Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
1959. július 15. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 219 A talajjavítás! szövetkezetek alapszabályainak mintája Mezőgazdasági termelésünk fokozásának egyik alapfeltétele, hogy javítsuk a talaj termöerejét, szabályozzuk a vízgazdálkodást, s hajtsuk végre az ezzel összefüggő műszaki, mederszabályozási, biológiai és agrotechnikai intézkedéseket. Ezeknek a feladatoknak a megoldása a talajjavítási (meliorációs) szövetkezetekre hárul, amelyek számára a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal most dolgozta ki az alapszabályok mintáját. Ezeket a minta-alapszabályokat ismertetjük az alábbiakban. Talajjavítási szövetkezeteket az EFSZ- ek és a szocialista szektor egyéb mezőgazdasági üzemei létesítenek abból a célból, hogy a szocialista gazdálkodás elvei alapján közös munkával és az eszközök céltudatos kihasználásával meghatározott területen vízgazdálkodási műveket, valamint berendezéseket létesítsenek, s ezek működését és karbantartását biztosítsák. Tehát a talajjavítási szövetkezetek tagjai nem egyének, hanem jogi személyek: földművesszövetkezetek és a szociálist szektorhoz tartozó más mezőgazdasági üzemek. A talajjavítási szövetkezetek feladata, hogy biztosítsák a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási létesítmények és berendezések tervezését, felépítését, üzemeltetését és karbantartását. Ilyen vízgazdálkodási feladatok főként a következők: a) a mezőgazdasági területek termőerejének vízszabályozás útján történő javítása, esetleg további sürgős vízgazdálkodási munkálatok, amelyeket a mezőgazdásági termelés közös létesítményeinek felépítésével összefüggésben kell elvégezni; b) a folyóvizek szabályozása a talajjavítás és a hozamképesség növelése érdekében: c) halastavak és víztárolók építése, amennyiben a mezőgazdaság céljait szolgálják, vagy főleg ilyen célból létesülnek. A talajjavítási szövetkezet tevékenysége kiterjed a talajerögazdálkodás céljait szolgáló vízgazdálkodási müvek és berendezések tervezésére, ennek mind a saját, mind a tagok költségvetésében történő biztosítására, továbbá felépítésére, üzemeltetésére és karbantartására, a szövetkezeti tagokra háruló munkafeladatok terjedelmének tervezésére, és a pénzügyi eszközök biztosítására. Az érdekkörébe eső területen megszervezi és végrehajtja a műszaki, valamint agrotechnikai feladatokat: így például elvégzi a földek lecsapolását és öntözését, helyreállítja a homoktalajok és kis hozamú területek termőerejét, rendszeresíti a hígtrágya-gazdálkodást, megteszi az erozióellenes intézkedéseket; stb. A tagok jogai és kötelességei: A szövetkezeti tagok (EFSZ-ek stb.) joga mindenekelőtt, hogy képviselőt küldenek a választmányba, s így részt vesznek a szövetkezet irányításában, használják a szövetkezet területén létesített vízgazdálkodási műveket és berendezéseket. Kötelességük, hogy gondoskodjanak a vízgazdálkodási létesítmények karbantartásáról, tegyenek eleget a szövetkezettel szemben vállalt kötelezettségeiknek, gondosan kezeljék a szövetkezet vagyonát, idejében utalják át a szövetkezeti illetékeket, jótálljanak a szövetkezet kötelezettségeiért, s vállaljanak részt az esetleges veszteségekből, éspedig annak a haszonnak az arányában, amely a vízgazdálkodási berendezésekből és intézkedésekből szármasík. A talajjavítási szövetkezet belső szervezete: A szövetkezet legfelsőbb szerve a választmány, amelybe a szövetkezet tagjai küldik ki képviselőiket. Minden tag legalább egy, de mindig egyenlő számú képviselőt küld a választmányba, rendszerint három évi időtartamra. A választmány jóváhagyja a szövetkezet alapszabályait, üzemi rendjét és ügy■ rendjét, megválasztja saját tagjai közül a szövetkezet elnökét, egy vagy két alelnökét, a végrehajtó és ellenőrző bizottság tagjait, jóváhagyja a költségvetést és az évi zárszámadást, meghatározza a tagilleték mértékét, jóváhagyja a munkatervet, dönt a tagok felvétele és kilépése fölött, s meghatározza azokat a munkafeladatokat, amelyeket a tagoknak a vízgazdálkodási berendezések felépítésében és karbantartásában el kell végezniük. A választmány az öszszes tagok legalább kétharmadának jelenlétében határozatképes. