Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-20 / 101. szám

I Jiabad Földműves 1959. december 20. Kovácsi háztűznéző UDOMÁNY és Technik» Kovácsiba két kurtaszoknyás néni miatt kerültem. Bússá meg Szlovák­gyarmat között találkoztam velük. Pár szó után megeredt a nyelvünk. Hama­rosan megtudtam egyet-mást a cse­lári szövetkezetről. Gondoltam, meg­viccelem őket. — Nénémasszonyék nem menné­­nek-e még férjhez...? Szavuk elakadt a meglepetéstől. Rám néztek, vajon helyén van-e a fejem. Megtoldottam a szót: — Nem egyesülnének-e a kovácsi EFSZ-szel?... — Vagy úgy? — mosolyogtak hun­cutul. — Nem lenne bolondság ... be­szélnek már róla. Nekünk bizony a kovácsi szövetkezet tetszik jobban. Csakhát úgy vagyunk vele, mint a szegény lány a gazdag legénnyel. Nemigen akarnak szóbaállni velünk. Mert a mi szövetkezetünk nem a leg­jobb, ők meg zsírosak ... Könnyű ne­kik, mert jól termő homokos földet örököltek. De a miénk dimbes-dom­­bos. A kíváncsiságtól hajtva látogattam el a kovácsi szövetkezetbe. A faluban hosszú sorokban gördül­tek a szekerek a terméssel. Mindenki örült a községben, ahol a felszabadu­lástól nagyobbat fejlődött az élet, mint a falu fennállása óta. — Sőt a jó eredményeket jobbára csak 1949 óta könyvelhetjük el, ami­óta megalakult a szövetkezet — mon­dotta a szövetkezet elnöke. — Bizonyára maguknál is görön­gyös volt az út? — kérdeztem. — Először azok kezdték a közöst, akik a Bródy Hermann-féle nagybir­tok felosztásakor földhöz jutottak. De amikor a középparasztok is látták, hogy a szövetkezetben könnyebb a traktorral a munka, meg azután kom­bájn aratja a gabonát, egymás után léptek be a szövetkezetbe, s 1952-ben már csak egy-két gazda volt kint. Voltak súrlódások. De mégis, ha ne­hezen is, születik az új ember. A szö­vetkezeti tagok a hangszóró zenéjére kelnek, nem kell senkit hívni a mun­kába. — Ma többet és jobbat terem a föld. A kedvezőtlen időjárás ellenére is búzából 22, cukorrépából 300, bur­gonyából pedig 100 mázsás hektár­hozamot értünk el; 170 mázsa vető­magot csépeltünk ki szarvaskerepből, lucernából, vörösheréből és balta­címből, amiért 745 000 korona bevé­telünk volt. Jól jövedelmező a kacsa­tenyészet: több mint 56 000 koroná­val gazdagította pénztárunkat. A jó termelési eredmények kihat­nak a tagok jólétére is. Az előzetes becslések szerint a munkaegységre 18 korona, 2 kg búza, Vz kg takar­mánygabona, és 1 dl bor jut. Átlago­san 450 — 520 munkaegységet ér el egy tag. De Majoros Mihály például, a szövetkezet kiváló tehéngondozója, aki októberben 2260 liter tejet fejt ki, egy hónapra 85 munkaegységet ka­pott. Összejövedelme egy hónapban - ha a természetbeniek értékét hét koronába számítjuk — 2125 koronát tesz ki. Teljesen megváltozott ez a község, amióta szövetkezet megala­kult. — Tessék csak nézni — mutat az ablakon át a szövetkezet elnöke —, ott azok a düledező házak a kastély körül mutatják a múltat. Ahogy azok összerogytak, úgy dűlt össze a Gold­man- meg a Herman-féle földbirto­kosok úri rendszere. Nézzen balra, ott 36 új ház egész kis községet alkot. Ez már a tehetősséget mutatja. Vil­lanyfény űzte el a sötétséget a kor­szerűen berendezett 2—3 szobás la­kásokban. Harminckét motorkerékpár van a községben. Az úri kastélyból kultúrházat csináltunk. Esténként ott jönnek össze az emberek, televízió, könyv és film szórakoztatja őket. A legjobb szövetkezeti dolgozókat Prá­gába, a Tátrába és más üdülőhelyekre küldjük, hogy még