Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-09 / 98. szám
338 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1958. december 9. takarmánytök termesztése írta: VRBA METODEJ mérnök, a Nyárasdi Kísérleti Állomás dolgozója Harmadik ötéves tervünk értelmében 1985-ig 40 %-ka! kell fokoznunk az állattenyésztési termelést az 1958-as esztendőhöz képest. Ez az oka, hogy a mezőgazdasági termelés általános emelésére irányuló intézkedések jórészt a takarmányalap kiszélesítését tartják szem előtt. Ilyen körülmények között főként azoknak a takarmányoknak a termesztésére kell kiemelkedő gondot fordítanunk, amelyek elősegítik, hogy a mezőgazdasági üzemek saját termesztésből fedezhessék takarmányszükségleteiket. Ezzel összefüggésben fölhívjuk a figyelmet a takarmánytökre, amelynek termesztése — elég érthetetlenül — meglehetősen háttérbe szorult. Déli körzeteinkben és Dél-Morvaországban jobbára csak tájfajtákat termesztenek, éspedig kukoricával együtt, kettős kultúrában. Ez idő szerint a Nyárasdi Kísérleti Állomáson új fajta kinemesítésével foglalkozunk. A nyárasdi takarmánytök nagy gyümölcsével tűnik ki; ez a gyümölcs átlagban 15 — 25 kg-ot nyom, de nem egy akad közötte, amely eléri a 40 kg-os súlyt is. A gyümölcs gömbölyű, színe narancssárgás. Aránylag jól ellenáll a betegségekkel szemben, legföljebb a fejlődés későbbi szakaszában támadja meg a liszthármat. Bár az idei éghajlati körülmények nem alakultak kedvezően, a nyárasdi takarmánytököt a betegségek mégis elkerülték. Egyébként az idén termett takarmánytök elemzése a következő eredményekkel járt: a gyümölcs 6 — 9% szárazanyagot, 3,4 —7,9 % hamut, 15,9 — 26,1 % nyersfehérjét, 12 % nyersrostot, 0,44 — 1,1 % zsiradékot és 40 — 61,7 % nitrogénmentes kivonható anyagokat tartalmaz. Igen sok a takarmánytökben az A- és C-vitamin, kitűnő étrendi hatásával pedig elősegíti a tehenek tejelékenységének emelkedését. Igénytelen a takarmánytök a vetésforgó szemszögéből is. Legjobb előveteménye a lucernafüves keverék és a kukorica; De gabona után is bő hozamot érhetünk el, ha a többi körülmény kedvező. Másrészt a takarmánytök minden kultúra jó előveteménye. A talajt kifogástalan állapotban és a megkövetelt morzsalékos szerkezettel hagyja vissza. Jól árnyékolja a talajt, úgyhogy ezáltal elnyomja a gyomokat. Mindenekelőtt gabonaféléket vethetünk takarmánytök után. Ősszel a talajt lényegében éppúgy készítjük el takarmánytök alá, mint a többi kapásnövény esetében. Az istállótrágyázás igen ajánlatos. Tavasszal néhányszor boronáljunk a gyomok irtása céljából. Vetés előtt sorhúzóval hoszszanti és harántirányban kijelöljük a kötéstávolságot. A sorok keresztezési pontiéba, 1X1 — 2X2 m-es távolságra körülbelül 5 magot vetünk 5 cm-es aíátakarási mélységbe, ha a talaj nyirkosabb, míg szárazabb talaj esetén az alátakarási mélység 7 — 8 cm-re terjedhet. A hektáronkénti vetőmagszükséglet 5 — 6 kg-ra tehető. Vetésre mindig kifogástalan minőségű, nagy és érett magot használjunk, s a vetőmagot előzőleg Agronallal és HCH-készítménnyel csávázzuk. A termesztők tapasztalatai szerint jól tesszük, ha a vetőmagot 30 — 40 fokon előmelegítjük, aminek eredményeként nagyobb a hozam. De vigyázzunk, az előmelegítés hőmérséklete np haladja túl a 40 fokot. A vetést ne végezzük túl korán, mert a korán vetett magvak később csíráznak, s a földben rothadásnak indulnak. A sorolás 13,5 fokos hőmérsékleten megy végbe zavartalanul, tehát a vetésre április végén vagy május elején kerítsünk sort. Mihelyt a sorolás megtörtént, végrehajthatjuk az első talajporhanyítást, hogy ezzel