Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-06 / 97. szám

Jralntd Földműves 1959. december 6. A MSZMP VIL kongresszusa méltán bizonyítja A magyar nép biztosan halad a szocializmus felé A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa abban az időben zajlott le, amikor az egész szocialista tábor, — élén a nagy Szovjet­unióval - egyre nagyobb gazdasági, tudományos, kulturális és politikai sikereket ér el. A magyar nép élcsapata az ellenforradalmi pucs le­verése után fellendülésre vezette az országot és pompás távlatokat nyitott a dolgozók előtt az 1961 — 1965. évi második ötéves terv évei­ben. A tanácskozáson részt vettek a külföldi kommunista- és testvérpár­tok képviselői is, akik őszinte jókívánságaikat fejezték ki az egész magyar népnek. Különös jelentőséggel bírt a Hruscsov elvtárs Vezette szovjet pártküldöttség jelenléte, amely azt bizonyítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tanácskozása nagy jelentőséggel bír az egész nemzetközi munkásmozgalomban. Hazánk dolgozóinak nevében Karol Bacílek elvtárs vezetésével cseh­szlovák pártküldöttség utazott Budapestre. Dolgozóink rendkívül élén­ken figyelték a magyar kommunisták tanácskozásait, mert jól tudják, hogy az ő sikereik a mi sikereink is. Bacílek elvtárs üdvözlő felszóla­lásában többek között kijelentette, hogy Csehszlovákia népei őszintén örülnek a magyar nép sikereinek és további sikereket kívánnak nekik a szocializmushoz vezető úton. Kádár János elvtárs beszámolójából — A Magyar Népköztársaság kül­politikájának alapelve a magyar-szov­jet barátság, hűség a szocialista tábor országaihoz, a békés egymásmelleit élés minden országgal és néppel, te­kintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére.- A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót, a hétéves terv, a kom­munizmus építésének országát, amely az emberi haladás és a világbéke leghatalmasabb ereje, barátjának ne­vezheti. Szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbbi és teljes győzelmet a békés versengés­ben. Kádár elvtárs foglalkozott a béke­tábor országainak helyzetével és örö­mét fejezte ki ezen országok gyors fejlődése láttán, majd leszögezte, hogy Magyarország népe szoros egy­ségben halad, jó barátságban él a szo­cialista tábor valamennyi országával. A nemzetközi helyzetről szólva meg­jegyezte, hogy főleg az utolsó 2—3 esztendő alatt rendkívül nagy válto­zás állt be. Kiemelte Hruscsov elvtárs amerikai látogatsásának eredményeit és személyes érdemét abban, hogy a hidegháború jege töredezőben van. A magyar nép nevében teljes egyet­értését fejezte ki az általános és tel­jes leszerelésre, valamint a nyugat­berlini kérdés megoldására tett szov­jet javaslatokkal. Az ország belpolitikai helyzetéről szólva elmondotta, hogy az elmúlt három évben egészséges irányú volt és a fejlődés rendszerünk komoly megszilárdulásához vezetett. Az ellen­­forradalommal vívott harc a szocia­lizmus erőit megedzette és tömörí­tetté. E nehéz harcok folyamán erő­södött népünk nemzeti egysége a szo­cializmus eszméi alapján. A magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetét ma a nyugalom, a megszilárdulás, a gyors fejlődés jellemzi — mondotta Kádár elvtárs. Szocialista mezőgazda Ságot Magyarországon Célunk, hogy hazánkban elérjük és túlhaladjuk a legmagasabb termelési és fogyasztási szintet, amit a kapita­lizmus elért — mondotta többek kö­zött a mezőgazdasági helyzetről szól­va Kádár elvtárs. Azt a színvonalat, amelyet a kapitalizmus Magyarorszá­gon elért, már túlhaladtuk — de a Magyar Népköztársaságnak el kell érni a termelés és a fogyasztás terén egyaránt azt a színvonalat is, amelyet a legfejlettebb, a leghatalmasabb nyu­gati kapitalista országok elértek. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése politikailag óriási jelentőségű, mert az új, szo­cialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg meglevő ellentmondásokat és örökre megbonthatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. A me­zőgazdaság szocialista átszervezése a népgazdaság szempontjából is szük­séges. A kis parcellán az elmaradott termelési viszonyok a fő akadályai annak, hogy a mezőgazdasági terme­lés komolyan emelkedjék. Ugyanak­kor fékezi egész népgazdaságunk gyorsabb fejlődését és gátja a nép­jólét további jelentős emelésének is. Társadalmunkban nem a tulajdon, hanem a dolgozó ember uralkodik. Aki a munkát nem kerüli és ember-Kádár elvtárs ezután Magyarország kulturális és művelődési problémái­val