Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
1959. július 15. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 223 A vadászok nyara Korán kel bíborágyából a nap, S veié ébred a nyári szellő. Keresztülsuhan a harmatos bodrogközi tájak felett, bepillant az erdők lombos rejtekébe, végigsimogatja az aranysárgára érett kalásztengert, majd hullámokat ver a Latorca, Bodrog és Tisza tükrén. Otnak indul a természetet imádó vadász is; megcsodálja a kelő nap sugaraiban drágakőként csillogó milliárd harmatcseppet és gyönyörködve nézi a természet ébredésének szinjátékát. Féltő gonddal figyeli a vadak hajnali mozgását, s amikor a nap deleiére jár, a vadász is leül, megpihen az erdő öreg fái alatt, elgondolkozik, milyen formában nyújthatna segítséget az erdő, mező védtelen vadjainak. Színes fácántollak sokasága árulkodik a vörösfrakkosok kegyetlen garázdálkodásáról Az állati kártevők közül a szőrmés ragadozók fenyegetik a tojásból előbújt apró jószágokat. Amíg az erdő sűrű növényzete elrejti a tapasztalatlan növendékeket a szárnyas kártevők éles szeme elöl, addig a kifinomult szaglású szőrmés ragadozók könnyen felkutatják és zsákmányul ejtik a gyanútlan fiókákat. A felcserepedő rókafiak telhetetlen bendőjének kielégítése fokozott munkára sarkalja az öregeket. Bodrogközben elszaporodott menyét, hermelin, vadmacska és görény, amelyek ugyancsak nagy kárt tehetnek ilyenkor, nyáron, ha nem gátoljuk kártevéseikben. A rókák ellen kotorék-ebekkel vagy a kotorékok közelében lesvadászattal védekezhetünk. További bevált módszer a barázdákon, mezsgyéken, csapásokon történő lesvadászat is. A vörösfrakkosok előszeretettel egerésznek a vizenyős területeken, vagy élvezik a hajnali napfényt valamelyik elrejtett homokbuckán. Járásunkban a rókák pusztítása terén példát mutat Király vadásztárs ( Királyhelmec), Feke vadász (Őrös) és Markó vadásztárs, (Kövesd). Király elvtárs hosszú megfigyelés Után ásással hét kölyökrókát tett ártalmatlanná. Feke a hajnali órákban állt lesben, s a felkelő nap sugaraiban sütkérező, öt tagból álló rókacsaládot pusztított el. Nagykövesden Markó elvtárs vízzel öntötte ki a rókákat odújukból. A menyét, hermelin, görény és vadmacska ellen ugyancsak a rendszeres esti vagy hajnali területellenőrzések során vehetjük fel a harcot sikerrel. Ilyenkor egyrészt könnyen puskavégre kaphatjuk aprővadjaink vérengző pusztítóit, másrészt kiválaszthatjuk a csapdázásukra megfelelő helyeket. Szólnunk kell még a vadászterületünkön csavargó kutyákról, macskákról, amelyeknek kártevése semmivel sem marad a szőrmés ragadozók kártevései mögött. A kóbor ebek közül különösen súlyos károkat okoz a nagy „szakértelemmel" vadászó Dr. Jaroslav Grim sokat foglalkozott a fogoly- és fácáncsirkék házi nevelésével. Megállapította, hogy a sikeres nevelés legfőbb tényezői: a táplálkozás és az etetés módja. Az aránylag gyorsan fejlődő szervezet jó minőségű fehérjetartalmú táplálékot kíván. Ha ebbe nem részesülnek a csirkék, legyengülnek és hamar elpusztulnak. A kísérletet dr. Grim 271 fogoly- és fácáncsirkével végezte. Annak ellenére, hogy 6 — 8 hétig fogságban voltak, a csirkék közül egy sem hullott el. Ezt a kitűnő eredményt jó táplálékkal érte el, amely tojásból, húsból és túróból tevődött össze. A csirkéket kikelés után nyitott ketrecben helyezzük el. Ide egy kisebb fedett ólacskát teszünk be, amely mint búvóhely szolgál rossz idő esetén. A táplálék adagolása csak a kikelést követő napon kezdődik. Az eleség kezdetben harmadrész darát és keményre főtt tojást, továbbá harmadrész túrót, valamint harmadrész főtt, darált marhahúst tartalmaz. Naponta háromszor etetünk. Az első héten 3 — 5 gramm a napi adag, amelyet a következő hetekben fokozatosan emelünk. így a második héten 7 gramm, a harmadikon 9, a negyediken és hatodik között 10 —12 gramm, majd a nyolcadik héten 15 gramm legyen a napi adag. A tápérték növelése céljából az első négy héten minden adaghoz fél gramm olajtartalmú eleséget keverünk. Ne feledkezzünk meg a tiszta homokról és a farkaskutya. Igaz, ezen a téren is vannak eredményeink, azonban Lelesz, Szomotor és Géres községekben vajmi keveset tesznek a kutyák kártevése ellen. Bár vadjainkra a legnagyobb veszélyt most a szőrmés kártevők jelentik, nem hagyhatjuk figyelmen kivü! a szárnyas ragadozókat sem. Szükséges tehát, hogy a védett fajták kivételével erélyesen apasszuk számukat. Használjuk ki a már röpképes fiatal szárnyasok tapasztalatlanságát, de szép eredményt érhetünk el uhu segítségével is. Sajnos, járásunkban ezt a jól bevált módszert csak az örösi fácánosban alkalmazzák, annak ellenére, hogy a királyhelmeci vadásztársulat rendelkezik uhuval. Ilyenkor, nyárídőben az erdők közelében levő mezőgazdasági területeken megjelenik a vaddisznó. Vadászata lesről a legalkalmasabb. Az eredmény a fényviszonyokon kívül a széljárástói és türelmünktől függ. A sikertől függetlenül ügyelnünk kell a vaddisznó garázdálkodására. mert a vad okozta kárt a vadásztársaságnak meg kell térítenie. A beköszöntött nyár erdőn, mezőn egyaránt terített asztalt kínál vadjainknak. A jó vadászgazda azonban már most gondol a télre és megfelelő menvnyiségű lombtakarmány, ocsú és egyéb gyommagvak gyűjtésével biztosítja vadállományuk részére a téli takarmányt. Balog Kálmán, (Királyhelmec) friss ivóvízről sem. Ilyen bánásmód mellett 6 — 8 hétig tartsuk a fogoly- és fácáncsirkéket, majd a szabadba engedjük őket. Ezek már kibírják az időjárás viszontagságait és be tudják szerezni saját élelmüket. A fogoly- és fácáncsirkék ilyen felnevelése nem költséges, s kevés munkával jár. így minden vadásztársaság felnevelheti a kiköltött fogoly- és fácáncsirkéket. Érdekes eredményt értek el Csehországban, a krumlovi járásnan, ahol több mint 10 000 fácán- és fogolycsirkét neveltek föl és engedtek szabadon. Ha követjük ezt a példát, bizonyára bővelkedhetünk majd fogoly- és fácánhúsban. (Fordította: S. I.) A fogoly- és fácáncsirkék házi neyelésh