megőrizzük a nedvességet és irtsuk a gyomot. Eleinte a takarmánytök lassan gyarapszik, tehát gondosan gyomtalanítsunk, nehogy a gyomok elfojtsák a fejlődő növényzetet. Amikor a növényzet elég fejlett, egyelünk, s fészkenként 1 — 2 növényt hagyunk. A takarmánytököt különböző kötéstávolságban termeszthetjük. Kisebb kötésben sűrűbb az állomány és sok a gyümölcs, de apróbb. Viszont nagy maghozamot érünk el, ami számottevő mértékben javítja a takarmányértékét. Kevesebb csapadékkal rendelkező körzetekben nagyobb kötéstávolság mellett döntsünk. Ilyenkor növényenként 5 — 6 m2-es tény észterületet számítunk, tehát a kötéstávolság 2,5X2 vagy 3X2 m-es legyen. Alább következő táblázatunkban közöljük az 1957-ben és 1959-ben eltérő kötéstávolság alkalmazásával elért hozameredményeket : Kötéstóvolság Növény _____Hektárhozam (q) fészkenként 1957 1959 1X1 1 498,5 588 1X1,5 1 457 583,3 1.5 X 1,5 1 429 583,7 1.5 X 1,5 2 446 574 1.5X2 1 407,6 531,6 '1,5X2 2 443,8 550,4 2X2 1 - 499,5 2X2 2 433,8 524,5 A takarmánytököt túlnyomórészt frissen, feláprózottan etetjük, de ritkább esetekben silózott állapotban is adagoljuk. A szarvasmarha és sertés takarmányozására egyaránt megfelel. A takarmánytökkel etetett tehenek tejelékenysége átlagban egy literrel emelkedett naponta. A takarmánytököt pelyvával, gabonaszalmával és kukoricakóróval is silózhatjuk. Ha a takarmánytököt önállóan nem etethetjük föl a nagy készletek miatt, a fölösleget eltehetjük a kukorica betakarításának idejére, amikor a kukoricakóróval együtt silózzuk. Ami a talajigényt illeti, a takarmánytök meglehetősen szerény; mindenesetre jobban szereti a középkötött és televényben gazdagabb talajokat, amelyek elegendő vizet tartalmaznak. Könnyebb homoktalajokon a takarmánytök vízhiányban szenved, aminek gyengébb terméshozam a következménye. A szá razabb 1956-os esztendőben például 300 mázsát tett ki a ha-onkénti hozam, viszont az idén a csapadékosabb nyár jóvoltábói a hektárátiag elérte a 800 mázsát. Kétségtelen tehát, hogy csapadékosabb esztendőkben a takarmánytök sokkal hozamképesebb. Sokat segíthet száraz években az öntözés. A takarmánytök melegkedvelő kultúra, s ez a magyarázata. hogy inkább a déli körzetekben termesztik, viszont itt elég gyakran okoz gondokat az esőhiány. Nálunk csupán egy elismert fajtát termesztenek, éspedig a Toursi mázsás takarmánytököt. Ezenkívül különböző Bő hozammal fizet az új nemesítésü, ún. Nagygyüraölcsű takarmánytök tájfajtákat és idegen fajtákat tartunk számon. A nyárasdi hozamkísérletek 1959-ben a következő eredményekkel végződtek: Toursi mázsás 503,7 mázsa, dél-szlovákiai tájfajta 450,3 mázsa, sósszigeti tájfajta 379,2 mázsa, nyárasdi új nemesitésű, ún. Nagygyümölcsű 539 mázsa ha-onként. De a Nagygyümölcsű legjobb törzseinek hozama idén 653 — 1027 mázsa között ingadozott, ami tényleg rendkívül szép eredmény. A tájfajtákat többnyire kettős kultúrában, kukoricával együtt termesztik. A nyárasdi Nagygyümölcsű azonban kukoricával együtt nem termeszthető; mivel nem túri az árnyékot, tehát mindig tiszta kultúrában kell vetnünk. A betakarítás ideje akkor érkezik el, amikor a gyümölcsök jellegzetes szírit vesznek föl, a levelek pedig száradni kezdenek. A tökszüretnek a fagyok beálltáig okvetlenül véget kell érnie, mert a fagyott gyümölcsök gyorsan romlanak. Arra is vigyázzunk, hogy a gyümölcsök ne ütődjenek meg, mivel ez is rontja a tárolhatóságot. Tároláskor a hőmérséklet ne süllyedjen 5 fok alá; a legkedvezőbb hőmérséklet: 5 — 10 fok. A gondosan tárolt takarmánytök februárig épségben marad. (Fordította: Bártfai László)
