Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-23 / 102-103. szám
1959. december 23. 4$2 IjggOGAEDASAG A trágya eltávoiitása a szarvasmarha nyitott istállójából Hogyan Is végezziik? Lánctalpas traktorból tolólemezes földegyengető A szarvasmarha nyitott Istállóiból az akxnréteg eltávolításának, illetve e művelet gépesítésének kérdését az űj technológia népszerűsítői gyakran figyelmen kívül hagyják. Legtöbbször arra bízzák magukat, hogy az alomréteget a nyitott latállóból úgyis csak egy évben kétszer hordják ki, amit vagy trágyarakó berendezéssel, esetleg kézzel végeznek. Külföldön is ezeket a módszereket alkalmazzák. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet dolgozói néhány gépesítési módot próbáltak ki, így folyadéknyomásos rakodóberendezéseket, traktor után kapcsolt vagy a traktorra szerelt trágyarakó berendezéseket. Az említett trágyarakők csekély, legfeljebb 100 mázsa óránkénti teljesítőképességűk, a trágya nehézkes szétszórása, az istálló alacsony födémé és a gépeknek a mély alomrétegben való nehézkes mozgási képessége miatt nem váltak be. Az eredmények megmutatták, hogy a mély alomréteget a következő módon tehet a legkönnyebben eltávolítani: Egy tolólemezes földegyengető (buldózer) az almot maga előtt tolja és az tatáik) sarkába halmozza fel. Innen a trágyát közvetlenül vagy közvetve a kocsikba vagy a trágyaszórókba rakják. A lánctalpas traktorra szerelt ilyen tolólemez előnye a mély alomréteg eltávolításánál a következőkben mutatkozik meg: • A műveletet teljes egészében, komplex módon lehet gépesíteni. Minden munkát a traktoros végez el. Tökéletes szervezés mellett közel 400 mázsa óránkénti teljesítményt Is elérnek. • Az elhasznált alom kihordására új gépeket nem kell beszerezni. Például a DT—54-es lánctalpas traktor minden gépállomáson kéznél van és csekély befektetéssel lehet eléje egy tolólemezt felszerelni. • A tolólemezes traktorral végzett trágyakihordásnál az alomréteg szétszakad és könnyen szétszórható. o Rövid idő (két-három nap) alatt elvégezhető a trágya kitakarítása, ami igen fontos az állatok nyugalma szempontjából. A növendékmarha és fejőstehenek nyitott istállóiban a tolólemezes földegyengetővei végzett trágyakitakarítás módszerét a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet repyi gazdaságában három esetben próbálták ki. ftepyben a nyitott istálló kellő feltételeket biztosít e módszer alkalmazására. Az idén azonban kísérletképpen a tolólemezes földegyengetővei végzett trágyakihordást az uhrinévési Állattenyésztési Kísérleti Intézet nyitott tehénistállójában is kipróbálták, a feltételek azonban itt sokkal nehezebbek voltak. Ebben az istállóban a trágyát azelőtt NH-100-as folyadéknyomásos trágyarakóval hordták ki. Ezzel a módszerrel azonban nem értek el kielégítő eredményt. A teljesítmény igen csekély volt, a kocsik megrakása lassan, nehézkesen ment. Az uhrinevesi tehénistálló fekvőtérségének padlózata kádhoz hasonlít, mélysége egy, szélessége nem egészen két méter. A tolólemezes földegyengető azonban ezek között a feltételek között is nagyon jól bevált. A DT —54-es szovjet gyártmányú lánctalpas traktor, amelyre a földegyengető tolólemezét szerelték fel, igen jól és gyorsan kitakarította a trágyát ebből az istállóból is. Az istálló végében szállítószalagot állítottak fel, amely a trágyát a kocsikra továbbította. Ez a módszer csak rögtönzés volt. A szállítószalag szélessége a tolólemez szélességének alig a felét tette ki, ami jelentősen csökkentette a teljesítményt. A kísérlet célja azonban az volt, hogy ellenőrizzék e nehezebb feltételek között a tolólemezes földegyengeiő felhasználhatóságát. A módszer jól bevált, sőt mi több, igen szép teljesítményt tudtak felmutatni. Az uhrinevesi nyitott tehénistállót 8 órai munkával tisztították ki. Négy traktor után kapcsolt pótkocsi hordta a trágyát, és útjuk a mérlegre, onnan a földekre, ahol kézzel szórták szét a kihordott trágyát és vissza az istállóig, két kilométer hosszú volt. A legnagyobb óránkénti teljesítmény 360 mázsát tett ki. E nagy teljesítmény elérése azért fontos, mert a nagyobb zavar és a megszokott rend megbontása a fejési átlag csökkenését eredményezi. Sok olyan átalakított istálló van, ahol a fekvőtérség homlokfalát nem lehet kitárni. Ezért arra a megoldásra jutottak, hogy a fekvőtérség végén egy harántirányú betoncsatornát létesítenek, amelyben egy mechanikai lapát működik. A tolólemezes földegyengető az istálló egész hosszabban végighaladva ebbe a csatornába tolja a trágyát, ahonnan azt a mechanikai lapát továbbítja a kocsikra. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság a nyitott istállókban felgyülemlett trágya kihordására ezzel a módszerrel igen alkalmas gépi eszközt kapott, szükséges iz, hogy már az építkezéskor gondoljanak e jól bevált módszerre és beszerezzék a szükséges gépi berendezéseket. Számításba kell venni, hogy az istálló oldalfala megnyitható legyen vagy az istálló'ajtaját úgy kell kiképezni, hogy azon keresztül a traktor könnyen bejusson az istállóba. (Z. N.j Jó terv, jó eredmények December első napjaiban szokatlanul nagy volt a vendégjárás a karvai EFSZ gyűléstermében. A járás és a gépállomások zooteehnikusai és mezőgazdászai adtak itt egymásnak találkozót, hogy közösen megvitassák a szövetkezetek 1960. évre kidolgozandó termelési és pénzügyi tervének problémáit. Ehhez a lépéshez kettős ok is vezetett: sok űj dolgozó érkezett a mezőgazdasági szakaszra, de alaposan fontolóra kell venni azokat az intézkedéseket is, amelyek a termelés irányítása és az új árak folytán jövő évben már érvénybe lépnek. Talán azt nem is kell külön említeni, hogy a tanulmányi csoport munkája kapcsolatba került a karvai szövetkezet tervének elkészítésével. Az állattenyésztési szakaszon Nágel András zootechnikus az augusztusban elvégzett termelési nyilvántartásból könnyű szerrel sorakoztatja fel a szükséges adatokat. Öröm az ilyen tervvel dolgozni, mert az egy hektárra eső értékesítési termelés a húsféléknél az 1960. évre 168 kg-ot mutat. Ez a szám csupán 7 kg-mai kevesebb, mint a harmadik ötéves terv végére előirányzott termelés. Az a körülmény, hogy ez a szövetkezet ennyire fokozta a termelés belterjességét, nemcsak a ma sikere, hanem az előző évek jó munkájának eredménye is. Az 1958-as évben hektáronként 115 kg sertéshúst értékesítettek. A termelési költségeket kilónként 6,60 koronára csökkentették. Előzőleg azonban meg kell említeni azt, hogy a termelési tervek felbontásakor a takarmánymérlegnél hiányosság mutatkozott, amely összefügg az új felvásárlási rendszer előírásával (takarmányok az állami alapból). Ezzel a kérdéssel nemcsak az EFSZ vezetői, de a járás dolgozói is sokat foglalkoztak. Elsősorban azt az igyekezetét vették figyelembe, hogy a szövetkezet a bővebb takarmánytermelésre törekedve már 1950-ben talajjavítási munkálatokat végzett és megvetette alapját az öntözéses takarmánytermesztésnek. Ezenkívül a termelés szakosítása, illetve a jó termelési hagyományok betartása végett a terv felbontásakor a járás eltekintett a kenyérgabona beadásától is. Ennek révén a szövetkezet 330 mázsa gabona ellenében 219 mázsa hússal nyújt többet a közellátásnak. Ez az eset újszerű és a mezőgazdasági termelés rugalmasabb irányításával jár. A másik helységben a kertészeti csoport vezetőjéhez telepszem le. Elmondja, hogy alaposan megtárgyalták a teljesítményi normák kérdését, ahol bizony akadt mit igazítani. — Huszonegy hektárra tervezünk —■ mondja Szurdi Imre elvtárs, — a valóságban azonban csak 16 hektárnyi területem van. A veterán csoportvezető már öt sikeres esztendő tapasztalatával felvértezve jól tudja, hogyan lehet a termőterületet másodvetések beiktatásával növelni. Idén például a korai káposzta május végére 32 000 koronát hozott hektáronként, s az utána kerülő másodnövény 12 000 koronával fizetett. Szurdi elvtárs a tervezett növényeknél is néhány változást hajt végre: a munkaigényes és elaprózott zöldségfélék helyett két hektárra csemegekukoricát tervez, amely a költségek csökkentésén kívül korán pénzt hoz a szövetkezetnek. A karvai főpróbával egy időben járásunk többi szövetkezetében is megindult a tervek előkészítő munkája. Kétségtelen, hogy a téli időszak a mezőgazdasági dolgozóktól az eddiginél sokoldalúbb és megfontoltabb munkát követel. Bizonyos, hogy az eddigi termelési alapok -és a szövetkezetekben rejlő tartalékok okos kihasználása egy esztendei jó munka után meghozza a várt eredményt. Gábris József (Párkány)
