Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-23 / 102-103. szám
1959. december 23. VlííACZŐ MEZÖGAZDASÄG 403 Egy magyar hibridkukorica-gyárban A világ minden jelentősebb kukoricatermelő országában, a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban, és a népi demokratikus országokban is előtérbe kerül a hibridkukorica termesztése. Magyarországon már évekkel ez-A hibridkukorica-gyár látképe a Dahnandi Állami Gazdaságban előtt sikerült olyan kétszer keresztezett, beltenyésztett fajtahidrib-kukoricát előállítani, amely 20—25 %-kal terem többet a köztermesztésben levő régi, közönséges, helyi kukoricánál. Ez a vetőmag külföldön is sikert aratott. Magyarországon a kukorica vetésterülete — beleértve a kukoricacsalamádét is — elérte a szántóterület 28 %-át. A kenyérgabona mellett a kukoricát termelik a legnagyobb mennyiségben. A párt és a kormány felismerte a hibridkukorica-termesztés jelentőségét, s nagy segítséget nyújt annak kiterjesztéséhez. Az idei tavaszon csaknem egymillió kataszteri holdon, az összes kukoricaterületnek mintegy 40 %-án vetettek hibridkukoricát. Jövőre legalább felén, s 1961- ben pedig az ország kukorica-vetésterületének mintegy 75 %-án használnak majd hibridkukorica-vetőmagot. Ez óvatos számítás mellett is azt jelenti, hogy évente 50 000 vagonnal több kukorica terem majd az országban. Ezzel megszűnik az évek óta szinte mindig megismétlődő abrakhiány. Az 50 000 vagon terméstöbblettel körülbelül egymillió sertéssel többet lehet meghizlalni évente. A hazai szükséglet mellett jelentős hibridkukorica-vetőmag kerülhet kivitelre. Elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) résztvevő szocialista országok jönnek számításba. Ennek a nagy célnak az érdekében a vetőmag előállítására és előkészítésére — a külföldi, elsősorban pedig a szovjet tapasztalatokat figyelembe véve — a korszerű technikai követelményeknek megfelelően a múlt esztendőben hét vetömagelőkészitő üzemet, „gyárat“ létesítettek. Ez év októberében újabb három, még nagyobb teljesítményű (egyenként 250 vagon teljesítőképességű) szovjet mintájú üzem, s jövőre további három (egyenként ugyancsak 250 vagon kapacitású) hibridkukoricagyár létesül majd. Összesen tehát 13 gyárban készítik elő a vetéshez a különösen szigorú ellenőrzés alatt megtermesztett hibridkukoricavetőmagot. Esy-^Oy ilyen hibridkukorica-vetőmagelőkészítő üzem gyárhoz hasonlóan emelkedik ki a földből, háromemeletes szárítóépületével, hatemeletes kalibráld (osztályozó) tornyával, újrendszerű tárolójával. A vetőmagtermelő táblákról a csöveskukorica a gyárépület egyik végénél. magas fedéllel ellátott elötároló betontartályokba ömlik a teherautókról. A 14 tartályban mintegy 50 vagon csöveskukorica elfér, s a csövek innen indulnak hosszú, sirkalmas útjukra, egyik emeletről fel, a másikra le, amíg aztán ólompecséttel lezárt, címkézett zsákokba nem kerülnek. Közben emberi kéz nem ér hozzájuk. A kukoricacsövek az elötároló betontartályokből szállítószalagon, majd serleges felhordón jutnak a harmadik emeleti válogató-asztalra. A válogató-asztal hatméternyi mozgószalag, amely mellett lányok állnak. Minden csövet szigorúan szemügyre vesznek. A hibás, sérült csöveket kiválogatják, s ezek kiesnek a további munkából. A megfelelő, egészséges csöveket a szállítószalag tovább sodorja, s csatornákon át lejutnak a 2,5 vagonnyit befogadó szárltókamrába. Egy üzemnek 8 ilyen .szárítókamrája van, amelyekből mindig egyet