Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
220 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. július 15. A sertések hizlalásának időtartamát is le kell rövidíteni, s a hizlalást belterjesebbé kell tenni. EFSZ-einknek és állami gazdaságainknak arra kell törekedniük, hogy a vágósertések hizlalásának tartamát 6 — 7 hónapra rövidítsék. A tavaszi és nyári időszakot használják ki a tőkesertések és zsírsertések hizlalására, ami az 1 kg hús előállítására költségek szemszögéből rendkívül gazdaságos. A belterjesebb sertéstenyésztés érdekében a szövetkezeteknek több malacot kell nevelniük és ki kell használniuk az átmeneti kocákat, amelyek segítségével a legnagyobb szükség idején több malacot nevelhetnek föl, ugyanakkor gazdaságosabbá tehetik a nagyobb súlyra felhizlalt vágósertések tartását. (Az EFSZ- ek IV. országos kongresszusának határozatából.) Az átmeneti kocák lehetővé teszik a választott malacok számának fokozását és a süldők olcsó nyári hizlalásának kiszélesítését. Kevesebb ólra, kevesebb abrakra van szükség, ugyanakkor több húst állíthatunk elő. S azt se felejtsük el, hogy egy átmeneti koca legalább 700 korona jövedelmet hoz. Nálunk az egy lakosra eső sertéshústermelés 28,5 kg évente, s már most túlhaladja az európai átlagot. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongreszszusának irányelvei szerint ennek a termelésnek 1965-ig évi 34.4 kg-ra kell emelkednie A fogyasztók igényei a nem túl zsíros sertéshús iránt egyre nagyobbak, de az abrakkészletek jelenlegi készlete is megköveteli, hogy a sertéseket 90 kg-os súlyig hizlaljuk föl. Az 50 kg-os sertések súlycsoportjában az 1 kg sertéshúsra felhasznált tápanyagmennyiség 61 %-kal kevesebb, mint a 110 — 125 kg-os súlycsoportban. A zsír képzésére ugyanis sokkal több tápanyag használódik föl, mint a hús kialakulására. Ugyanakkor a hizlalás időtartama is rövidebb, úgyhogy jobban kihasználhatjuk a takarmánykészleteket és az istállótérségeket. A hizlalás jelenlegi módja mellett a sertést 14 hónap alatt hizlaljuk föl 110 — 120 kg-ra, viszont ha gyorshizlalással 90 kg-os súlyig tartjuk a sertést, ugyanabban az istállótérségben egy éven belül átlagban 1,5 — 2 sertést hizlalhatunk föl. De ha ezeket az előnyöket maradéktalanul ki akarjuk használni, ez megkívánja, hogy lényegesen több egészséges és olcsó választott malacunk legyen. Például a hizlalás új módjának figyelembevételével, a termelési és beadási feladatok teljesítése érdekében, az EFSZ- ek közös tenyészeteinek a következő évben 55 000 választott malaccal kell többet tartaniuk, mint 100 kg-os vágósúly esetén. A választott malacok fokozott szükségletét éppen az átmeneti anyakocák biztosítják igen előnyösen. Mindenesetre fontos, hogy ezek a kocák eleget tegyenek a tenyészállatokkal szemben támasztott alapvető követelményeknek, vagyis testileg fejlettek és jó küleműek legyenek, további megfelelő mennyiségű csecsbimbóval rendelkezzenek. Ezeket a sertéseket 80 — 100 kg-os súlyban búgatjuk be. Miután összeválogattuk az átmeneti kocákat, külön sorszámot tetoválunk Milyen előnyökkel jár rájuk és nyilvántartásba vesszük az állatokat. A kocákat ideiglenesen a hizlalda külön kutricáiban is elhelyezhetjük. Takarmányadagjuk eltérő a hízósertések adagjától. Nyáron, akárcsak a többi anyakocák, az átmeneti anyakocának is legelőt biztosítunk, s gondoskodunk, hogy elegendő jő minőségű zöldtakarmányt kapjanak (lucerna, vöröshere, zsenge őszi és tavaszi keverékek). Télen a takarmányadag túlnyomórészt takarmányrépából, murokból, felszecskázott hereszénából, esetleg kifogástalan fehérjés silótakarmányból álljon, ugyanakkor lehetővé tesszük a kocák számára, hogy; a kifutóban mozoghassanak. A takarmányadag iránti igényesség a vemhesség második felében és a malacok szoptatása idején emelkedik. Az alapadag mintája az anyakocák 150 kg-os súlyáig a következő: Takarmány a) Nyári adag 8 kg zöldhere vagy jó minőségű legelő 2,08 0,136 0,9 1 kg szárított répaszelet .... 0,91 0,034 0,52 1 kg gabonakeverék (árpa és zab) . 0,86 0,07 0,65 ______________összesen: 3,85_________0,24________2,07 Norma: 3—4,5 0,25—0,3 2 — 2,4 b) Téti adag 5 kg takarmányrépa . , , . , 0,55 0,015 0,37 5 kg takarmánymurok ; ( . 0,39 0,02 0,27 1 kg őrölt lucerna . . ; . , 0,84 0,094 0,32 2 kg silózott burgonya és lucerna g 0,48 0,034 0,39 1,5 kg dara (árpa és zab) ...» 1,29 0,105 0,97 Összesen: 3,55 0,268 2,32 Norma: 3 — 4,5 0,25 — 0,3 2 — 2,4 Az abrakadagot a vemhességi állapot szerint módosítjuk. A takarmányadagbá kocánként 25 gramm őrölt mészkövet és 20 gramm takarmánysót keverünk naponta. A szoptató kocáknak malaconként 30 — 40 dkg abrakkeveréket adunk. A költségek és jövedelem összehasonlítása 10 átmeneti anyakoca bebúgása esetén Az anyakocák tartásának előnyei szembetűnőek, ha egybevetjük a kiadásokat és a jövedelmezőséget. Tíz átmeneti koca esetén a számvetés így fest: Költségek Kés 10 db kiválasztott 85 kg-os átmeneti anyakoca értéke; értékesítési ár 8,50 Kcs 1 kg-onként . , , . . . , . j i t • 7225,—: Takarmány a vemhesség 120 takarmányos napjára; naponta 3,20 Kcs ( g » 3840,—) A nevelés 60 napjára; naponként 5,40 Kcs 3240,—: Az utóhizlalás 60 napjára; naponként 3,60 Kcs ,;<••• 2160,—: Kézi munka 2400 takarmányozási nap; 96 munkaegység a gondozónak; munkaegységenként 18 + 4 Kcs .... s .<.... . 2112,—: Közös költség a) anyagi kiadások; db-onként 86 Kcs az egész időszakra . . . 860,—: b) üzemigazgatási költség; db-onként 64 Kcs az egész időszakra . 640,—: Szállítás átlagban db-onként az egész időszakra 480,—: Amortizáció átlagban db-onként 67 Kcs az egész időszakra . . . 670,—: Világítás és fűtés; átlagban’db-onként 42 Kcs az egész időszakra . 420,—: Bebúgatás db-onként 16 Kcs .............................................................................160,—' Gyógyszerek, állatorvosi kezelés; db-onként 18 Kcs..............................180,—) Költségek összesen: 21987,—: I ■2 2 , _ 5 r «D N® N U « W ra ® M XD SS kg________________
