Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-15 / 56. szám

1959. július 15. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 219 A talajjavítás! szövetkezetek alapszabályainak mintája Mezőgazdasági termelésünk fokozásának egyik alapfeltétele, hogy javítsuk a talaj termöerejét, szabályozzuk a vízgazdálkodást, s hajtsuk végre az ezzel összefüggő műszaki, mederszabályozási, biológiai és agrotechnikai intézkedése­ket. Ezeknek a feladatoknak a megoldása a talajjavítási (meliorációs) szövetke­zetekre hárul, amelyek számára a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal most dolgozta ki az alapszabályok mintáját. Ezeket a minta-alapszabályokat ismer­tetjük az alábbiakban. Talajjavítási szövetkezeteket az EFSZ- ek és a szocialista szektor egyéb mező­­gazdasági üzemei létesítenek abból a célból, hogy a szocialista gazdálkodás elvei alapján közös munkával és az esz­közök céltudatos kihasználásával meg­határozott területen vízgazdálkodási műveket, valamint berendezéseket léte­sítsenek, s ezek működését és karban­tartását biztosítsák. Tehát a talajjavítási szövetkezetek tagjai nem egyének, hanem jogi szemé­lyek: földművesszövetkezetek és a szo­ciálist szektorhoz tartozó más mező­gazdasági üzemek. A talajjavítási szövetkezetek feladata, hogy biztosítsák a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási létesítmények és beren­dezések tervezését, felépítését, üzemel­tetését és karbantartását. Ilyen vízgazdálkodási feladatok főként a következők: a) a mezőgazdasági területek termő­erejének vízszabályozás útján történő javítása, esetleg további sürgős vízgaz­dálkodási munkálatok, amelyeket a me­zőgazdásági termelés közös létesítmé­nyeinek felépítésével összefüggésben kell elvégezni; b) a folyóvizek szabályozása a talaj­­javítás és a hozamképesség növelése érdekében: c) halastavak és víztárolók építése, amennyiben a mezőgazdaság céljait szolgálják, vagy főleg ilyen célból léte­sülnek. A talajjavítási szövetkezet tevékeny­sége kiterjed a talajerögazdálkodás céljait szolgáló vízgazdálkodási müvek és berendezések tervezésére, ennek mind a saját, mind a tagok költségvetésében történő biztosítására, továbbá felépíté­sére, üzemeltetésére és karbantartására, a szövetkezeti tagokra háruló munka­feladatok terjedelmének tervezésére, és a pénzügyi eszközök biztosítására. Az érdekkörébe eső területen megszervezi és végrehajtja a műszaki, valamint ag­rotechnikai feladatokat: így például elvégzi a földek lecsapolását és öntözé­sét, helyreállítja a homoktalajok és kis hozamú területek termőerejét, rendsze­resíti a hígtrágya-gazdálkodást, megte­szi az erozióellenes intézkedéseket; stb. A tagok jogai és kötelességei: A szövetkezeti tagok (EFSZ-ek stb.) joga mindenekelőtt, hogy képviselőt küldenek a választmányba, s így részt vesznek a szövetkezet irányításában, használják a szövetkezet területén léte­sített vízgazdálkodási műveket és be­rendezéseket. Kötelességük, hogy gon­doskodjanak a vízgazdálkodási létesít­mények karbantartásáról, tegyenek ele­get a szövetkezettel szemben vállalt kötelezettségeiknek, gondosan kezeljék a szövetkezet vagyonát, idejében utalják át a szövetkezeti illetékeket, jótálljanak a szövetkezet kötelezettségeiért, s vál­laljanak részt az esetleges veszteségek­ből, éspedig annak a haszonnak az ará­nyában, amely a vízgazdálkodási beren­dezésekből és intézkedésekből szárma­­sík. A talajjavítási szövetkezet belső szer­vezete: A szövetkezet legfelsőbb szerve a vá­lasztmány, amelybe a szövetkezet tagjai küldik ki képviselőiket. Minden tag leg­alább egy, de mindig egyenlő számú képviselőt küld a választmányba, rend­szerint három évi időtartamra. A vá­lasztmány jóváhagyja a szövetkezet alapszabályait, üzemi rendjét és ügy­­■ rendjét, megválasztja saját tagjai közül a szövetkezet elnökét, egy vagy két al­­elnökét, a végrehajtó és ellenőrző bi­zottság tagjait, jóváhagyja a költség­­vetést és az évi zárszámadást, megha­tározza a tagilleték mértékét, jóváhagy­ja a munkatervet, dönt a tagok felvétele és kilépése fölött, s meghatározza azo­kat a munkafeladatokat, amelyeket a tagoknak a vízgazdálkodási berendezé­sek felépítésében és karbantartásában el kell végezniük. A választmány az ösz­­szes tagok legalább kétharmadának jelenlétében határozatképes. Határoza­tait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szövetkezet végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság, amely az ugyan­csak három évre megválasztott 3 — 7 tagból áll. Ha a tagok száma ennél ke­vesebb, a bizottság teendőit a választ­mány