jobban megismer­jék gyönyörű hazánkat. — Ez még nem minden — vág a szóba a pártelnök. — A mi gazdasá­gunkról még más is beszél. Nézzék meg csak a gazdasági épületeket. Az Öhegy tövében kisebb városként terülnek el a szövetkezet gazdasági épületei. Az istállókban 204 szarvas­­marha, 480 birka, 215 sertés öregbíti a szövetkezet hírnevét. Van 4 trak­toruk és több gazdasági gépük is. — Milyen lesz a jövő? — teszem fel a kérdést. — Elsősorban még több gépet aka­runk vásárolni - mondja a szövet­kezet elnöke. — Mert csakis a gépek fokozhatják a jövedelmet. — Jut-e majd munka, ha annyi lesz a gép? — Ha gyorsabb és könnyebb lesz a munkánk, több időnk marad a szó­rakozásra. Beülünk mi is a rádió mel­lé, meg a kávéházba, mint maguk, vá­rosi emberek — szól közbe nevetve a könyvelő. — A közeljövőben meg­kezdjük egy kovácsmühely, villany­­dohányszárltó és raktár építését. A szarvasmarhaállományt 385 darabra, a sertések számát pedig 300 darabra akarjuk emelni, mert ahol nincs jő állattenyésztés, vékony a jövedelem. Ha nagy állatállományunk lesz, akkor jut majd trágya a földbe. Mert trá­gya nélkül olyan a föld, mint a ka­lács élesztő nélkül: összeesik, silá­­nyan terem. A faluban új utat épí­tünk, hogy a lakásokba ne hordják be az emberek a sarat. — Szépek a terveik, de ha már a gazdaság kibővítéséről beszélünk, va­lamikor ezt úgy is elérték az embe­rek, hogy a szomszéddal összeháza­sodtak — vetem közbe. — Nem gon­dolják az elvtársak, hogy virágzóbb lenne az élet, ha a csalári szövetke­zettel egybekelnének? — De igen. Esett már erről szó köztünk. Talán jő lenne, ha Csaláron kívül Kürt, Zobor meg Kér is ide tar­toznék, mert ezek kisebb szövetke­zetek, csak afféle puszták. Nagyobb­­táblás gazdálkodást vezethetnénk be és hamarabb megalapoznék a felté­telét annak, hogy a földmunkát is villanyosítani lehessen. A munka be­fejeződött, most több időnk lesz meg­­hányni-vetni a problémákat - tesz­nek pontot a beszélgetés végére. Üres tarisznyával érkeztünk Ková­csiba. Telt szívvel távozunk. Arra az örömteli életre gondolunk, amelyet a felszabadulás 15 éve alatt szorgos munkával teremtettek meg. Azok az emberek, akik még az őszi dérben is nyitott mellel, emelt fővel mennek az utcán, mert a boldog élet, a jövőbe vetett hit fűti őket. Major Ágoston övár község (kékkői járás) körül­belül négy kilométerre fekszik a leg­közelebbi autóbuszmegállótól. Köve­zett útja egyáltalán nincs. Az utóbbi napokban rendkívüli ün­nepi hangulat volt a faluban. Övár községbe bekapcsolták a villanyt. Tör­ténelmi jelentőségű napok lesznek ezek e kis falu életében, ahol oly szorgalmas emberek élnek. A kékkői járásban itt alakult meg legutóbb a szövetkezet. Az idén már szép eredményeket értek el. Elsők között fejezték be az ősziek vetését és magasan túlszárnyalták az idei ter­melési terveket is. Ha van is nehéz­ség a szövetkezet gazdálkodásában, a Marosfalván jártam. Gondoltam, érdeklődöm afelől, hogyan él az ifjú­ság ebben a községben. Sajnos, na­gyon rossz képet kaptam. A CSISZ- szervezet egyáltalán nem működik, a tagok azt sem tudják, ki az elnök. Agitációs központ egész faluban nem található. Nagyon természetes, hogy a fiatalok, — mivel nincs megfelelő Január elsejétől az állami felvásár­lásban új rendszer lép érvénybe, ami szükségessé teszi, hogy a felvásárlás­ban az adósságokat minél előbb tör­­lesszük, mert azok az új rendszer szerint nem mardhatnak el a követ­kező esztendőre. A legnagyobb