Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-06 / 97. szám
Jralntd Földműves 1959. december 6. A MSZMP VIL kongresszusa méltán bizonyítja A magyar nép biztosan halad a szocializmus felé A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa abban az időben zajlott le, amikor az egész szocialista tábor, — élén a nagy Szovjetunióval - egyre nagyobb gazdasági, tudományos, kulturális és politikai sikereket ér el. A magyar nép élcsapata az ellenforradalmi pucs leverése után fellendülésre vezette az országot és pompás távlatokat nyitott a dolgozók előtt az 1961 — 1965. évi második ötéves terv éveiben. A tanácskozáson részt vettek a külföldi kommunista- és testvérpártok képviselői is, akik őszinte jókívánságaikat fejezték ki az egész magyar népnek. Különös jelentőséggel bírt a Hruscsov elvtárs Vezette szovjet pártküldöttség jelenléte, amely azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tanácskozása nagy jelentőséggel bír az egész nemzetközi munkásmozgalomban. Hazánk dolgozóinak nevében Karol Bacílek elvtárs vezetésével csehszlovák pártküldöttség utazott Budapestre. Dolgozóink rendkívül élénken figyelték a magyar kommunisták tanácskozásait, mert jól tudják, hogy az ő sikereik a mi sikereink is. Bacílek elvtárs üdvözlő felszólalásában többek között kijelentette, hogy Csehszlovákia népei őszintén örülnek a magyar nép sikereinek és további sikereket kívánnak nekik a szocializmushoz vezető úton. Kádár János elvtárs beszámolójából — A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a magyar-szovjet barátság, hűség a szocialista tábor országaihoz, a békés egymásmelleit élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére.- A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót, a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, amely az emberi haladás és a világbéke leghatalmasabb ereje, barátjának nevezheti. Szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbbi és teljes győzelmet a békés versengésben. Kádár elvtárs foglalkozott a béketábor országainak helyzetével és örömét fejezte ki ezen országok gyors fejlődése láttán, majd leszögezte, hogy Magyarország népe szoros egységben halad, jó barátságban él a szocialista tábor valamennyi országával. A nemzetközi helyzetről szólva megjegyezte, hogy főleg az utolsó 2—3 esztendő alatt rendkívül nagy változás állt be. Kiemelte Hruscsov elvtárs amerikai látogatsásának eredményeit és személyes érdemét abban, hogy a hidegháború jege töredezőben van. A magyar nép nevében teljes egyetértését fejezte ki az általános és teljes leszerelésre, valamint a nyugatberlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatokkal. Az ország belpolitikai helyzetéről szólva elmondotta, hogy az elmúlt három évben egészséges irányú volt és a fejlődés rendszerünk komoly megszilárdulásához vezetett. Az ellenforradalommal vívott harc a szocializmus erőit megedzette és tömörítetté. E nehéz harcok folyamán erősödött népünk nemzeti egysége a szocializmus eszméi alapján. A magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — mondotta Kádár elvtárs. Szocialista mezőgazda Ságot Magyarországon Célunk, hogy hazánkban elérjük és túlhaladjuk a legmagasabb termelési és fogyasztási szintet, amit a kapitalizmus elért — mondotta többek között a mezőgazdasági helyzetről szólva Kádár elvtárs. Azt a színvonalat, amelyet a kapitalizmus Magyarországon elért, már túlhaladtuk — de a Magyar Népköztársaságnak el kell érni a termelés és a fogyasztás terén egyaránt azt a színvonalat is, amelyet a legfejlettebb, a leghatalmasabb nyugati kapitalista országok elértek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg meglevő ellentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság szempontjából is szükséges. A kis parcellán az elmaradott termelési viszonyok a fő akadályai annak, hogy a mezőgazdasági termelés komolyan emelkedjék. Ugyanakkor fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését és gátja a népjólét további jelentős emelésének is. Társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik. Aki a munkát nem kerüli és ember-Kádár elvtárs ezután Magyarország kulturális és művelődési problémáival foglalkozott. Beszámolóját az iskolaügy, a könyvkiadás, a művészet és más ágak területéről vett számtalan adattal