látja el. A bizottság irányítja a szövetkezet tevékenységét, s munkájá­ért, elsősorban a szövetkezeti vagyonért a választmánynak felelős. Összeállítja a költségvetést, gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról, az előírt nyil­vántartások vezetéséről és a zárszám­adás összeállításáról. A különböző mun­kaszakaszok fölött gyakorolt felügyelet­tel és a határozatok végrehajtásával képviselőket bízhat meg, akik a felada­tok végrehajtásáért felelősek. Üléseit kéthetenként tartja. A szövetkezet elnöke irányítja a szö­vetkezet munkáját, felelős a választmány és a végrehajtó bizottság határozatainak teljesítéséért, a pénzügyi és munkafe­gyelem betartásáért, képviseli a szö­vetkezetei a hatóságok és a nyilvános­ság előtt, a könyvelővel együtt aláírja a pénzügyi jellegű okmányokat és a bi­zottság egy tagjával együtt a többi írá­sos bizonylatot. Az elnök távollétében az aláírás joga az alelnököt illeti meg. A könyvelőt a végrehajtó bizottság javaslatára a választmány nevezi ki. A könyvelő vezeti a nyilvántartásokat, gondoskodik a gazdasági eszközök, va­lamint a szövetkezet gazdasági és pénz­ügyi tevékenységével összefüggő fel­adatok, eredmények időbeni nyilvántar­tásáról, felelős a mérleg és egyéb kimu­tatások összeállításáért, ellenőrzi a könyvelési bizonylatok szabályosságát. Tevékenységében a végrehajtó bizottság támogatja. A 3 — 5 tagból álló ellenőrző bizottsá­got három esztendőre választják. A szö­vetkezet alkalmazottai és a végrehajtó bizottság tagjai az ellenőrző bizottság tagjául nem választhatók meg. Az ellen­őrző bizottság saját elnököt választ. A szövetkezet felügyeleti szerveként el­lenőrzi az egész termelési, gazdasági és pénzügyi tevékenységet. Legfőbb fel­adata, hogy ellenőrizze a termelési terv teljesítését, az évi költségvetést, a könyvelési bizonylatok helyességét, a könyvelési nyilvántartás vezetését, a szerződések és egyéb kötelezettségek betartását, felülvizsgálja a pénztári készletet, számon tartja a szövetkezet vagyonát, s az egész év folyamán figye­lemmel kíséri a szövetkezet gazdálko­dását. A tagok képviselőinek joga és kötelessége, hogy a szövetkezet tevé­kenységével összefüggő minden ügyben az ellenőrző bizottsághoz forduljanak, amely az ügyet kivizsgálja, megfelelő intézkedéseket foganatosít és jelentést tesz a választmánynak. Üléseit a szük­séghez képest, de három havonként legalább egyszer tartja. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szövetkezet tevékenységével össze­függő munkálatokat a szövetkezeti ta­gok dolgozói végzik, de ha a feladat olyan terjedelmű, hogy túlhaladja a le­hetőségeket, a szövetkezet műszaki és irodai munkaerőket, a gépek kezelésére szakembereket, a kisebb munkák elvég­zésére pedig segéderőket alkalmazhat. A szövetkezet a jóváhagyott évi terv és költségvetés alapján gazdálkodik. A költségek fedezésére szolgáló eszkö­zök a tagsági illetékekből, és hozzá­járulásokból meríthetök. A tagsági illetéket minden szövetke­zeti tag felvételkor, illetőleg a végre­hajtó bizottság engedélyével három egyenlő részletben, de legkésőbb a fel­vételt követő egy éven belül köteles megfizetni. Az illeték összegét a vá­lasztmány állapítja meg. A tagsági hozzájárulást a tagok min­denekelőtt az épülő létesítményekre fordított munkával (fogatokkal, trakto­rokkal, tehergépkocsikkal, egyéni mun­kával stb.), valamint a helyi források­ból (homok- és kőbányákból, tégla­­égetőkből stb.) származó anyag szolgál­tatásával róják le. Ha ilyen formában a hozzájárulás nem róható le, ez pénzzel is megváltható. A szövetkezet gazdasági eszközei: a) alapvető eszközök (például gépek, műszerek, irodai berendezések), b) szokásos eszközök (építőanyag, karbantartási felszerelések, tüzelő- és kenőanyagok). A talajjavítási szövetkezet nem tu­lajdonosa sem az alapvető, sem a kisebb talajjavítási berendezési tárgyaknak. Az alapvető talajjavítási berendezések az állam, a kisebb tárgyak pedig a szö­vetkezet tagjainak tulajdonát képezik. A tag előzetes írásbeli bejelentés alapján egyéves felmondási határidővel, valamennyi kötelezettségének rendezése után december 31-ével léphet ki a szö­vetkezetből. A szövetkezet tevékenysége megszű­nik: a) ha a választmány erről szóló hatá­rozatát a megalakulást engedélyező szerv jóváhagyta; b) ha a megalakulást engedélyező szerv ilyen értelemben döntött, mert a szövetkezet durván megsértette a jogi előírásokból, a népgazdaság fejlesztésé­nek állami tervéből és az alapszabályok­ból következő kötelességeit, vagy ha a megszűnést a közérdek megköveteli.

Next

/
Thumbnails
Contents