foglalkozott. Beszámolóját az iskolaügy, a könyvkiadás, a művészet és más ágak területéről vett számta­lan adattal egészítette ki. Kijelen­tette, hogy a szocialista forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére is a politikai és gazdasági téren elért eredményekhez képest viszonylag ejmaradt. A párt politiká­jának, az élet tényeinek hatása fej­lesztette az írók és művészek gon­dolkozását is. De még mindig vannak, akik elmaradtak a haladástól. A nép világos színvallást vár — elsősorban műveikben — minden írótól és min­den művésztől arra a kérdésre, hogy az osztályharcban ki mellett állnak, kivel tartanak. Hruscsov elvtárs a kongresszus küldötteinek viharos tapsa közepette megérkezik a terembe Harc a revizionizmus ellen Kádár elvtárs beszédében foglalko­zott a revizionizmus kérdéseivel is, majd leszögezte: a revizinonizmus tár­sadalmi bázisát a még meglevő bur­­zsoá és kispolgári elemek képezik. A revizinonizmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit, tagadja a párt vezető szerepét, a proletárdik­tatúra államának szerepét, a szocia­lista tábor jelentőségét. A revizio­nizmus nemzetközi jelenség, amely a legkülöbözőbb országokban megkí­sérli aláásni a kommunista pozíciókat a munkásosztály sorain belül. Az MSZMP Központi Bizottsága és párttagsága alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Helyreállítottuk az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demok­ratikus centralizmust, a kollektív vezetést — mondotta Kádár elvtárs. A ' szónok ezután foglalkozott a szakszervezetek, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a Nőtanács tevé­kenységével. Beszéde végén kijelen­tette: „Arra van szükség, hogy a párt még jobban támaszkodjon a töme­gekre, a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Biztosan hisszük, hogy a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is; felépül a magyar nép több nem­zedékének legszebb és legigazibb álma, — a szocialista Magyarország.“ Kirovra emlékezünk Huszonöt éve gyilkolta meg a zinov­­jevista csoport egyik tagja Sergej Mironovics Kirov elvtársat. „Olyan ember esett az ellenség kezének ál­dozatául — írta ekkor a kommunista párt és a szovjet kormány gyász­­jelentése —, aki egész tündöklő éle­tét a munkásosztály ügyének, a kom­munizmus ügyének, az emberiség fel­szabadítása ügyének szentelte.“ Kirov elvtárs életét, forradalmi munkásságát, könyvekből, újságcik­kekből és filmekből jól ismerik ha­zánk dolgozói is. Amikór e nagy for­radalmárra emlékszünk, el kell mon­danunk, hogy 30 éven át — 18 éves korától — tagja volt a bolsevikok pártjának. Szerteágazó'munkáját, ne­héz harcait, — melyekben végül éle­tét áldozta — a párt, a nép ügyébe vetett rendíthetetlen hit és mélysé­ges felelősségtudat hatotta át. „Szükséges — mondotta egyik be­szédében —, hogy mindennapi gya­korlati munkánkban velünk legyen a párt ügyéért érzett bolsevik, becsü­letes, nemes belső aggodalom." „Kirov elvtárs a kommunista élet­öröm, a forradalmi optimizmus meg­testesítője volt. Nagyok, óriások az elért eredményeink. Egyszerű szavak­kal csak ennyit mondhatok: az ember örökké szeretne élni“ — mondotta. Szergej Mironovics Kirov emléke tovább él műveiben, a róla elnevezett szovjet városokban, felvakban, üze­mekben és ami midennél fontosabb: a dolgozók szívében. — u Gazdasági válság sSU Harminc évvel ezelőtt, 1929-ben a kapitalizmus történelmében a leg­nagyobb és legpusztítóbb gazdasági válság állt be. Minden eddigit felül­múlt. Nemcsak hogy leghosszabb ideig tartott, de a legjobban felborította az egész kapitalista világ gazdasági hely­zetét. Az éveket szorosan nem lehet elhatárolni, azonban az 1929-től 1932- ig bekövetkezett világméretekben is rendkívül nagy válságot előzőleg a kapitalizmus bizonyos gazdasági meg­szilárdulása, feléledése jellemezte. Ügy mondhatnánk, hasonlít ahhoz a nagy beteghez, aki közvetlen halála előtt jobban érzi magát, végül mégis meghal. így volt ez a kapitalista ter­melési viszonyokkal is. A termelés, viszonyítva az előző évekhez, meg­­növekedétt. A papírpénz értéke hihe­­•telen módon magasra szökött. Mind­ezek után a burzsoá közgadászok a kapitalizmust erős, válságmentes gaz­dasági rendszernek próbálták feltűn­tetni. Néhány hónappal a válság be­következése előtt az amerikai köz­gazdászok egy csoportja „tudományos alapon“ alátámasztott értekezést adott ki az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről, melyben azt állították, hogy az amerikai kapitalista rendszer­ben, helyesebben