Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-09 / 98. szám
2 Jzatmé Földműves 1059. december 9. Előnyös volt a szövetkezetek egyesítése Még nem is oly rég, • tvrdkovi és a mirotinkai szövetkezetek csak szomszédok voltak. A szomszédi viszonyhoz azt is hozzá kell tenni, hogy ez nem volt a legjobb, mert a mirotinkai szövetkezet tehenei a tvrdkovi legelőre is átmentek. De megtörtént ennek ellenkezője is. Gyakran nem is volt érdemes a távolabb fekvő legelőre kihajtani a teheneket, azonban nyakasan tartották magukat az elvhez - „addig, ameddik a mienk .. MI VOLNA, HA EGYESÍTENÉNK? A két szövetkezeti földjei szorosan egymásba kapcsolódtak. Tvrdkovban a szövetkezet 200 hektár szántóterületen gazdálkodott, Mirotinka szövetkezeti tagjai pedig alig 90 hektáron. A mirotinkaiaknak azonban valamivel több rétjük volt, mint szomszédjuknak. Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a tvrdkoviak mindig egy kicsit „lenézték“ szomszédjukat. Talán nem is azért, hogy azoknak kevesebb földjük lett volna. Az ok itt tisztán földrajzi jellegű volt. A tvrdkoviak földjei ugyani* kétszáz, helyenként még több méterrel magasabban fekszenek, mint a mirotinkaiaké. A természet így rendezte ezt el. Tvrdkovből tehát lenéztek Mirotinkára és a házak festői elrendezésén kívül, - ami jellegzetes erre a völgyhajlatban fekvő falura, — például egy igen rendes tehénistállőt is láttak, amelyet a szomszédok nem nagyon használtak ki. A mirotinkaiak pedig tudták, hogy a tvrdkoviaknak növendékmarhák számára nagyszerűen berendezett istállójuk van, de helyszűke miatt a fejősteheneket is itt tartják. Hogy mindegyikük felépítse azt, amije még hiányzik, arről a hegyes vidéken fekvő rymáfovi járás szövetkezeteiben nem döntenek egykönnyen. Ezenkívül az sem volt titok, hogy a mirotinkaiak sokkal jobban gondoskodnak a fejőstehenekről. Mi volna, ha a két szövetkezetét egyesítenénk? merült .fel a gondolat. Nehéz pontosan megmondani, hogy a szomszédok mikor egyeztek meg véglegesen. A valóság az, hogy már több mint másfél éve egyesült a két szövetkezet. A két községnek egy nemzeti bizottsága és egy pártszervezete van. Az egyesítés valóban meghozta a feltételezett előnyöket. A mirotinkai tehénistállóba a tvrdkovi szövetkezet tehenei is befértek. Mirotinkáből pedig a tvrdkoviak növendékmarha istállójában összpontosították az üszőket. Azelőtt mindkét szövetkezetben az üszők és a tehenek is együtt voltak. Most már az állatgondozók szakosíthatták munkájukat és így a munka termelékenyebb lett. A fejési átlag pedig jó egyharmadával emelkedett. Az egyesítés kedvező hatása a növénytermesztésben is megmutatkozott. Az alacsonyabban fekvő Mirotinkában a mezei munkákat valamivel korábban kezdik. Igaz, hogy ezekkel korábban el is készülnek, s így a két község dolgozói kölcsönösen segíthetnek egymásnak. így megszűnt egy nagy gondot okozó kérdés — a munkaerőhiány. Az aratást például az idén határidő előtt végezték be és maradt idő a szalma behordására is. Ez pedig nem is olyan csekélység, mint amilyennek tűnik. Azelőtt a szalma behordásával sokat „birkóztak“, télen pedig hiányzott. ősszel viszont egyesült erővel sikerült idejében felszedni a burgonyát és korábban kezdhették meg a len cséplését. S ezt érdemes megemlíteni. A lentermesztés sok munkát igényel ugyan, de ebben az évben a szövetkezeti tagok a helybeli brigádosokkal együtt a lent idejében maguk is be tudták gyűjteni. Azelőtt két hétig is jártak ide brigádok a len tépésére, a pénz pedig „kisétált“ a szövetkezeti pénztárból. Mindjárt megérezni, ha a munkát saját erejükkel győzik. A 28 hektár lenre az idén 223 000 korona bevételt terveztek. S a szövetkezetben már kiszámították, hogy ezt az összeget is túlszárnyalják. A GYŐZELMES SZÖVETSÉG „A két szövetkezet egyesítése vitán felül mindannyiunk előnyére vált“ — mondja Jozef Kind, a szövetkezet elnöke. — Ma már látjuk, hogy a termelést jobban meg lehet szervezni és a földeket bonitásuk szerint jobban ki lehet használni. Jobb a gépek, a lovasfogatok stb. kihasználása is. A mi esetünkben a munkaerők terén is lényeges javulás állott be.