egészítette ki. Kijelentette, hogy a szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére is a politikai és gazdasági téren elért eredményekhez képest viszonylag ejmaradt. A párt politikájának, az élet tényeinek hatása fejlesztette az írók és művészek gondolkozását is. De még mindig vannak, akik elmaradtak a haladástól. A nép világos színvallást vár — elsősorban műveikben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban ki mellett állnak, kivel tartanak. Hruscsov elvtárs a kongresszus küldötteinek viharos tapsa közepette megérkezik a terembe Harc a revizionizmus ellen Kádár elvtárs beszédében foglalkozott a revizionizmus kérdéseivel is, majd leszögezte: a revizinonizmus társadalmi bázisát a még meglevő burzsoá és kispolgári elemek képezik. A revizinonizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezető szerepét, a proletárdiktatúra államának szerepét, a szocialista tábor jelentőségét. A revizionizmus nemzetközi jelenség, amely a legkülöbözőbb országokban megkísérli aláásni a kommunista pozíciókat a munkásosztály sorain belül. Az MSZMP Központi Bizottsága és párttagsága alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Helyreállítottuk az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus centralizmust, a kollektív vezetést — mondotta Kádár elvtárs. A ' szónok ezután foglalkozott a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Nőtanács tevékenységével. Beszéde végén kijelentette: „Arra van szükség, hogy a párt még jobban támaszkodjon a tömegekre, a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Biztosan hisszük, hogy a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is; felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb és legigazibb álma, — a szocialista Magyarország.“ Kirovra emlékezünk Huszonöt éve gyilkolta meg a zinovjevista csoport egyik tagja Sergej Mironovics Kirov elvtársat. „Olyan ember esett az ellenség kezének áldozatául — írta ekkor a kommunista párt és a szovjet kormány gyászjelentése —, aki egész tündöklő életét a munkásosztály ügyének, a kommunizmus ügyének, az emberiség felszabadítása ügyének szentelte.“ Kirov elvtárs életét, forradalmi munkásságát, könyvekből, újságcikkekből és filmekből jól ismerik hazánk dolgozói is. Amikór e nagy forradalmárra emlékszünk, el kell mondanunk, hogy 30 éven át — 18 éves korától — tagja volt a bolsevikok pártjának. Szerteágazó'munkáját, nehéz harcait, — melyekben végül életét áldozta — a párt, a nép ügyébe vetett rendíthetetlen hit és mélységes felelősségtudat hatotta át. „Szükséges — mondotta egyik beszédében —, hogy mindennapi gyakorlati munkánkban velünk legyen a párt ügyéért érzett bolsevik, becsületes, nemes belső aggodalom." „Kirov elvtárs a kommunista életöröm, a forradalmi optimizmus megtestesítője volt. Nagyok, óriások az elért eredményeink. Egyszerű szavakkal csak ennyit mondhatok: az ember örökké szeretne élni“ — mondotta. Szergej Mironovics Kirov emléke tovább él műveiben, a róla elnevezett szovjet városokban, felvakban, üzemekben és ami midennél fontosabb: a dolgozók szívében. — u Gazdasági válság sSU Harminc évvel ezelőtt, 1929-ben a kapitalizmus történelmében a legnagyobb és legpusztítóbb gazdasági válság állt be. Minden eddigit felülmúlt. Nemcsak hogy leghosszabb ideig tartott, de a legjobban felborította az egész kapitalista világ gazdasági helyzetét. Az éveket szorosan nem lehet elhatárolni, azonban az 1929-től 1932- ig bekövetkezett világméretekben is rendkívül nagy válságot előzőleg a kapitalizmus bizonyos gazdasági megszilárdulása, feléledése jellemezte. Ügy mondhatnánk, hasonlít ahhoz a nagy beteghez, aki közvetlen halála előtt jobban érzi magát, végül mégis meghal. így volt ez a kapitalista termelési viszonyokkal is. A termelés, viszonyítva az előző évekhez, megnövekedétt. A papírpénz értéke hihe•telen módon magasra szökött. Mindezek után a burzsoá közgadászok a kapitalizmust erős, válságmentes gazdasági rendszernek próbálták feltűntetni. Néhány hónappal a válság bekövetkezése előtt az amerikai közgazdászok egy csoportja „tudományos alapon“ alátámasztott értekezést adott ki az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről, melyben azt állították, hogy az amerikai kapitalista rendszerben, helyesebben mondva a termelési viszonyokban, megoldódott