mondva a termelési viszonyokban, megoldódott az ellen­tét. Szerintük teljesen kizárt a vál­ság lehetősége. Jóformán még a nyomdafesték sem száradt meg e „bizonyítékon“, s az amerikai kapitalizmus történetében a legnagyobb válság következett be. Jellemző volt, hogy nemcsak egy álla­mot érintett, hanem az egész kapi­talista világot. A gazdasági válság lefolyásáról, kimenteiéről, a fejlettebb kapitalista államokban — beleértve a burzsoá Csehszlovák Köztársasá­got is — az ipari termelés fejlődésé­nek következő táblázata beszél a leg­világosabban: mok — 5,4 millióról 26,4 millióra emelkedett, a válság tetőpontján pe­dig elérte a 35 milliót., A második világháború után három ízben volt nagyobb jelentőségű gaz­dasági válság a kapitalista államok­ban. A legnagyobb ezek közül az 1957 — 58-as éviién, mely főleg Ame­rikát érintette, majd Kanadát és Ja­pánt is. A második világháború utáni nyugat-német „gazdasági csodá“-ról elterjedt dajkamesék a kapitalista közgazdászok állításaira is rácáfoltak, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy jelenleg tíz millió tonnákra halmo­zódnak Nyugat-Németországban a szénlerakatok, a bányászok tízezrei pedig munka nélkül vannak. • Irak semleges marad, mondotta Kasszem miniszterelnök egy tiszti csoporttal folytatott beszélgetés so­rán. A belpolitikai helyzettel kapcso­latban a miniszterelnök kijelentette, hogy tovább törekednek az ország demokratizálására. A gazdasági válság a kapitalizmus törvényszerűsége, örök betegsége. Eltávolítása csakis a társadalmi rend felszámolásával lehetséges. Oj ter­melési erők, elsősorban új termelési viszonyok megteremtése az egyedüli út, mely ebből a zsákutcából kivezet. Addig válság válságot fog követni. A termelés színvonala pedig állandóan hullámzó lesz. Mindez az anarchia, a minél nagyobb profit utáni lázas hajsza eredménye. Ezzel szemben a szocialista tábor országaiban egyszer s mindenkorra megszűntek a gazdasági válságok. A termelés és a kereslet közötti teljes összhang megteremtése, a termelési viszonyok szocialista jellege, a hosz­­szú lejáratú befektetések, a terve­zett gazdasági építkezések, kellő fel­tételt biztosítanak ahhoz, hogy a ter­melés mindig emelkedő irányt mu­tasson. 1. R. 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 USA . ............................... 100 80,7 68,1 53,8 64,9 66,4 75,6 Anglia....................... 100 92,4 83,8 83,8 86,1 98,8 105,8 Franciaország .... 100 100,7 89,2 69,1 77,4 71,0 67,4 Németország............ 100 88,3 71,7 59,8 66,8 79,8 94,0 Burzsoá Csehszlovák Közt. 100 89,2 80,7 63,5 60,2 66,9 71,5 Az Amerikai Egyesült Államokban az ipari termelés 46,2 százalékkal, Angliában 16,2 százalékkal, Francia­­országban 30,9 százalékkal, Német­országban 40,2 százalékkal, s a bur­zsoá Csehszlovákiában 39,8 százalék­kal csökkent. Az egész kapitalista világ ipari termelését e hatalmas vál­ság több évtizeddel visszataszította. Azok az eredmények, amelyeket hosz­­szú évtizedeken, főleg a termelés gépesítésével elértek, mindinkább aka­dályozóivá váltak a gazdasági előre­haladásnak. Ugyanis a fejlettebb munkásosztály termelési képessége gyorsabb ütemű gépesítést igényelt volna, mint amilyet a kapitalisták hajlandók voltak megvalósítani. A válságból eredő legnagyobb bajok és terhek a dolgozók vállaira nehe­zedtek. A munkanélküliek száma a 32 kapitalista államban — természete­sen beleértve a gyarmati országokat is, amelyek ma már független áüa-Munkanélküliség, sztrájkok, gazdasági válság - mindez a kapitalizmus jellegzetessége. - Felvételünk: New York egyik városnegyedében a mun­kanélküliek már jóval az ebéd előtt sorakoznak a népkonyha előtt, hogy jusson egy tányér leves, amit az éhezők között osztanak ki SZABAD FÖLDMŰVES ~ a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik Hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor — Szerkesztő­ség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezöolgálata - Megrendelhető minden ja a Polygratické závodv. n. n., Bratislava, uL Februárového vltazstva 6/d — Terjeszti a Posta Hírlapszgazdaságl osztály: 356-80. — Nyom postahivatalnál és kézbesítőnél, A-775149 6_ A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán Kádár János elv­társ, a Központi Bizottság első tit­kára, fő beszámolójában többek kö­zött a következőket mondotta: társaival összefog, az élet urává boldog, jómódú emberré válik a ter­melőszövetkezetekben. A kulturális élet kérdéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents