Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-16 / 100. szám

TARTALOM TALAJERŐGAZDÁLKODAS M. Demo mérnök, a Nyitrai Me­zőgazdasági Főiskola dolgozója: A termőerö alaptényezője: az elegendő televény.....................394 TERVEZÉS, ÜZEMSZERVEZÉS Retkes Lajos, a búcsi EFSZ fő­könyvelője: Az elsődleges nyil­vántartás szerepe a szövetke­zeti gazdálkodásban .... 393 Gábris József (Párkány): Saját gépállománnyal tovább erősöd­nek a szövetkezetek .... 397 ÁLLATTENYÉSZTÉS A tehenek előkészítése ellésre . 398 Dr. Izsói Zoltán körállatorvos: Jó mérleggel zárja az évet a riniaszécsi állatkórház . . . 398 VADÁSZATI SZEMLE S pisák Stefan: Hétre szaporo­dik a szlovákiai bölények száma 399 Szuh Kálmán: A tőkésréee csip­' ' 1 ■ . ~ kézett úszóhártyája .... 399 H eg e d ü s Ferenc: Cinege Lenke és a kis Jánoska.....................400 Növénykísérleti csoport Nagykövesden A napokban a nagykövesdi szövetkezet legjobbjai, a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság képviselői, továbbá ta­nítók és Péter mérnök elvlárs veze­tésével a Szomotori Kísérleti Állomás dolgozói tanácskozásra ültek össze a szövetkezeti irodában. A tanácskozás résztvevői megbeszélték azokat a mó­dokat, amelyek lehetővé tennék a szö­vetkezet keretén belül egy növénykísér­leti csoport megalakítását. A csoport tagjai a községi tanítókkal együttműkö­désben kezdenék meg munkájukat, és­pedig 2 lia-os földterületen, rosszabb minőségű talajon. Ezt a javaslatot Péter mérnök ter­jesztette elő, aki egyúttal bejelentette, hogy a Szomotori Kísérleti Állomás min­den segítséget megad a kísérleti csoport tagjainak. A javaslatot a jelenvoltak nagy lelke­sedéssel elfogadták, s a kísérleti csoport ezzel megalakult. Csatlakozott a csoport­hoz a nyolcéves középiskola Micsurin­­köre is. M a r k ó szövetkezeti elnök ezután kö­zölte, hogy az EFSZ ezentúl még nagyobb figyelemmel kíséri az iskola munkáját, mindenekelőtt a politechnikai nevelés elmélyítése érdekében. — Célunk — mondotta többi között — hogy az iskolai ifjúsággal még inkább megszerettessük a földet, s így még több szakember vállaljon munkát a szö­vetkezetben, amelynek felvirágoztatását segítse elő. A kísérleti csoport első feladata, hogy megállapítsa, vajon miképpen lehet az erősen kötött, majdnem terméketlen és rossz minőségű talajok termöerejét visz­­szaadni. A csoport tagjai megegyeztek abban, hogy munkájukat a kender, ku­korica és cukorrépa kísérleti termesz­tésével kezdik. F. Z. UI. ÉVFOLYAM • 50. SZÄM 1959. december 16. A jó gazdálkodás eredményeként tíze­sével, százával futkos a nyúl, röppen a fácán Csallóköz, Mátyusföld határában. Számos vadásztársaság már „lefogott“, elvégezte feladatát. Napjainkban gyors ütemben gyűl az élő nyúl, fácán, fogoly érdekében, hogy a „határban futkosó valuta“ minél előbb ép bőrrel, egészsé­gesen kerüljön a hálóba, illetve a kama­­rázó-állomásra. Az eladott vad elsősor­ban a vadásztársaság, majd nemzetgaz­daságunk pénztárát gyarapítja. S. Az erdő, mező fakó tarkaságát las­sacskán felváltja az egyszínű fehérség: a hólepel. Elhallgat a traktorok dohogása, pihenőt tart a termőföld. Gazdagon fi­zetett, s télen erőt gyűjt az új termés­hez. De most sem hagyják nyugton az anyaföldet. A terveket szövő ember még ráadást követel, számára nem volt elég a nyári aratás. Télen a szűz havon is arat, elveszi a természettől azt, amit megadhat. Nyáron a termést, télen a vadat. a vágvecsei, modrankai kamrázó-állomá­­sokon, hogy onnan a külföldi és belföldi megrendeléseket kielégítsék. Komoly munka ez, hiszen terv szerint 21500 nyulat, 12 100 foglyot és 1700 fá­cánt kell élve befogni Szlovákiában. A fogás jelentőségét növeli, hogy a kiszál­lított vadért valutát kapunk, amely a külkereskedelem mérlegén sokat billent. Ezt figyelembe véve egy vadásztársa­ság előtt sem lehet közömbös a cél elé­rése, s bizonyára megtesz mindent annak A SZABAD FÖLDMŰVES SZAK MELLÉKLETE

Next

/
Thumbnails
Contents