Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-15 / 56. szám

218 Virágzó mezőgazdaság 1859. július 15. Zöld trágyázással növeljük a talaj humusztartalmát A napraforgó mint tarló-zöldtrágya A szövetkezetek IV. országos kong­resszusa egyik főkérdésként a talajerő fokozásának fontosságát tárgyalta. Hi­szen megállapított tény, hogy ezen a téren óriási lemaradások mutatkoznak. Számos szövetkezetben csak hat, sőt nyolc évenként kap a föld istállótrágyát, ami közelről sem elegendő ahhoz, hogy például Csallóközben a tervezett 40 mázsás búzatermést elérjük. A termés növelése érdekében tehát elengedhetet­len a talajerő állandó fokozása. A talajerő növelésének régen Ismert, de a gyakorlatban korántsem kielégítő mértékben alkalmazott módszere a zöld­­trágyázás. Kiváltképp azokban a gazda­ságokban fokozott a zöldtrágyázás je­lentősége, ahol az állatállomány trágya­termelése nem elegendő a szántóterület négyévenkénti teljes (300 — 400 mázsa ha-onként) istállótrágyázásához. Az adott viszonyoknak megfelelően jól meg­választott és kielégítő tömeget adó zöldtrágya majdnem azonos értékű a jó istállótrágyázással, sőt bizonyos körül­mények között egyenértékű is lehet, például futóhomokon. A zöldtrágyázás alkalmazása az elmúlt évekig főleg homoktalajokon folyt, de igen kevés még ma is azoknak a gazda­ságoknak a száma, amelyek vályog- vagy agyagtalajon folytatnak zöldtrágyázást, pedig ez utóbbi talajok szerkezetének javítására, humusztartalmuk növelésére, általában termőképességük fokozására igen alkalmas a zöldtrágyázás. Zöldtrágyának általában legértékeseb­bek a pillangósvirágú, tehát nitrogén­gyűjtő növények, főleg ott, ahol a talaj nitrogénben szegény. A talajszerkezet javítására és a humusztartalom növelé­sére azonban alkalmasak a nem pillan­gósvirágú növények is, amelyek közül tapasztalataink szerint legértékesebb a napraforgó. A napraforgó viszonylagos igénytelen­sége, számottevő szárazságtűrése nagy föld fölötti és gyökértömege, valamint a vetőmag 'könnyen beszerezhető volta azok a tényezők, amelyek jelenlegi vi­szonyaink mellett — a nem pillangós zöldtrágyanövények között — számára az első helyet biztosítják. A kalászos tarlóba vetett napraforgó 2-3 hónap alatt 80-150 cm magasra nő, hektáronkénti zöldtömege eléri a 120 — 200 mázsát is. Szeptember közepén virágzani kezd és ilyenkor elérkezett az alászántás ideje. Az alászántást oly módon végezzük, hogy a napraforgót az eke előtt a szán­tás irányával megegyezően lehengerez­­zük, hogy az afátakarás minél tökélete­sebb legyen. Az előzetes hengerezésnél még jobb és főleg olcsóbb, ha az ekére terelőláncot vagy terelőkart szerelünk, amely az ekefejek előtt a zöldtömeget a barázdába hajlítja. Az alászántás mélysége vályog- és agyagtalajokon 15 — 16 cm. Laza homoktalajon az alá­szántást csak tavasszal végezzük 18 — 20 cm mélyen, mert ezzel a szél kártételét gátoljuk. A napraforgó alászántásával egy időben — a talaj nitrogéntartalmá­tól, a zöldtömeg nagyságától és az utána következő főnövény vetési idejétől füg­gőn — hektáronként 75 — 150 kg salétro­mot juttassunk a talajba. A nagy szer­­vesanyag-tömeg elbontásához ugyanis a talajbaktériumok nagy mennyiségű nit­rogént használnak föl. Miután a napra­forgó nem nitrogéngyüjtő, a baktériu­mok a szükséges nitrogénmennyiséget a talajból vonják el. Ez a folyamat átme­neti nitrogénhiányt idézhet elő, amelyet pentózos hatásnak nevezünk. Ez az álla­pot a talaj nedvesség! és hőmérsékleti viszonyaihoz képest 6 — 10 hétig szokott tartani. Az őszi vetést a napraforgó, de álta­lában minden zöldtrágyanövény után lehetőleg kerüljük. Ha valamely oknál fogva mégis ősszel vagyunk kénytelenek vetni, akkor a zöldtrágya-alászántást legkésőbb szeptember elejéig végezzük el salétrom egyidejű kiszórásával. Diószegi cél: 600 MÁZSA CUKORRÉPA Jó hír érkezett a diószegi cukorgyár rétimajori gazdaságáról: 600 mázsás cukorrépatermést akarnak elérni hek­táronként és néhány hektáron 800 má­zsásat. Valahogy úgy fogadtuk ezt a hírt, mint tavaly a