Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-15 / 56. szám

1959. július 15. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 221 B evételek________________________________________________________Kcs 1. Választott malacok eladása: 60 db 15 kg-os átlagsűlyban (kg­ként 15 + 2,50 Kcs)..................................... . ...................................... 15750,-' 2. Átmeneti kocák eladása ellés és felhizlalás után 141 kg-os átlag­súlyban (85 kg"+ 60 kg + 36 kg); kg-onként 9,50 Kcs.............................. 13 395,— Bevétel összesen: 29145,— Költségek: 21987,— Tiszta jövedelem: 7158,— Ebből következik, hogy az EFSZ vagy állami gazdaság egy átmeneti koca be­­búgatásával átlagban 6 választott ma­lachoz jut, majd a koca felhizlalása után magasabb bevételre is szert tesz (az értékesítési átlagár 1 kg-onként 1 ko­ronával magasabb). Tehát egy átmeneti koca 715,80 Kcs-t jövedelmez. De a jö­vedelmezőség még azzal is fokozódik, hogy a gyorshizlalással 90 kg-os súlyig tartott állat az élősúlygyarapodás 1 kg­­jaként lényegesen kevesebb takarmányt fogyaszt. Külföldi tapasztalatok Az átmeneti kocák tartásának nagy előnyeit mindenképpen kihasználják a magasan belterjes mezőgazdasággal ren­delkező államok. A szovjet kolhozok és szovhozok ma­radéktalanul értékesítik azokat a gaz­dasági előnyöket, amelyeket az átme­neti kocák jelentenek a sertéshús ter­melésének fokozásában. Némelyütt a kolhozok és szovhozok 2 — 3 átmeneti kocát terveznek a törzsállomány egy anyasertésére. A szovhozok már 1957- ben több mint 2 000*000 malacot neveltek föl átmeneti kocáktól. Például a Pere­­moha-szovhoz 1957-ben 4000 átmeneti kocát búgatott be és tőlük 30 000 malac­hoz jutott, ugyanakkor a választott malacok 1 kg-jaként a költségek 2,30 rubellel voltak alacsonyabbak, mint 1956- ban. De a kapitalista államokban is átme­neti anyakocákkal segítenek a választott malacok időnként jelentkező hiányán (főleg a tavaszi hónapokban), s ezen a módon teszik gazdaságossá a zsírserté­sek tartását is. Mackievics elvtárs, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere ezeket mondotta többi között amerikai tapasztalatairól: — Figyelmet érdemel, hogy Ameriká­ban számos malacot nevelnek föl az ún. átmeneti kocáktól, éspedig rendszerint tavasszal. A malacok elválasztása után a kocát rövidebb ideig hizlalják, majd vágóhídra küldik. így kímélik az anya­kocák törzsállományát és csökkentik a termelési költségeket. Az Illionis állam­ban működő kutatóállomás megállapítot­ta, hogy az átmeneti kocáktól származó választott malac termelési költsége 2 dollár 32 cent, holott az idősebb kocák malaca 3 dollár 92 centbe kerül. Eddigi tapasztalataink, valamint a kül­földi felismerések azt bizonyítják, hogy nagy előnyökkel jár, ha a választott malacok számát és a sertéshústermelést átmeneti kocák segítségével fokozzuk. A legfőbb .gazdasági és tenyésztési előnyök 1. Lehetőség nyílik a sertés nagy sza­porodó képességének sokkal szélesebb körű hasznosítására. 2. Gyorsan áttérhetünk a rendkívül hosszadalmas, tehát drága sertéshizla­lás jelenlegi módjáról a belterjes gyors­hizlalásra, amikor a sertéseket 90 kg-os súlyra hizlaljuk föl, s így elégíthetjük ki a fogyasztók igényeit a sovány hús iránt. 3. Pobban kihasználhatjuk az istálló­térségeket. Nem lesz szükség annyi fiaztatóra, mivel az átmeneti kocák na­gyobb csoportjának tömeges bebúgatásá­­val az ellést kedvező időre irányozhatjuk elő. 4. A sertések nagyobb mennyiségének hizlalására sokkal jobban kihasználhat­juk a kedvező nyári időszakot, amikor saját termesztésű, jó minőségű terimés takarmányokkal céltudatosan pótolhat­juk az abrakokat és jobban kihasznál­hatjuk a kedvező éghajlati adottságokat is. 5. Kiküszöböljük a választott malacok időnként mutatkozó hiányát, amivel meggátoljuk a malacokkal végzett üzér­kedést és az árdrágítást. 6. A kocák törzsállományát olyan anyakocákkal egészíthetjük ki, amelyek mint átmeneti kocák bizonyságot tettek jó tenyésztulajdonságaikról. Hogy a választott malacok és zsírser­tések szaporításának ez a gazdaságilag igen előnyös, tenyésztési szempontból hozzáférhető formája a legnagyobb mér­tékben elterjedjen, főleg a következő intézkedéseket kell megtennünk: 1. A törzsálományba tartozó 100 ko­cánként legalább 30 átmeneti kocát tartsunk, amelyeket helyes tenyészmun­­kával nevelünk és 80 — 100 kg-os súlybaú bebúgatunk. Ha nincsenek tartalék­kocáink, kezdetben az átmeneti kocákat a hizlaldából is kiválaszthatjuk. 2. A szövetkezetek és állami gazdasá­gok közös tenyészeteiben legalább annyi bebúgatott, tetovált és nyilvántartott átmeneti kocát tartsunk, amennyi meg­felel az állandó kocák 15—20 °/o-ónak. 3. Az átmeneti kocák kiválasztása és bebúgatása után takarmányadagjukat úgy állítsuk össze, hogy abból ne hiá­nyozzanak a teljes értékű, vitaminos takarmányok, s adjunk az állatoknak mozgási lehetőséget. Egyidejűleg ké­szítsük elő az ellésre alkalmas helyisé­geket, s ha nincs elegendő kutricánk, alakítsuk át a fészereket és csűröket, amelyek kellő hőmérsékletének biztosí­tására gömbiéről, szalmáról, kukoricáról stb. gondoskodjunk. 4. Az átmeneti kocák megtermékenyí­tésére idejében gondoskodjunk jó mi­nőségű kanokról, s a kocákat kettős búgatásra bocsássuk. 5. A rendezett viszonyok között élő EFSZ-ek és állami gazdaságok lényege­sen több átmeneti kocát tartsanak, hogy szerződésileg vállalhassák az új és ter­jeszkedő EFSZ-ek ellátását választott malacokkal, esetleg vemhes tenyészko­­cákkal. az átmeneti anyakocák tartása

Next

/
Thumbnails
Contents