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szövetkezet végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság, amely az ugyancsak három évre megválasztott 3 — 7 tagból áll. Ha a tagok száma ennél kevesebb, a bizottság teendőit a választmány látja el. A bizottság irányítja a szövetkezet tevékenységét, s munkájáért, elsősorban a szövetkezeti vagyonért a választmánynak felelős. Összeállítja a költségvetést, gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról, az előírt nyilvántartások vezetéséről és a zárszámadás összeállításáról. A különböző munkaszakaszok fölött gyakorolt felügyelettel és a határozatok végrehajtásával képviselőket bízhat meg, akik a feladatok végrehajtásáért felelősek. Üléseit kéthetenként tartja. A szövetkezet elnöke irányítja a szövetkezet munkáját, felelős a választmány és a végrehajtó bizottság határozatainak teljesítéséért, a pénzügyi és munkafegyelem betartásáért, képviseli a szövetkezetei a hatóságok és a nyilvánosság előtt, a könyvelővel együtt aláírja a pénzügyi jellegű okmányokat és a bizottság egy tagjával együtt a többi írásos bizonylatot. Az elnök távollétében az aláírás joga az alelnököt illeti meg. A könyvelőt a végrehajtó bizottság javaslatára a választmány nevezi ki. A könyvelő vezeti a nyilvántartásokat, gondoskodik a gazdasági eszközök, valamint a szövetkezet gazdasági és pénzügyi tevékenységével összefüggő feladatok, eredmények időbeni nyilvántartásáról, felelős a mérleg és egyéb kimutatások összeállításáért, ellenőrzi a könyvelési bizonylatok szabályosságát. Tevékenységében a végrehajtó bizottság támogatja. A 3 — 5 tagból álló ellenőrző bizottságot három esztendőre választják. A szövetkezet alkalmazottai és a végrehajtó bizottság tagjai az ellenőrző bizottság tagjául nem választhatók meg. Az ellenőrző bizottság saját elnököt választ. A szövetkezet felügyeleti szerveként ellenőrzi az egész termelési, gazdasági és pénzügyi tevékenységet. Legfőbb feladata, hogy ellenőrizze a termelési terv teljesítését, az évi költségvetést, a könyvelési bizonylatok helyességét, a könyvelési nyilvántartás vezetését, a szerződések és egyéb kötelezettségek betartását, felülvizsgálja a pénztári készletet, számon tartja a szövetkezet vagyonát, s az egész év folyamán figyelemmel kíséri a szövetkezet gazdálkodását. A tagok képviselőinek joga és kötelessége, hogy a szövetkezet tevékenységével összefüggő minden ügyben az ellenőrző bizottsághoz forduljanak, amely az ügyet kivizsgálja, megfelelő intézkedéseket foganatosít és jelentést tesz a választmánynak. Üléseit a szükséghez képest, de három havonként legalább egyszer tartja. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szövetkezet tevékenységével összefüggő munkálatokat a szövetkezeti tagok dolgozói végzik, de ha a feladat olyan terjedelmű, hogy túlhaladja a lehetőségeket, a szövetkezet műszaki és irodai munkaerőket, a gépek kezelésére szakembereket, a kisebb munkák elvégzésére pedig segéderőket alkalmazhat. A szövetkezet a jóváhagyott évi terv és költségvetés alapján gazdálkodik. A költségek fedezésére szolgáló eszközök a tagsági illetékekből, és hozzájárulásokból meríthetök. A tagsági illetéket minden szövetkezeti tag felvételkor, illetőleg a végrehajtó bizottság engedélyével három egyenlő részletben, de legkésőbb a felvételt követő egy éven belül köteles megfizetni. Az illeték összegét a választmány állapítja meg. A tagsági hozzájárulást a tagok mindenekelőtt az épülő létesítményekre fordított munkával (fogatokkal, traktorokkal, tehergépkocsikkal, egyéni munkával stb.), valamint a helyi forrásokból (homok- és kőbányákból, téglaégetőkből stb.) származó anyag szolgáltatásával róják le. Ha ilyen formában a hozzájárulás nem róható le, ez pénzzel is megváltható. A szövetkezet gazdasági eszközei: a) alapvető eszközök (például gépek, műszerek, irodai berendezések), b) szokásos eszközök (építőanyag, karbantartási felszerelések, tüzelő- és kenőanyagok). A talajjavítási szövetkezet nem tulajdonosa sem az alapvető, sem a kisebb talajjavítási berendezési tárgyaknak. Az alapvető talajjavítási berendezések az állam, a kisebb tárgyak pedig a szövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. A tag előzetes írásbeli bejelentés alapján egyéves felmondási határidővel, valamennyi kötelezettségének rendezése után december 31-ével léphet ki a szövetkezetből. A szövetkezet tevékenysége megszűnik: a) ha a választmány erről szóló határozatát a megalakulást engedélyező szerv jóváhagyta; b) ha a megalakulást engedélyező szerv ilyen értelemben döntött, mert a szövetkezet durván megsértette a jogi előírásokból, a népgazdaság fejlesztésének állami tervéből és az alapszabályokból következő kötelességeit, vagy ha a megszűnést a közérdek megköveteli.
