Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
218 Virágzó mezőgazdaság 1859. július 15. Zöld trágyázással növeljük a talaj humusztartalmát A napraforgó mint tarló-zöldtrágya A szövetkezetek IV. országos kongresszusa egyik főkérdésként a talajerő fokozásának fontosságát tárgyalta. Hiszen megállapított tény, hogy ezen a téren óriási lemaradások mutatkoznak. Számos szövetkezetben csak hat, sőt nyolc évenként kap a föld istállótrágyát, ami közelről sem elegendő ahhoz, hogy például Csallóközben a tervezett 40 mázsás búzatermést elérjük. A termés növelése érdekében tehát elengedhetetlen a talajerő állandó fokozása. A talajerő növelésének régen Ismert, de a gyakorlatban korántsem kielégítő mértékben alkalmazott módszere a zöldtrágyázás. Kiváltképp azokban a gazdaságokban fokozott a zöldtrágyázás jelentősége, ahol az állatállomány trágyatermelése nem elegendő a szántóterület négyévenkénti teljes (300 — 400 mázsa ha-onként) istállótrágyázásához. Az adott viszonyoknak megfelelően jól megválasztott és kielégítő tömeget adó zöldtrágya majdnem azonos értékű a jó istállótrágyázással, sőt bizonyos körülmények között egyenértékű is lehet, például futóhomokon. A zöldtrágyázás alkalmazása az elmúlt évekig főleg homoktalajokon folyt, de igen kevés még ma is azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek vályog- vagy agyagtalajon folytatnak zöldtrágyázást, pedig ez utóbbi talajok szerkezetének javítására, humusztartalmuk növelésére, általában termőképességük fokozására igen alkalmas a zöldtrágyázás. Zöldtrágyának általában legértékesebbek a pillangósvirágú, tehát nitrogéngyűjtő növények, főleg ott, ahol a talaj nitrogénben szegény. A talajszerkezet javítására és a humusztartalom növelésére azonban alkalmasak a nem pillangósvirágú növények is, amelyek közül tapasztalataink szerint legértékesebb a napraforgó. A napraforgó viszonylagos igénytelensége, számottevő szárazságtűrése nagy föld fölötti és gyökértömege, valamint a vetőmag 'könnyen beszerezhető volta azok a tényezők, amelyek jelenlegi viszonyaink mellett — a nem pillangós zöldtrágyanövények között — számára az első helyet biztosítják. A kalászos tarlóba vetett napraforgó 2-3 hónap alatt 80-150 cm magasra nő, hektáronkénti zöldtömege eléri a 120 — 200 mázsát is. Szeptember közepén virágzani kezd és ilyenkor elérkezett az alászántás ideje. Az alászántást oly módon végezzük, hogy a napraforgót az eke előtt a szántás irányával megegyezően lehengerezzük, hogy az afátakarás minél tökéletesebb legyen. Az előzetes hengerezésnél még jobb és főleg olcsóbb, ha az ekére terelőláncot vagy terelőkart szerelünk, amely az ekefejek előtt a zöldtömeget a barázdába hajlítja. Az alászántás mélysége vályog- és agyagtalajokon 15 — 16 cm. Laza homoktalajon az alászántást csak tavasszal végezzük 18 — 20 cm mélyen, mert ezzel a szél kártételét gátoljuk. A napraforgó alászántásával egy időben — a talaj nitrogéntartalmától, a zöldtömeg nagyságától és az utána következő főnövény vetési idejétől függőn — hektáronként 75 — 150 kg salétromot juttassunk a talajba. A nagy szervesanyag-tömeg elbontásához ugyanis a talajbaktériumok nagy mennyiségű nitrogént használnak föl. Miután a napraforgó nem nitrogéngyüjtő, a baktériumok a szükséges nitrogénmennyiséget a talajból vonják el. Ez a folyamat átmeneti nitrogénhiányt idézhet elő, amelyet pentózos hatásnak nevezünk. Ez az állapot a talaj nedvesség! és hőmérsékleti viszonyaihoz képest 6 — 10 hétig szokott tartani. Az őszi vetést a napraforgó, de általában minden zöldtrágyanövény után lehetőleg kerüljük. Ha valamely oknál fogva mégis ősszel vagyunk kénytelenek vetni, akkor a zöldtrágya-alászántást legkésőbb szeptember elejéig végezzük el salétrom egyidejű kiszórásával. Diószegi cél: 600 MÁZSA CUKORRÉPA Jó hír érkezett a diószegi cukorgyár rétimajori gazdaságáról: 600 mázsás cukorrépatermést akarnak elérni hektáronként és néhány hektáron 800 mázsásat. Valahogy úgy fogadtuk ezt a hírt, mint