hiá­nyosságok e téren a sertések felvá­sárlásában mutatkoznak, amit idáig csak a bratislavai kerület tudott tel­jesíteni, de a besztercebányai kerület is állandóan jó eredményeket mutat fel. Ezzel szemben a zsolnai kerület az eltelt tíz hónap alatt csak 70 szá­zalékra teljesítette a sertéshús be­adását. A somorjai járás már novem-Kigyűlt a fény Csevlcepusztán Hosszú évek reménye vált valóság­gá november utolsó napjaiban az Ajnácskőhöz tartozó Csevicepuszta 24 családja számára, ahol először gyúlt ki a villanyfény. Hosszú évek óta vártak erre, míg végre beteljesedett. Két évvel ezelőtt alakították meg szövetkezetüket, amely azóta igen szép eredményeket ért el. Az idén is több terményt szolgáltattak be állami felvásárlásra. Az őszi munkákat idő­ben végezték el, s nem feledkeztek meg a mélyszántásról sem. A jól végzett munka tudatában ünnepel­hették a csevicepusztaiak a nagy na­pot, amikor a sötétséget végleg elűz­ték a településről. Agócs Vilmos, Ajnácskő Világosság Nemesócsa felett A nemesőcsai Érikert-sóron is ki­­gyúlt a fény. Valamikor csak akkor törődtek az urak e sorral, ha válasz­tásokra került a sor, különben a vis­kókat minden úrféle elkerülte. Fel­­szabadulásunk 15. évében az elha­nyagolt telep „a sor“ a villanyfény­es az új házak sora lett. Köszönet ezért pártunknak, kor­mányunknak, valamint Bakos és Branecki elvtársaknak, akik fáradsá­got nem sajnálva arra törekedtek, hogy a kultúrát közelebb hozzák falunkba. Szőllősi Istvánné Rádioaktiv izotópokkal a filoxéra ellen Sémin, szovjet tudós kísérletekkel bebizonyította, hogy rádioaktiv izotó­pokkal eredményesen lehet küzdeni a filoxéra ellen. A fertőzött szőlő­tövek gyökereit sugárzásnak tették ki, s ezzel sikerült a filoxerát — a betegség bármilyen szakaszában — teljesen megszüntetni. A filoxéra elpusztításához szüksé­ges 20 — 30 000 röngtenegység nem árt a szőlőtőkének. Szemüveg motorosoknak — ablaktörlővel Franciaországban a motorosok ré­szére olyan szemüveget hoztak for­galomba, amelynél az orrnyereg részén elhelyezett kis légcsavar a menet közben keletkező szél hajtó­erejével csöppnyi törlőket mozgat. Ezek az ablaktörlő berendezéséhez hasonlóan letörlik a nedvességet, a port, a havat a motorkerékpáros szemvédőjéről. tagok mindent elkövetnek, hogy azt minél előbb kiküszöböljék. Ehhez hozzájárul a villanyáram be­vezetése is, mivel korszerűsíthetik az állattenyésztést, több mezőgazdasági gépet vásárolhatnak, hiszen a villany bevezetése előtt erre nem volt alka­lom. Két álmuk volt az óváriaknak: a villany és a kövezett út. Az előbbi megvalósult, az utóbbi megvalósításra vár. Reméljük, hogy az illetékes szer­vek hozzájárulnak ehhez, s rövidesen Övár is felemelkedhet a többi község kulturális színvonalára. Meló István, Övár kulturális, szórakozó hely — szabad idejüket a kocsmában töltik. A sze­szesitalok fogyasztása közben kár­tyáznak. Nem látja ezt a helyi nemzeti bi­zottság ? 1 Aztán csodálkoznak, hogy kevés fiatal van a szövetkezetben. Lülei Lajos bér 13-án teljesítette az egészévi tervet. Elmaradások mutatakoznak a mar­hahús, tej, tojás felvásárlásában is. Még sok egyénileg dolgozó paraszt nem teljesítette a beadást, például a pöstyéni járásban körülbelül 1000 magángazdálkodó tartozik az államnak a sertéshús kötelező beadásával, de sok helyen még a gabonabeadást sem teljesítették. Ezért a felvásárlásban dolgozó személyeknek és a nemzeti bizottságok tagjainak mindent meg kell tenniük, hogy