“ A kovácsnál vagy a bognárnál nem vitatkoznak azon, hogy nekik vagy szomszédaiknak javítsanak először, mivel közelebb az ing, mint a kabát. A határvidéken pedig ilyen kérdés gyakran felmerül — iparosokból nincs felesleg. „Nehézségeink? Vannak, - de nem nagyobbak, mint amilyenekkel az egyesítés előtt küzdöttünk. Az egyesítés azonban kézzelfogható előnyöket hozott mindkét érdekeltnek." - fejezte be a beszélgetést Jozef Kincl, a „Győzelmes Szövetség“ EFSZ elnöke. Ugyanis ezt a nevet adták szövetkezetüknek a tvrdkovi és a mirotinkai szövetkezeti dolgozók. J ,S. «zövetkezeti tagság nagyobb rész# nem hátrált meg. Bátran szembeszálltak a nehézségekkel. S ma már megváltozott a helyzet. Minden munkát idejében elvégeztek. Hogy Jövőre még szebb eredményeket érjenek el, tudásukat a szövetkezeti munkaiskolában gyarapítják. Csak fgy tovább ... A Tornaijai Állami Gazdaság dolgozói egész éven át szorgalmasan dolgoztak. Erről elért eredményeik tanúskodnak a legjobban. Például kukoricából 97 mázsát értek el csövesen hektáronként, az őszi árpa hektárhozama pedig 33,96 mázsa volt. A gazdaság dolgozói tudják, hogy jövőre csakis úgy lehet még jobb hektárhozamokat elérni, ha idejében elvégzik a mélyszántást. Ennek tudatában éjjel-nappal szántanak. A tervet mintegy 95 százalékra teljesítik. Varga Éva, Tornaija Új istállót építettek A Kéty községhez tartozó kétyipusztán a szövetkezet a hízómarhák részére új istállót épített. A jászolt maguk a gondozók készítették el. Dencső István gondozó, — aki példás tisztaságban tartja a gondjaira bízott állatokat — a szövetkezet vezetőségétől dicséretet kapott. Bernáth Gyula, Kéty Helyt állnak a munkában A kisgéresi szövetkezet a sertéshús felvásárlása terén a járásban az elsők között van. Most is 90 sertés hízik. A napi súlygyarapodás fél kiló volt. A gondozók ezt lelkiismeretes munkájuk révén tíz dekával növelték. Szép eredményért dicséretet érdemel Ferencz István és Rácz János. Ez utóbbi már 59 éves, mégis méltóan helyt áll a munkában. Tizenöt anyakoca mellett 20 hízósertést is gondoz. Radi Bertalan, Kisgéres Bátran szembeszálltak A mokcsakerészi szövetkezet 1952- ben alakult. A szövetkezetnek a kezdetben nehézségekkel kellett megküzdeni. Voltak olyanok, akik nem hittek a szövetkezet jövőjében. De a Balogh Miklós, Mokcsakerés* Peredi kertészek A peredi kertészeti csoport tagjai 15 hektár földön kertészkedtek ez évben. S bátran mondhatjuk, hogy jő munkát végeztek. Bőven termett paprikából, paradicsomból és káposztából is. Az EFSZ vezetősége elhatározta, hogy a jövő évben 30 hektáros kertészetet létesítenek. Szarka Árpád, Pered A Óáblicei Állami Gazdaságban sikeresen alkalmazzák az állattenyésztésben az új technológiát. Az elmúlt napokban fejezték be az 1200 tyúkra tervezett mélyalmozásos, önetetővel és önitatóval felszerelt baromfiólat, melyet fenti képünkön láthatunk. ★ ★ ★ A gépállomások új feladatai (Befejezés az 1. oldalról) tervbevett gépek megvételénél, valamint a gépesítéshez szükséges berendezések építésénél. A szövetkezetek felkérhetik a gépállomást arra, hogy a gépet vegye át a gyártó, vagy az elosztó szervtől, hogy így biztosítsák a tökéletes és hibátlan gépek beszerzését. 