testvéri Kinából jövő 250 — 500 métermázsás gabonatermések­ről szóló jelentéseket. Csoda! Kínai csoda! Felkerestük a gazdaságot. A hatalmas cukorrépaföldek olyan képet tártak elénk, hogy egyszeriben nem csodál­koztunk, hanem gyönyörködtünk. Majd­nem minden répa rendkívül fejlett, kétszer akkora, mint az átlag. Az itteni munkacsoport vezetője, Po­lák elvtárs szerfölött bízik a sikerben. Büszkeség sugárzik az arcáról, de nem beképzeltség. Kérésünkre aprólékosan megmagyarázta a „csoda“ lényegét. — Tavaly ezen a táblán búza termett. Aratás után azonnal fölhántottuk a tar­lót, s így megakadályoztuk a víz fölös­leges elpárolgását. Augusztusban 350 mázsa istállótrágyát szórtunk szét hek­táronként, amelyet azonnal leforgattunk középszántással. Novemberben végeztük el a mélyszántást. így készítettük elő a földet tavaly. Idén pedig már április elején földben volt a mag. S mihelyt a növény két-három levelet növesztett, megsaraboltuk és nemsokára kiegyeltük. Ahol 600 mázsás termést akarunk elér­ni, 18 cm-es a növénytávolság, a sor­távolság 40 cm. így egy hektáron 90 000 egyed maradt. Ahol pedig kísérletkép­pen dolgozunk és 800 mázsát szeretnénk elérni, a növénytávolság 18 cm, a sor­távolság 35 cm. De nem ez a lényeges különbség, hanem az, hogy az egyelés után azonnal trágyalével megöntöztük a földet. A harmadik kapálás után a répát osztravai salétrommal szórjuk meg és azonnal megöntözzük, hogy a tápanyag lejusson a hajszálgyökerekhez. Ha az időjárás úgy kívánja, még háromszor öntözzük. A munkákat ifjúsági csoport végzi. Nem csalódnak bennük, mert egyenesen büszkék, hogy őket választották ki a kiváló eredmények elérésére. Hevesen versenyeznek egymással és nagyon vi­gyáznak, hogy mindenki jó munkát végezzen. Ez meglátszik a fizetéseken is. A fiatalok átlagos havi keresete A jó gazda mindig papírral és ceru­zával a kezében gazdálkodik, hogy ki­számítsa, vajon milyen hasznot hajt a növénytermesztés vagy az állattenyész­tés Összeadja a várható egész bevételt, levonja az előrelátható termelési kiadá­sokat, s megkapja, hogy milyen tiszta jövedelmet remélhet. Bizonyára az a célja, hogy a kiadásokat minél kisebbre szorítsa. A cél elérése érdekében érvé­nyesítenie kell az új technológiát, tehát az állattenyésztésben rendszeresíti a szarvasmarha nyitott istállózását, a ser­téseket száraz eleséggel hizlalja, a tyú­kokat mélyalmon tartja; stb. Igaz az is, hogy a termelési költségek csökkenté­sének egyik fontos útja, ha saját ter­mesztéssel elegendő, jó minőségű és olcsó takarmányt biztosítunk állatállo­mányunk részére. Többi között jól gazdálkodnak a kis­­mácsédi szövetkezet tagjai is. Számol­nak, fontolgatnak, hogy minél tökélete­sebben építsék ki takarmányalapjukat. — Hogyan biztosítják a bő takar­mányalapot? — tettük föl a kérdést 1200 — 1300 korona. A legjobb eredmé­nyeket elérők még külön pénzjutalom­ban is részesülnek. — Hiába, a fiatalság kedveli a nem mindennapos munkát, szívesen vállal­kozik merész feladatokra — fejezte be a beszédét Polák elvtárs. Vadovics József, a galántai járási nemzeti bizottság íöidmüvelésügyi osztályának dol­gozója. Kurucz Mártonnak, a kismácsédi EFSZ elnökének. — A lucernát 70 hektáron termeszt­jük — hangzott a felelet. — Az első ka­szálást a virágzás előtt elvégeztük; épp a legjobbkor, mert ennek köszönhetjük, hogy a széna még az esők előtt kazlakba került. A második kaszálást a múlt héten hajtottuk végre. Az eredmény pedig, hogy a kismácsédi szövetkezet több mint 12 vagonnyi jó minőségű lucernaszénát biztosított az első kaszálásból, s a második kaszálás is majdnem ugyanennyit ad. A kifogás­talan szénán kívül akad majd bőséggel silókukorica is, amelyet majd a csövek tej-viaszérettsége idején takarítanak be. De nem feledkeznek meg a tarlókeveré­kek vetéséről sem. Erre a célra minde­nekelőtt az őszi árpa, a tavaszi keveré­kek és a többi gabonaféleség után fel­szabadult területeket használják ki. Krajcsovics Ferdináml, (Galánta) Új technológiával magas termelékenység

Next

/
Thumbnails
Contents