Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
222 VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 1959. július 15. Ä csiperkegomba termesztése löbb olvasónk érdeklődött az utóbbi időben a csiperkegoinba, más néven sampinyon (Psalliota campestris) termesztése iránt. Ezt az egyre nagyobb érdeklődést igyekszünk kielégíteni az itt következő ismertetéssel. A csiperkegombát, ezt az ízletes és értékes gombafajtát pincében, istállóban, melegágyba'! vagy egyéb zárt, sötét helyiségben termeszthetjük, ahol egyenletes, 1? —18 fok között ingadozó hőmérséklet uralkodik. A levegő páratartalmának 60 ¥o-tól 80 %-ig kell terjednie. A helyiség padlója és falai lehetőleg simák legyenek. A gombaágyakat a főidőn helyezzük el, de ha elegendő a helyünk. 80 cm magasságban húzódó és körülbelül 80 cm széles polcokon is létesíthetjük. Milyen trágyát használjunk? A gombacsírát kizárólag friss lótrágyába ültetjük, amely 40 %-ban tömör trágyát és 60 %-ban szalmát tartalmaz, s olyan istállóból származik, amelyben az etetés száraz takarmánnyal történik. Ami az almot illeti, legalkalmasabb a búza- vagy rozsszalmából álló, de nem dohos alom. ugyanis a zab- és árpaszalma túl puha, tehát könnyen rothad. Egy m3 trágya 2-3 m!-nyi termőtalaj létesítésére elég. Hat m'-nél kisebb területen azonban ne kísérletezzünk, mert ha a terület kisebb, aligha indul meg a sikeres termesztéshez nélkülözhetetlen fermentáció, vagyis az erjedési folyamat. A kiszemelt helyiségben 1,5 m magas halmot készítünk a behozott friss lótrágyából. amelyet előzőleg megszabadítottunk a kövektől és egyéb idegen anyagoktól. A trágyahalmot 30 cm magas rétegekből építjük föl. Ha a rétegek némelyike túl nedves, gipszporral meghintjük (5 kg-ot számítunk m3-ként). A halom felrakása közben a trágya lassanként 60 —70 fokra melegszik. Ilyen állapotban négy napon át pihenni hagyjuk, majd az ötödik napon a halmot szétteregetjük, s közben a trágyát alaposan átforgatjuk. Az újabb trágyahalmot úgy készítjük el. hogy most a külső rétegek a halom belsejébe, a belső rétegek pedig kívülre kerüljenek. A túl nedves részeket most is gipszporral hintjük meg (ms-enként ezúttal legföljebb 10 kg gipszport használhatunk), viszont a száraz rétegeket vízzel meglocsoljuk és jól összekeverjük. Ismét négynapos nyugalom, majd az ötödik napon a szétteregetés következik. Ezt a műveletet háromszor megismételjük. A harmadik szétteregetés után a trágya elveszti orrfacsaró szagát és jellegzetes kigőzölgését. színe pedig kávébarnára változik. Az erjedési folyamat akkor tökéletes, ha 15 nap elteltével a markunkban összenyomott trágyából egyetlen csöppnyi vizet sem tudunk kisajtolni, s ha a szalmaszálak könnyen törnek. A helyiség fertőtlenítése Nagy figyelmet kell fordítanunk a helyiség fertőtlenítésére. Evégett a termesztés megkezdése előtt durva seprűvel lekaparjuk a falakat, s alaposan megtisztítjuk a padozatot. Ezután a helyiséget légmentesen lezárjuk, eltömjük még a szelelönyílásokat is, s a padozaton egyliteres bádogtartályokat vagy egyéb edényeket helyezünk el 2—2 téglára. Az edényeket 40 %-os formáimnál megtöltjük, s a formaiint az alatta useggyújtott szeszlángon (spiritusz) hevítjük. A hevített formalin hamarosan felforr, gőze minden sarokba behatol, s a penészt és a férgeket egyaránt elpusztítja. Huszonnégy óra múltán a helyiséget gondosan kiszellőztetjük, majd megkezdjük a padozat és a falak fertőtlenítését. Ehhez hígított mésztejet használunk, amelyet 3 %-os klórmésszel összekeverünk, s az egész oldatot finom szűrön áteresztjük. A permetezést a kertészetben használt nyomófecskendővel végezzük. Miután a fertőtlenítés véget ért, újból szellőztetünk és hozzálátunk a termőtalaj megalapozásához, valamint a csírák elültetéséhez. A termőtalaj elkészítése és a csírák ültetése A gombaágyakat egyenes vagy félkör alakban készíthetjük, éspedig 40 — 80 ernes szélességben. A trágyát rétegenként hordjuk föl, amíg eléri a 30 cm-es magasságot, de közben a különböző rétegeket mérsékelten kipárologtatjuk. A ki nem párologtatott trágya ugyanis süpped, s emiatt gyakran megesik, hogy a rajta keresztülágazó, zsenge micélium, ez a gombafonalakból álló telep megmegszakad. Ha leraktuk a termőtalajt, a horpadásokat szintén trágyával töltjük ki, s a talaj felszínét deszkával egyengetjük. Ezután hőmérőt süllyesztünk a trágyatalajba és 2 — 3 napon át figyeljük a belső hőmérsékletet. Ha a meleg 30 foknál már alacsonyabb, 20 — 25 cm-nyi közökben, háromszög alakban körülbelül 5 cm mélyen bodugdossuk a szerecsendió nagyságú csíradarabokat. A túl száraz csíradarabokat elültetésük előtt 2 — 3 napon át a trágya felszínén hagyjuk, hogy magukba szívják a kelló nedvességet. A csírák elültetése után a talajt ismét benyomkodjuk és egyengetjük. Húsz-huszonöt nap elteltével rostszerű, fehér fonalak jelennek meg a felszínen, amelyek 12 — 20 cm átmérőjű körzetben elágaznak. Ilyenkor érkezett el a beföldelés ideje. Erre a célra ne használjunk sem agyagos, sem televényes földet, hanem könnyű, meleg és porhanyös földről gondoskodjunk. Az a legjobb, ha a kertben vagy mezőn 40--50 cm mélyre leásunk és az innen szerzett földréteget átszitáljuk. Ebből négy részt egy rész ugyancsak finoman átszitált öreg, meszes vakolattal alaposan összekeverünk, s az egészet fertőtlenítjük. Ennek a fertőtlenítésnek az a módja, hogy vízzel hígított 5 %-os formalinoldatba zsákvászondarabot vagy darócrongyot mártunk, ebből a fölös nedvességet kicsöpögtetjük, majd a rongyot szétteregetjük a padozaton (nem a termőtalajon). A rongyot »meghintjük az imént említett, földből és vakolatból készült keverékkel, újabb formalinos rongyot borítunk reá, s így dolgozunk tovább, amígcsak a rakás el nem éri a 15 cm-es magasságot. Ezt a rakást valamilyen ronggyal vagy egyéb alkalmas holmival ismét letakarjuk, hogy a formalingözök el ne párologjanak, ötnapos pihentetés után az egészet 2—3 ízben átforgatjuk, hogy a formalin elpárologjon, s csak most rakjuk meg a keverékkel 2 cm-es magasságban a termőtalajt. Végül az egész helyiségben takarítást hajtunk végre. A talaj gondozása és a termés betakarítása Most már mindenekelőtt arra kell vigyáznunk, hogy a helyiség viszonylagos páratartalma 60-80 % között mozogjon. Ebből a célból a folyosókat és környéküket többször vízzel meglocsoljuk. Magát a termőtalajt nem kell locsolnunk, mivel amúgy is magába szívja a nélkülözhetetlen nedvességet. A helyiség szellőztetését — főleg eleinte - óvatosan végezzük, s naponta mindössze 10— i 15 percig, 12-18 fokos hőmérséklet mellett szellőztessünk. Amikor 21 nap múltán kibújnak az első csiperkék, a levegő hőmérsékletét 12 — 15 fokra csökkenthetjük, s gyakrabban, de ugyancsak óvatosan szellőztessünk,mert a léghuzat árt. A termőtalajt tartsuk enyhén nyirkos állapotban, s ha elkerülhetetlen, valamelyest meg is locsolhatjuk, de csupán annyira, hogy a víz ne szivárogjon a trágyába. A termést elővigyázattal emeljük ki a földből, nehogy a gombafonalak elszakadjanak és a szomszédos gombák alja megsérüljön. A kiemelés nyomán keletkezett kis gödröket a tartalékban hagyott földdel ismét betemetjük. Ha a gombán betegségre mutató tüneteket észlelünk, a beteg példányokat haladéktalanul távolítsuk el és jó messzire hordjuk ki a telepről. Rendszerint 2-3 hónapon keresztül szüntelenül „arathatjuk“ a csiperkét kisebb-nagyobb mennyiségben. Kedvező feltételek és körültekintő gazdálkodás mellett maként 8-15 kg-os gombaterméssel számolhatunk. Ha több termésre már nincs kilátás, feloszlatjuk a gombatelepet, a trágyát kidobáljuk, s a helyiségben újból tisztogatást, nagytakarítást rendezünk. A termesztéshez’szükséges nemesített' és baktériummentes csíra ára 25 korona (ennyi kell 5 m’-enként), amelyet a következő címen rendelhetünk meg: Mykroprodukta lidové vyrobní druzstvo, Praha, XIV. U Druzstva zivot 39 (telefon: 93-23-59, 92-65-36). A megrendelést cseh vagy szlovák nyelven írjuk. Rendelés alkalmával közöljük, hogy nedves vagy száraz állapotban küldjék-e a csírákat. A nedves csírákat ugyanis azonnal el kell ültetnünk, míg a száraz csira egy ideig kibírja ugyan, de száraz és hűvös helyen kell tartanunk. K. E, ★ ★ ★ Az Északi-sark íelmelegedése Ismeretes, hogy az Északi-sarkvidék 1916 óta jelentékenyen fötmelegedett. A téli hónapok átlagos hőmérséklete néhány jókkal magasabb. így például az Északi-sark középső részén ez a felmele-i gedés körülbelül 10 fokot tesz ki. A tudósok szerint ennek oka a forró égövi vidékekről beözönlő meleg légtömeg. A légáramlat erőssége összefügg a nap sugárzásának erejével. Ez a felmelegedés máris hatással van az Északi-sark növény- és állatvilágára. Az erdőterületek északi határa az utols'ó évszázad alatt 50 — 75 km-rel terjedt észak felé. Ugyanígy egyes vízi és szárazföldi állatfajok élettere is észak felé tolódott. 1949-ben megállapították, hogy több madárfaj 100 — 300 km-rel terjeszti ki északabbra életterét. A geofizikusok és a zoológusok állan-i dóan figyelik ezt a jelenséget és az ezzel összefüggő változásokat, különösen az állatvilág életterének eltolódását.