6 Végül a gépállomások a szövetkezetnek gépkezelő kádereket * fognak nevelni, másrészt a traktorosok és kombájnvezetök számára rövidebb időtartamú tanfolyamokat rendeznek. A többi kérdésben is, mint amilyen az önsegélyes építkezés, a szövetkezet közlekedésének megszervezése, stb., az EFSZ-ek teljesen ingyen kikérhetik a GTÄ tanácsát, javaslatát, bírálatát. A gépállomások számára most a legfontosabb az, hogy az új feladatokat dolgozóikkal megtárgyalják és gépészeik, gépjavítóik, traktorosaik és a többi dolgozójuk segítségével kialakítsák az EFSZ-ek gépesítésének legjobb feltételeit, gondoskodjanak a gépek üzemképességéről, valamint a szövetkezetek gépkezelő kádereinek szakmai-politikai neveléséről. A gépállomások igazgatóinak és dolgozóinak a mezőgazdasági gépek iránti felelősége tehát nem végződik azzal, ha a gépeket átadják a szövetkezeteknek. JOZEF MALO, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója Hogy legyőzzük a természetet A Vágsellyei Mezőgazdasági Kertészeti Mesteriskolán is nagy szorgalommal tanul minden diák, hogy a lehető legjobban elsajátítsák a zöldség-, gyümölcs-, virág- és díszkertészetet. Sok szépet, hasznosat tanulnak. Csak sajnos, az a baj, hogy sok szövetkezet nem küld fiatalokat az iskolába. Pedig szükséges, hogy betartsuk a bölcs mondást: „A természet nekünk nem ad ajándékot, el kell venni tőle". Rózsár Vince, Vágsellye Mindent idejében A zsélvi szövetkezet minden őszi munkát idejében elvégzett. Ez annak tudható be, hogy a kapásokat a tagok között szétosztották. Mindezt még elősegítette a jó munka szervezés is. Kajtor Pál, Zsély Mezőgazdaságunk az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment át. Forradalmi változások mentek végbe falvaink életében. Az apró nadrágszíj-parcellákat és a kisüzemi gazdaságokat a nagyüzemi szocialista gazdálkodás váltotta fel, mely a modern agrotechnika és zootechnika alkalmazása mellett termelékenységében messze fölülmúlja a kisüzemi mezőgazdság termelékenységét. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetjük, hogy mezőgazdasági politikánkban helyesen érvényesítettük a mezőgazdaság szocialista építésének lenini elvéit. Ennek a helyes politikának köszönhetjük, hogy ma már az összes mezőgazdasági földek közel 80 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. tlSSZÉHASONLlTVA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban elért eredményekkel, úgy a mezőgazdasági termelés egyharmadával, a munkatermelékenység több mint a felével növekedett. A parasztság életszínvonala pedig több mint 40 százalékkal emelkedett. Mindezek az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fejlesztését tűzzük ki célul, mely célok pártunk Xi. kongresszusának határozatában jutnak kifejezésre. A határozat feladatul tűzte ki, hogy minden mezőgazdasági dolgozó fő figyelmét elsősorban a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére összpontosítsa. Ez lényegében azt jelenti, hogy 1965-ig teljes mértékben fedeznünk kell a lakosság alapvető élelmiszerszükségleteit. Ennek eléréséhez elsősorban is szükséges, hogy az 1957. évi eredményekhez viszonyítva a növénytermelést 47 szá. Mezőgazdaságunk jövője a CSKP XI. kongresszusának tükrében zalékkal, az állattenyésztést pedig 32' százalékkal növeljük. Itt különösen hangsúlyoznunk kell a növénytermesztés kulcsfontosságát az egész mezőgazdasági termelésben; ezért a növénytermesztés szakadatlan növekedése döntő az egész mezőgazdasági termelés további fejlődésének szempontjából. Különösképpen a takarmányfélék termelésére kell nagy gondot fordítanunk, mely alapja a fejlett állattenyésztésnek. A növénytermesztés gyors növekedése érdekében tűzte ki pártunk XI. kongreszszusa, hogy országos méretben hektáronként 27 mázsa búzát, 25 mázsa rozsot, 26,5 mázsa árpát 325 mázsa cukorrépát kell termelnünk. Ezzel párhuzamosan 100 hektáronként 175 mázsa húst, 730 hektoliter tejet és 40 700 darab tojást kell termelnünk. MINDEZEN HATALMAS FELADATOK biztosítása érdekében mezőgazdaságunk a következő években a gépek egész tömegével lesz ellátva, mely lehetővé teszi