tavaly a testvéri Kinából jövő 250 — 500 métermázsás gabonatermésekről szóló jelentéseket. Csoda! Kínai csoda! Felkerestük a gazdaságot. A hatalmas cukorrépaföldek olyan képet tártak elénk, hogy egyszeriben nem csodálkoztunk, hanem gyönyörködtünk. Majdnem minden répa rendkívül fejlett, kétszer akkora, mint az átlag. Az itteni munkacsoport vezetője, Polák elvtárs szerfölött bízik a sikerben. Büszkeség sugárzik az arcáról, de nem beképzeltség. Kérésünkre aprólékosan megmagyarázta a „csoda“ lényegét. — Tavaly ezen a táblán búza termett. Aratás után azonnal fölhántottuk a tarlót, s így megakadályoztuk a víz fölösleges elpárolgását. Augusztusban 350 mázsa istállótrágyát szórtunk szét hektáronként, amelyet azonnal leforgattunk középszántással. Novemberben végeztük el a mélyszántást. így készítettük elő a földet tavaly. Idén pedig már április elején földben volt a mag. S mihelyt a növény két-három levelet növesztett, megsaraboltuk és nemsokára kiegyeltük. Ahol 600 mázsás termést akarunk elérni, 18 cm-es a növénytávolság, a sortávolság 40 cm. így egy hektáron 90 000 egyed maradt. Ahol pedig kísérletképpen dolgozunk és 800 mázsát szeretnénk elérni, a növénytávolság 18 cm, a sortávolság 35 cm. De nem ez a lényeges különbség, hanem az, hogy az egyelés után azonnal trágyalével megöntöztük a földet. A harmadik kapálás után a répát osztravai salétrommal szórjuk meg és azonnal megöntözzük, hogy a tápanyag lejusson a hajszálgyökerekhez. Ha az időjárás úgy kívánja, még háromszor öntözzük. A munkákat ifjúsági csoport végzi. Nem csalódnak bennük, mert egyenesen büszkék, hogy őket választották ki a kiváló eredmények elérésére. Hevesen versenyeznek egymással és nagyon vigyáznak, hogy mindenki jó munkát végezzen. Ez meglátszik a fizetéseken is. A fiatalok átlagos havi keresete A jó gazda mindig papírral és ceruzával a kezében gazdálkodik, hogy kiszámítsa, vajon milyen hasznot hajt a növénytermesztés vagy az állattenyésztés Összeadja a várható egész bevételt, levonja az előrelátható termelési kiadásokat, s megkapja, hogy milyen tiszta jövedelmet remélhet. Bizonyára az a célja, hogy a kiadásokat minél kisebbre szorítsa. A cél elérése érdekében érvényesítenie kell az új technológiát, tehát az állattenyésztésben rendszeresíti a szarvasmarha nyitott istállózását, a sertéseket száraz eleséggel hizlalja, a tyúkokat mélyalmon tartja; stb. Igaz az is, hogy a termelési költségek csökkentésének egyik fontos útja, ha saját termesztéssel elegendő, jó minőségű és olcsó takarmányt biztosítunk állatállományunk részére. Többi között jól gazdálkodnak a kismácsédi szövetkezet tagjai is. Számolnak, fontolgatnak, hogy minél tökéletesebben építsék ki takarmányalapjukat. — Hogyan biztosítják a bő takarmányalapot? — tettük föl a kérdést 1200 — 1300 korona. A legjobb eredményeket elérők még külön pénzjutalomban is részesülnek. — Hiába, a fiatalság kedveli a nem mindennapos munkát, szívesen vállalkozik merész feladatokra — fejezte be a beszédét Polák elvtárs. Vadovics József, a galántai járási nemzeti bizottság íöidmüvelésügyi osztályának dolgozója. Kurucz Mártonnak, a kismácsédi EFSZ elnökének. — A lucernát 70 hektáron termesztjük — hangzott a felelet. — Az első kaszálást a virágzás előtt elvégeztük; épp a legjobbkor, mert ennek köszönhetjük, hogy a széna még az esők előtt kazlakba került. A második kaszálást a múlt héten hajtottuk végre. Az eredmény pedig, hogy a kismácsédi szövetkezet több mint 12 vagonnyi jó minőségű lucernaszénát biztosított az első kaszálásból, s a második kaszálás is majdnem ugyanennyit ad. A kifogástalan szénán kívül akad majd bőséggel silókukorica is, amelyet majd a csövek tej-viaszérettsége idején takarítanak be. De nem feledkeznek meg a tarlókeverékek vetéséről sem. Erre a célra mindenekelőtt az őszi árpa, a tavaszi keverékek és a többi gabonaféleség után felszabadult területeket használják ki. Krajcsovics Ferdináml, (Galánta) Új technológiával magas termelékenység
