Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-15 / 56. szám

1959. július 15.

VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 221

B evételek________________________________________________________Kcs

1. Választott malacok eladása: 60 db 15 kg-os átlagsűlyban (kgként 15 + 2,50 Kcs)..................................... . ...................................... 15750,-'

2. Átmeneti kocák eladása ellés és felhizlalás után 141 kg-os átlagsúlyban (85 kg"+ 60 kg + 36 kg); kg-onként 9,50 Kcs.............................. 13 395,—

Bevétel összesen: 29145,—

Költségek: 21987,—

Tiszta jövedelem: 7158,—

Ebből következik, hogy az EFSZ vagy állami gazdaság egy átmeneti koca bebúgatásával átlagban 6 választott malachoz jut, majd a koca felhizlalása után magasabb bevételre is szert tesz (az értékesítési átlagár 1 kg-onként 1 koronával magasabb). Tehát egy átmeneti koca 715,80 Kcs-t jövedelmez. De a jövedelmezőség még azzal is fokozódik, hogy a gyorshizlalással 90 kg-os súlyig tartott állat az élősúlygyarapodás 1 kgjaként lényegesen kevesebb takarmányt fogyaszt.

Külföldi tapasztalatok

Az átmeneti kocák tartásának nagy előnyeit mindenképpen kihasználják a magasan belterjes mezőgazdasággal rendelkező államok.

A szovjet kolhozok és szovhozok maradéktalanul értékesítik azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az átmeneti kocák jelentenek a sertéshús termelésének fokozásában. Némelyütt a kolhozok és szovhozok 2 — 3 átmeneti kocát terveznek a törzsállomány egy anyasertésére. A szovhozok már 1957- ben több mint 2 000*000 malacot neveltek föl átmeneti kocáktól. Például a Peremoha-szovhoz 1957-ben 4000 átmeneti kocát búgatott be és tőlük 30 000 malachoz jutott, ugyanakkor a választott malacok 1 kg-jaként a költségek 2,30 rubellel voltak alacsonyabbak, mint 1956- ban.

De a kapitalista államokban is átmeneti anyakocákkal segítenek a választott malacok időnként jelentkező hiányán (főleg a tavaszi hónapokban), s ezen a módon teszik gazdaságossá a zsírsertések tartását is. Mackievics elvtárs, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere

ezeket mondotta többi között amerikai tapasztalatairól:

— Figyelmet érdemel, hogy Amerikában számos malacot nevelnek föl az ún. átmeneti kocáktól, éspedig rendszerint tavasszal. A malacok elválasztása után a kocát rövidebb ideig hizlalják, majd vágóhídra küldik. így kímélik az anyakocák törzsállományát és csökkentik a termelési költségeket. Az Illionis államban működő kutatóállomás megállapította, hogy az átmeneti kocáktól származó választott malac termelési költsége 2 dollár 32 cent, holott az idősebb kocák malaca 3 dollár 92 centbe kerül.

Eddigi tapasztalataink, valamint a külföldi felismerések azt bizonyítják, hogy nagy előnyökkel jár, ha a választott malacok számát és a sertéshústermelést átmeneti kocák segítségével fokozzuk.

A legfőbb .gazdasági és tenyésztési előnyök

1. Lehetőség nyílik a sertés nagy szaporodó képességének sokkal szélesebb körű hasznosítására.

2. Gyorsan áttérhetünk a rendkívül hosszadalmas, tehát drága sertéshizlalás jelenlegi módjáról a belterjes gyorshizlalásra, amikor a sertéseket 90 kg-os súlyra hizlaljuk föl, s így elégíthetjük ki a fogyasztók igényeit a sovány hús iránt.

3. Pobban kihasználhatjuk az istállótérségeket. Nem lesz szükség annyi fiaztatóra, mivel az átmeneti kocák nagyobb csoportjának tömeges bebúgatásával az ellést kedvező időre irányozhatjuk elő.

4. A sertések nagyobb mennyiségének hizlalására sokkal jobban kihasználhatjuk a kedvező nyári időszakot, amikor

saját termesztésű, jó minőségű terimés takarmányokkal céltudatosan pótolhatjuk az abrakokat és jobban kihasználhatjuk a kedvező éghajlati adottságokat is.

5. Kiküszöböljük a választott malacok időnként mutatkozó hiányát, amivel meggátoljuk a malacokkal végzett üzérkedést és az árdrágítást.

6. A kocák törzsállományát olyan anyakocákkal egészíthetjük ki, amelyek mint átmeneti kocák bizonyságot tettek jó tenyésztulajdonságaikról.

Hogy a választott malacok és zsírsertések szaporításának ez a gazdaságilag igen előnyös, tenyésztési szempontból hozzáférhető formája a legnagyobb mértékben elterjedjen,

főleg a következő intézkedéseket kell megtennünk:

1. A törzsálományba tartozó 100 kocánként legalább 30 átmeneti kocát tartsunk, amelyeket helyes tenyészmunkával nevelünk és 80 — 100 kg-os súlybaú bebúgatunk. Ha nincsenek tartalékkocáink, kezdetben az átmeneti kocákat a hizlaldából is kiválaszthatjuk.

2. A szövetkezetek és állami gazdaságok közös tenyészeteiben legalább annyi bebúgatott, tetovált és nyilvántartott átmeneti kocát tartsunk, amennyi megfelel az állandó kocák 15—20 °/o-ónak.

3. Az átmeneti kocák kiválasztása és bebúgatása után takarmányadagjukat úgy állítsuk össze, hogy abból ne hiányozzanak a teljes értékű, vitaminos takarmányok, s adjunk az állatoknak mozgási lehetőséget. Egyidejűleg készítsük elő az ellésre alkalmas helyiségeket, s ha nincs elegendő kutricánk, alakítsuk át a fészereket és csűröket, amelyek kellő hőmérsékletének biztosítására gömbiéről, szalmáról, kukoricáról stb. gondoskodjunk.

4. Az átmeneti kocák megtermékenyítésére idejében gondoskodjunk jó minőségű kanokról, s a kocákat kettős búgatásra bocsássuk.

5. A rendezett viszonyok között élő EFSZ-ek és állami gazdaságok lényegesen több átmeneti kocát tartsanak, hogy szerződésileg vállalhassák az új és terjeszkedő EFSZ-ek ellátását választott malacokkal, esetleg vemhes tenyészkocákkal.

az átmeneti anyakocák tartása