a növények — mint például a cukorrépa, kukorica stb. — ápolásának és betakarításénak teljes gépesítését. Ez azt jelenti, h'ogy 1965- ig az alapvető mezőgazdasági munkák teljesen gépesítve lesznek. Hiszen ha csak azt vesszük alapul, hogy 1965-ig 36 hektárra egy traktor, 158 hektárra egy gabonakombájn fog jutni, akkor maga ez a tény a legfényesebben bontakoztatja ki előttünk azt az óriási gépesítési folyamatot, melyre még sohasem volt példa mezőgazdasági termelésünk történetében. Pártunk és kormányunk tehát nem úgy néz a mezőgazdasági termelés növelésének kérdésére, mintha az egyedül a parasztság ügye lenne. Ügy tekint rá, mint az egész társadalom, az egész dolgozó nép konkrét feladatára, melynek teljesítése érdekében mozgósítani kell a dolgozó nép legszélesebb tömegeit. A HARMADIK ÖTÉVES TERV nagy feladatokat és egyben gyönyörű távlatokat nyit a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséhez. Nem kell azonban ilyen messzire menni. Mert ha csak egy évet — az 1960-as évet — a második ötéves terv utolsó évét vesszük alapul, már itt is meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésünkre a mezőgazdasági termelés fejlesztésének területén. Például 1960-ban mezőgazdaságunk 18 500 traktort, 3000 Cséplőgépet, 3900 silókombájnt, 1200 cukorrépakombájnt és más gépeket kap, melyek lehetővé teszik, hogy a következő esztendőben a ta~ lajmüvelést 80 százalékra, a szénakaszálást 65 százalékra, a cukorrépa betakarítását 13 százalékra és a szemestermények kombájnnal való betakarítását 23 százalékra géppel végezzük. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelés növekedése érdekében a befektetéseket 300 millió koronával növeljük, a második ötéves tervben előirányzott befektetéshez viszonyítva. Mindezen intézkedések- az 1960-as évben - szilárd alapot teremtenek a mezőgazdaságnak, hogy teljesíteni tudjuk a harmadik ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó feladatait. KÜLÖNÖSEN NAGY GONDOT FORDÍTUNK a következő években a talajjavítási munkákra, újabb öntöző- és vízlevezető csatornák építésére. Ezen intézkedésekkel újabb nagykiterjedésü, eddig alacsony hozamú földek válnak termékennyé. Például 1965-ig az 1960-ra kitűzött feladatok niellett további 190 000 hektár földterületen építünk csatornákat, 72 000 hektáron öntözőberendezéseket és 1300 km hosszúságban szabályozzuk a folyókat. Mindezen intézkedéseken keresztül lehetővé válik a mezőgazdaság termelékenységének további fejlesztése, a- földek jobb kihasználása, s a tervezett hektárhozamok elérése, sőt túlteljesítése. A talajjavítási munkák, továbbá az öntözőcsatornák építése lehetővé teszi, hogy Szlovákia egyes részein, különösen Csallóköz és Kelet-Szlovákia síkságain valóságos kertészeti gazdálkodást folytassunk, így lehetővé tesszük a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az ipari növények termesztésének hatalmas fejlődését és a hektárhozamok túlteljesítését. Ilyen szemszögből nézve bátran mondhatjuk, hogy a következő évek döntően hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az ember valóban uralkodni tudjon a természet szeszélyei fölött. NAGYSZERŰ TÄVLATOK EZEK melyekben világosan kirajzolódik előttünk a már most jómódú szövetkezeti parasztok még szebb és boldogabb jövője. A munkásosztály segítségével a szövetkezeti paraszt munkája nyomán falvaink népe még műveltebb lesz és közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, amikor a falu és a város közötti különbség teljesen eltűnik. A valamikor elmaradott, primitiv munkaeszközökkel dolgozó paraszt helyét a nagyműveltségű, a gépeket és a természetet uraló földművel1 vé ’ja fel, a'-' -'öt:, nem lesz semmi’ ■ akadály, hói" munkájával teljes egiizéb’n ho . ájáruljon a maga és az epés» társadalom boldogabb életének megvai.sitásához.