töltenek, egyet ürítenek, hatban pedig szárad a csöveskukorica. A szárítást 42 — 46 fokos levegő végzi. Ezt az egyenletes hőmérsékletű meleget úgynevezett „kalorifer“ állítja elő, úgyhogy egy készülék a kaloriferbe finomított gázolajat fecskendez be, amely hatalmas ívben ég el. A melegfejlesztő automatikusan és pontosan működik, s ha valami üzemzavar miatt a kívántnál me-A csövek válogatása a mozgó szalagon legebb levegő jut a szárítókamrákba, önműködően kikapcsol. A meleg levegőt hatalmas morgás közepette egy óriási ventillátor fújja a szárltókamrákba a kukoricacsövekre. A kamrák hőmérsékletét távhőmérők mutatják. A laboránsok pedig három óránként vizsgálják, ellenőrzik a kukorica nedvességtartalmát. A nedvesebb kukoricából is a felesleges nedvesség másfél A háborúk, sajnos, nemigen kímélik a tudományos intézeteket, múzeumokat sem. Amikor Budapest ostrománál 1944- ben megsemmisült Hermann Ottó jeles létesítménye, a Madártani Intézet, senki sem mert arra gondolni, hogy néhány rövid év múltán újabb vihar seper végig a milliós világvároson. A sors úgy hozta, hogy 1956 őszén az ellenforradahnárok gyújtogatásai nyomán további pótolhatatlan tudományos anyag pusztult el a Nemzeti Múzeumban. Többi között a tűz martalékává vált az Afrilca-kiállítás is. nap alatt elillan. Amikor a nedvességtartalom 10 — 15 %-ra csökken, megszűnik a szárítás. Néhány óra alatt lehűl a kukorica és teljesen szárazon. Ismét futószalagon halad tovább. A szárítókamrákból a csövek a mor-Automata ellenőrzi és szabályozza a szárítókamrák hőmérsékletét zsolőba kerülnek. Itt gumihengerek közöt morzsolódnak le a szemek a csutkáról, anélkül, hogy a szemek megsérülnének. A csutkát pedig a légáram kivágja az épületen kívül. A lemorzsolt szemek előtisztítóműre kerülnek. A tisztítószerkezet az idegen anyagokat, a törött szemeket eltávolítja. Az egészséges, ép. vetésre alkalmas száraz kukoricaszemek mozgószalagon egy másik épületbe, a kalibrálótoronyba kerülnek további osztályozás végett. A torony hatodik emeletére serlege« felvonó húzza föl a kukoricát. A kukorica innen különböző rostákon, triőrökön éa osztályozó-berendezéseken halad át. amelyek nagyság, alak. fajsúly szerint végül négy frakcióba osztályozzák. Az így osztályozott magvakat szemenként lehet majd a kívánt távolságra vetni, s nem kell a kukoricát kapáláskor egyelni. Az osztályozott magvakat egy korszerű csávázógép gombabetegség és a drótféreg kártétele ellen csávázza. Az immár teljesen kész vetőmag 50 kilós zsákokba kerül, s a zsákokat ólomzárolják. Mind a zsákolást, mind a zsákok bevarrását automaták végzik. Az ólomzárolt zsákok végleges tárolóhelységb* kerülnek. Itt várják meg a tavaszt, hogy állami csereakció útján eljussanak a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. dolgozó parasztokhoz, hogy ott mintegy 20—25 %-kal bővebben és biztonságosabban teremjenek a gondosan megmunkált földön. Fehér Gyula (Budapest) Örömmel halljuk most. hogy e hónapban öttagú magyar vadászexpedíció kel útra Afrika őserdeibe, hogy újra megszerezze azokat a nagyemlősöket, amelyekben olyan sokat gyönyörködhettünk és tanulhattunk az Afrika-kiállítás termeiben. A vadászexpedíciót az ismert Afrika-vadász, Széchenyi Zsigmond vezeti, akit az „Eleíántország“, a „Csui" és a most megjelent „Afrikai tábortüzek“ című könyvei révén sokan jól ismerünk. Az expedíciónak sok-sok sikert kívánunk! Stollmann András Újból beszerzik a budapesti Nemzeti Múzeum Afrika-tárát