az ellentét. Szerintük teljesen kizárt a válság lehetősége. Jóformán még a nyomdafesték sem száradt meg e „bizonyítékon“, s az amerikai kapitalizmus történetében a legnagyobb válság következett be. Jellemző volt, hogy nemcsak egy államot érintett, hanem az egész kapitalista világot. A gazdasági válság lefolyásáról, kimenteiéről, a fejlettebb kapitalista államokban — beleértve a burzsoá Csehszlovák Köztársaságot is — az ipari termelés fejlődésének következő táblázata beszél a legvilágosabban: mok — 5,4 millióról 26,4 millióra emelkedett, a válság tetőpontján pedig elérte a 35 milliót., A második világháború után három ízben volt nagyobb jelentőségű gazdasági válság a kapitalista államokban. A legnagyobb ezek közül az 1957 — 58-as éviién, mely főleg Amerikát érintette, majd Kanadát és Japánt is. A második világháború utáni nyugat-német „gazdasági csodá“-ról elterjedt dajkamesék a kapitalista közgazdászok állításaira is rácáfoltak, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy jelenleg tíz millió tonnákra halmozódnak Nyugat-Németországban a szénlerakatok, a bányászok tízezrei pedig munka nélkül vannak. • Irak semleges marad, mondotta Kasszem miniszterelnök egy tiszti csoporttal folytatott beszélgetés során. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy tovább törekednek az ország demokratizálására. A gazdasági válság a kapitalizmus törvényszerűsége, örök betegsége. Eltávolítása csakis a társadalmi rend felszámolásával lehetséges. Oj termelési erők, elsősorban új termelési viszonyok megteremtése az egyedüli út, mely ebből a zsákutcából kivezet. Addig válság válságot fog követni. A termelés színvonala pedig állandóan hullámzó lesz. Mindez az anarchia, a minél nagyobb profit utáni lázas hajsza eredménye. Ezzel szemben a szocialista tábor országaiban egyszer s mindenkorra megszűntek a gazdasági válságok. A termelés és a kereslet közötti teljes összhang megteremtése, a termelési viszonyok szocialista jellege, a hoszszú lejáratú befektetések, a tervezett gazdasági építkezések, kellő feltételt biztosítanak ahhoz, hogy a termelés mindig emelkedő irányt mutasson. 1. R. 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 USA . ............................... 100 80,7 68,1 53,8 64,9 66,4 75,6 Anglia....................... 100 92,4 83,8 83,8 86,1 98,8 105,8 Franciaország .... 100 100,7 89,2 69,1 77,4 71,0 67,4 Németország............ 100 88,3 71,7 59,8 66,8 79,8 94,0 Burzsoá Csehszlovák Közt. 100 89,2 80,7 63,5 60,2 66,9 71,5 Az Amerikai Egyesült Államokban az ipari termelés 46,2 százalékkal, Angliában 16,2 százalékkal, Franciaországban 30,9 százalékkal, Németországban 40,2 százalékkal, s a burzsoá Csehszlovákiában 39,8 százalékkal csökkent. Az egész kapitalista világ ipari termelését e hatalmas válság több évtizeddel visszataszította. Azok az eredmények, amelyeket hoszszú évtizedeken, főleg a termelés gépesítésével elértek, mindinkább akadályozóivá váltak a gazdasági előrehaladásnak. Ugyanis a fejlettebb munkásosztály termelési képessége gyorsabb ütemű gépesítést igényelt volna, mint amilyet a kapitalisták hajlandók voltak megvalósítani. A válságból eredő legnagyobb bajok és terhek a dolgozók vállaira nehezedtek. A munkanélküliek száma a 32 kapitalista államban — természetesen beleértve a gyarmati országokat is, amelyek ma már független áüa-Munkanélküliség, sztrájkok, gazdasági válság - mindez a kapitalizmus jellegzetessége. - Felvételünk: New York egyik városnegyedében a munkanélküliek már jóval az ebéd előtt sorakoznak a népkonyha előtt, hogy jusson egy tányér leves, amit az éhezők között osztanak ki SZABAD FÖLDMŰVES ~ a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik Hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor — Szerkesztőség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezöolgálata - Megrendelhető minden ja a Polygratické závodv. n. n., Bratislava, uL Februárového vltazstva 6/d — Terjeszti a Posta Hírlapszgazdaságl osztály: 356-80. — Nyom postahivatalnál és kézbesítőnél, A-775149 6_ A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára, fő beszámolójában többek között a következőket mondotta: társaival összefog, az élet urává boldog, jómódú emberré válik a termelőszövetkezetekben. A kulturális élet kérdéseiről