rendeződjenek a kötelező beadásban mutatkozó elma­radások. L. G. Bányagáz fűtésre A veszélyes bányagáz, amely a bá­nyákban már oly sok szerencsétlen­séget okozott, túlnyomórészt metánt tartalmaz. Ez a metán a földgázban is nagy mennyiségben előfordul. Ép­pen ez a tény foglalkoztatja már ré­gen a tudósokat, hogy a bányagázt hasznosítsák mint tüzelőanyagot. Legújabban a szovjet technikusok érdekes berendezést szerkesztettek, amelyet most a karagandai szénbá­nyákban próbálnak ki. A szénrétegre vizet engednek, amely a szénnel együtt a bányagázt is magával ra­gadja és a gáztárolóba hajtja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ily módon annyi gázt lehet nyerni, hogy egy félmilliós város ré­szére is elegendő lenne. Az ultrahang hatása a csírázásra Obellnsky, kanadai kutató azt ta­pasztalta, hogy a napraforgó kaszat­termésekből fejlődött növények fé­szektányérja 3 perces ultrahang be­sugárzás hatására 50 — 100 százalék­kal megnagyobbodik. Később azt is megállapította, hogy az ultrahanggal kezelt árpa tenyészideje jelentéke­nyen megrövidült. A további kísérletek igazolták, hogy az ultrahang előnyösen befolyásolja a csírázáskor tevékenykedő enzimek hatékonyságát. Az enzimek „energiá­ja“ az ultrahang-rezgések mechani­kus hatására jelentékenyen megnö­vekedett. Obellnsky kísérletét később kiterjesztette. Érdekes tapasztalato­kat szerzett a vanília termésével vég­zett madagaszkári kísérletek során. Ismeretes, hogy ebben a vanilin en­zim-tevékenység segítségével képző­dik. A vanilin termést a „leforrázásft pillanatában egyidejűleg ultrahang hatása is érte. A termés így 25 szá­zalékkal növekedett. További kutatómunkával bizonyára még sok érdekes eredményt sikerülne elérni annak érdekében, hogy növé­nyeink hozama bőségesebb legyen. Az emberi élet meghosszabbítása A moszkvai Vecsernaja Moszkva című estilap érdekes kérdéssel fordul olvasóihoz: hogyan képzelik el az életet 50 év múlva a Szovjetunióban, tehát 2009-ben? A legfigyelemre méltóbb választ Vlagyimir Demihov világhírű sebész­orvos adta. Többek között a követke­zőket mondotta: — Ami ma a Szovjetunióban az álla -1914 decembere történelmi esemé­nyek időszaka. Ha­zánk keleti részén gyorsult a fasiszták sorozatos felszámo­lása, az ellenség ál­landó visszavonulá­sa. A német repü­lőgépek a vasúti ko­csikat lőtték; pusz­tították a központi épületeket, családi házakat egyaránt. A szovjet hadsereg felszabadító egy­ségei közben állandóan előbbre nyo­multak. A lakosság óvóhelyeken vagy szétszórva az erdőben élt. December 21-én Rimaszombat felöl nagyobb lét­számú német hadosztály vonult nyu­gati . irányba. Füleket három napig tartották megszállva, elkeseredett harcot folytatva a szovjet egységek­kel, amíg végre megtört az erejük... Ennyi röviden a háború borzalmai­ból, amelyekre 15 szabad esztendő távlatából emlékszünk vissza. Járá­sunk megszabadult a fasiszta hordák­tól, elérkezett a várva várt szabadság napja. Nagyon nehezen vártuk a fel­szabadító szovjet katonákat, s mikor megérkeztek, örömkönnyek és csókok köszöntötték őket. A házak tetején vörös és nemzeti zászlókat lengetett a szél. Megindult az élet. A város vezetőségének élére Kalmár tanító került, majd Tóth György, akit kom­munista tevékenysége miatt sokat ül­döztek a fasiszták. Első feladataink közé tartozott, hogy a Kovosmalt-gyárnak áramot bizto­sítsunk, mivel Losonc és Zólyom fe­tokkal végzett kísérletezés stádiu­mában van, 50 év múlva a