlva fedeztetik be, majd azután mindennap, egészen ivarzásának megszűnéséig. Nagyobb a megtermékenyülés százalékaránya, ha a nőstényt első ivarzásakor pároztatják. Ha az anya nem termékenyült meg, visszaüzekedik. Az egyes gazdasági állatfajok visszaüzekedése rendszerint a következő idő elteltével mutatkozik: kanca . . . 15 — 20 nap, tehén . . , 18 — 25 nap, juh .... 14 — 21 nap, sertés . . . 21 — 42 nap múlva. Egyes égyedek ivarzása jóval gyakrabban ismétlődik meg. Ismeretesek olyan esetek, amikor a tehenek ivarzása 5 — 7 nap múlva megismétlődött. A nagyodi EFSZ tenyészbikája I. díjat szerzett a Kassán megrendezett tenyészállat vásáron Egyes anyák ivarzásának időtartama 6 — 12 óra. Az ovuláció, vagyis az érett petének a petefészekből történő leválása a legtöbb állatnál rendszerint az ivarzás tüneteinek megjelenésétől számított néhány óra múlva, egyeseknél 2 — 4 nap múlva, jóval az ivarzás megszűnése után következik be. A petefészek tüszőjéből kiváló petesejt a petevezetőbe (Fallopia-kürt, méhkürt) kerül, ott fokozatosan elveszti follikuláris sejtrétegét és elkészül a Jól dolgozik a galántai baromfikeltető Nagy szorgalommal folyik a munka a galántai baromfikeltető üzemben. A szorgalom mögött mázsákra, sőt tonnákra menő tojást és jó minőségű baromfihúst kell látnunk. Az elért eredmények terén nagy érdeme van az üzem zootechnikusának, Florkovics Emília elvtársnőnek. Meg kell jegyeznünk, hogy Florkovics elvtársnő elvégezte a baromfitenyésztői iskolát, s így jól érti a mesterségét. Ebben az évben a keltetés terve 240 ezer csibe volt. Ezt a tervet teljesítették, sőt túl is szárnyalták, hiszen összesen 348 900 darab csibét keltettek ki. Az 1960-as évben a keltetett csibék számát 400 000 db-ra akarják emelni. A jövő évi keltetésre már most készülnek. Az első tojások december 15-én bekerültek a keltetőbe. Ez annyit jelent, hogy már 1980. január 6-án a csibék ezreit vehetik át az EFSZ-ek. Florkovics elvtársnő azt is megemlítette^ hogy jövőre a keltető korszerű gépeket kap, amelyek a teljesítőképességet lényegesen emelni fogják. A magas színvonalú termelés lehetővé teszi majd a galántai és a szeredi járás EFSZ-einek zavartalan ellátását, sőt a szenei járásnak is jut a naposcsibékből. A galántai járásban eddig már 100 000 csibét kötőt-, tek le az EFSZ-ek. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) Néhány mondat a galambról A galamb a késő délutáni órákban rakja le első tojását, míg a másodikat csak harmadnap délelőtt. Tudvalevőleg a galamb csak két tojást rak. A fiókák rendszerint a második tojás lerakásától számított 18. napon bújnak elő, éspedig többnyire ugyanazon a napon mind a kettő. Néha előfordul, hogy a galamb, általában a hím, már az első tojás lerakása után kezdi meg a költést. Ebben az esetben az első tojásból bújik elő hamarabb a fióka. Igen gyakran csak nőstényfiókák kelnek ki a két galambtojásból, a hímek ritkábbak. Eleinte azt hitték, hogy a két galambtojás egyikéből nőstény, másikából hím, szóval egy pár bújik ki. Ez a nézet azonban megdúlt.