betegek gyógyításának biztos módszere lesz. Az ember életét 150 — 200 évre hosz­­szabbítjuk meg. Itt meg kell jegyeznünk, hogy De­mihov már eddig is sok merész ope­rációt végzett. Például egy kutya szívét egy másik kutya mellkasába ültette át, s a kutya él. így állításá­nak valóság az alapja. Vízmelegítő-készülék autók részére A prágai Kovodélny nevű üzem már a téli hónapokban elkezdi a vízmele­gítő-készülékek gyártását autók ré­szére. A készüléket a hűtő és a motor közé kell majd behelyezni. Télen körülbelül félórával az autó megindí­tása előtt kell bekapcsolni elektromos hálózatra. A víz így megmelegszik és bemelegíti a motort is. Előnye abban van, hogy használata esetén nem okoz többé gondot az autó begyújtása. 184 méteres televíziós torony Technikai szempontból a Német Demokratikus Köztársaságban a leg­újabb építmények közül a Dequede nevű televíziós torony bizonyul a leg­érdekesebbnek. A torony felsó részén építik az ötemeletes televíziós stúdiót a szükséges technikai berendezések­kel. Az építmény fölött kimagaslik az adóállomás fémantennája. A televíziós torony, amelynek építésében felhasz­nálták a legkorszerűbb építészeti technikát, 184,15 méter magas. Automata takarmánykészítésre Szaratovban, a Mezőgazdasági Gép­­kísérleti Intézetben automatát szer­kesztettek takarmánykészltésre. Szét­metéli a szalmát és más takarmány­félét, utána a szecskatartályba to­vábbítja, ahol liszttel és más anya­gokkal keveredik. Az automata egy óra alatt 1000 kg takarmányt is elkészít. Különös halak Kínában, a Jiu-nan nevű tarto­mányban van egy meleg forrás, amelyben a víz 47 — 49 fokos. Érdekes, hogy ebben a forrásban halak élnek. Ezt a különös jelenséget azzal ma­gyarázzák, hogy a halak a forrásba a nagy áradások következtében 1881- ben kerültek és alkalmazkodtak az életkörülményekhez. Azóta ott él ez a különös halfajta, amely egyedüli az egész világon. lói a vezetékeket szétszaggatták a há­ború alatt. A munkások segítségével már január 16-án sikerült üzembe helyezni a gyár egyes részeit. A tég­lagyárból is visszaszállítottuk azt a harminc lóerős motort, amelyet Ka­kas Istvánnal, a téglagyár akkori mesterével együtt rejtettünk el a né­metek elöl. Azóta mát óriásit fejlő­dött az üzem. Hazánk egyik legna­gyobb zománcgyárává nőtt. Korszerű berendezése mellett ott látjuk az új orvosi rendelőt is, orvossal és egész­ségügyi személyzettel. Az iskolaügy terén is sokat fejlő­dött városunk. Jelenleg szlovák és magyar tanítási nyelvű tizenegyéves iskolája is van. Nyolc évvel ezelőtt, 1951-ben, járási múzeumot létesítet­tünk, amelyben többi között a várost felszabadító szovjet katonák és parti­zánok harcainak emlékével ismerked­hetnek meg a látogatók. Járásunk dolgozói az elmúlt 15 év­ben több mint 2000 új lakást kaptak. Csupán Füleken 200 magánlakás és közel 300 állami lakásegység épült. A földterület 70%-a már a szövetkezeti tagok birtokában van. Korszerű istál­lókkal, önetetőkkel, a mezőgazdaság állandó gépesítésével évről évre na­gyobb terméseredményeket érünk el. A szövetkezeti falvak legtöbbjében vil­lany világít, új kultúrházak épültek, stb. Mindezt 15 évvel ezelőtt szovjet ka­tonáink hozták. Életüket nem áldozták hiába: az elesettek emléke örökké él népünk szívében Cibula Árpád, Fülek Álmok, s ami már valóság Nem menne ez másképp Marosfalván? Rendezzük időben adósságainkat Már nagyon vártuk őket <K SZABAD FÖLDMŰVES jubileumi páluázatcL

Next

/
Thumbnails
Contents