Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-06 / 97. szám

£ y/zatwcf Földműves 1959. december 4 Azt termelünk, ami fontos! A komáromi járás földművesei Szlovákiában elsőként válaszoltak az országos mozgalommá vált prerovi felhívásra. Kötelezettségvállalásaikban reálisan vették számításba azokat a lehetőségeket, melyek a szlovákiai mezőgazdasági termelés további fellendítésében rejlenek. Erről tanúsko­dik az a tény is, hogy az állattenyésztésben egyre nagyobb teret hódítő új technológia bevezetése, a melioráció, vagy egyéb talajjavítási munká­latok ebben a járásban kielégítően haladnak. Most, amikor pártunk Köz­ponti Bizottsága az ország népe elé terjesztette harmadik ötéves tervünk irányelveit, a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság dolgozói tflindent elkö­vetnek, hogy azokat minél előbb alaposan megvitassák a járás dolgozói­val, s ezáltal megteremtsék a szükséges előfeltételeket a sikeres telje­sítéshez. Pali bácsi köszöni Kérdéseket intéztünk Frantisek Kácer és Vojtech Bacháő elvtársak­hoz, hogyan jártak el a mezőgazda­ságra vonatkozó feladatok ismerteté­sében. — Járási aktívát tartottunk a szö­vetkezetek és HNB-k képviselőinek részvételével — kezdte a beszédet Kácer elvtárs, — melyen az egyes szövetkezetek és mezőgazdasági üze­mek helyi adottságait figyelembe vé­ve nagy vonalakban kidolgoztuk a harmadik ötéves tervben reánk háruló feladatokat. Elhatároztuk, hogy az 1960-as évben teljesen befejezzük járásunkban a kollektivizálást. Jelen­leg a földterület 4.2 százaléka, vagyis körülbelül 800 hektár terület van még az egyénileg gazdálkodók tulajdoná­ban. A szántóföld területének kibőví­tését elsőrendű feladatnak tartjuk. Például Gután az 1961-1965-ös évek­ben 85-90 hektár kevésbé hasznos rétet és legelőt teszünk termővé. A járás többi szövetkezeteiben is nagy­arányú talajjavítási munkálatokat hajtunk végre. • — ötéves tervünk irányelveinek • A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal jelenti, hogy a traktorosok ver­senyében a november 23 — 30 közti héten a DT —54-es gépek kategóriá­jában Nagy Béla, a szenei GTÄ dolgozója nyerte az első helyezést. • Prágában nemzetközi szeminá­rium foglalkozik az iskolaépítés kér­déseivel. • A füleki Kovosmalt dolgozói 21 nappal a határidő előtt teljesítették az idei export-tervet. • Sekou Touré, a Guineái Köztár­saság elnöke elutazott hazánkból. • Végétért a rokkantak szövetsé­gének harmadik kongresszusa. • A bratislavai Szlovák Filharmónia hangversenytermében a csehszlovák­szovjet barátság hónapja alkalmából megrendezték a forradalmi és béke­dalok estéjét. megfelelően a mezőgazdasági terme­lést lényegesen emelnünk kell. Milyen eredményeket értek el eddig, s mi­lyenekre számítanak az elkövetkező öt évbén? — Amíg 1957-ben a gabonanemüek átlagos hektárhozama járási viszony­latban 24,4 mázsa volt, az ötéves terv első évében 28,2 mázsa átlagtermést irányoztunk elő. Az önálló takar­­mányalap biztosítása érdekében el­határoztuk, hogy az egész járásban csökkentjük a búza vetésterületét, mégpedig a következőképpen: 1957- ben az összterület 21 százalékát ve­tettük be búzával, s 1961-ben ezt 16,5 százalékra csökkentjük. Az összterü­let majdnem cgyharmadát évelő ta­karmánnyal vetjük be. Főleg herét és és silókukoricát termelünk nagyobb mennyiségben. Amíg 1957-ben például egy hektárról 44 mázsás átlagtermést értünk el, 1961-ben 65 mázsát irá­nyoztunk elő, s a további években ezt fokozni kívánjuk. Nem győzzük hang­súlyozni, hogy azt termeljünk, ami az adott körülmények között a legfonto­sabb. A takarmány eddig sok esetben A Nagymácsédi Helyi Nemzeti Bi­zottság mindent elkövet, hogy a pol­gári esküvők ünnepélyesebbé válja­nak, mint a templomban rendezett házasságkötések. Az említett nemzeti bizottság tanácsa a múlt hónapban egy különálló termet rendezett be a polgári esküvők részére, hogy ott mi­nél több vendég részt vehessen. Egyik napon három fiatal pár hatá­rozta el, hogy házasságot kötnek, de legszebb ezek közül Huszár Mária és Konecnji János esküvője volt. akik úgy döntöttek, hogy nem mennek a templomba, őket fiatal úttörők fo­gadták virágcsokrokkal, majd a HNB elnöke és az anyakönyvvezető elvé­gezte az' esketési aktust. Az anyakönyvvezető bemutatja az új házaspárt az elnöknek, aki foga­­dalomtételre szólítja fel az új házas­párt, majd szép szavakkal búcsúzik tőlük és sok szerencsét kíván az élet­mostoha sorsban részesült szövetke­zeteink növénytermesztésében. Rá­jöttünk azonban, hogy csakis minél több és jobb minőségű takarmány termesztésével lendíthetjük fel állat­tenyésztésünket. Feladatainkat tehát már ezekhez a körülményekhez vi­szonyítva szabtuk meg. — Az állattenyésztés termelését harmadik ötéves tervünk éveiben lé­nyegesen fokozzuk. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban a komáromi járásban? Vojtech Bachác elvtárs válaszol: — Járásunkban jelenleg minden 100 hektárra 51,5 szarvasmarha jut. Az ötéves terv első éveiben elérjük az 57 darabot, majd ezek'a számok to­vább emelkednek. Főleg a fejőstehe­nek számát akarjuk megnövelni, a jelenlegi 20 — 21 darab helyett 23-at minden 100 hektár után. Sajnos, na­gyon sok TBC-s tehenünk van, me­lyeknek kicserélése nagy gondot okoz. Szövetkezeteink sertésállománya az átlagnál /Is jobb. A jövő évtől kezdő­dően égj/ anyakocától 14 malac elvá­lasztását tervezzük évente. Szövetke­zeteinkben megnöveljük a baromfi­­tenyésztést is. főleg ott, ahol megvan­nak a lehetőségek. Terveinket úgy állítottuk össze, hogy azok megfeleljenek az egyes szövetkezetek adottságainak. Most már csak rajtunk múlik, hogy az idő­járástól' lehetőleg ne hagyjuk befo­lyásolni magunkat. A vizenyős terü­letek lecsapolásával, az előforduló szárazság ecetén pedig nagyarányú öntözéssel segítjük elő mezőgazdasá­gi termelésünk felemelkedését. A ki­tűzött feladatok valóraváltása mind­annyiunk Ugye, tehát mindannyian harcolni fogunk érte. TÖTH GÉZA ben. Otravalőul megkapják a helyi nemzeti bizottság ajándékát is. A lakodalom reggelig tartott, me­lyen részt vettek a nemzeti bizottság képviselői is. Még több ilyen jó mulat­ságot kívánunk a többi mácsédi fia­talnak is. Gál Jeremiás, Nagymácséd Kiutasított pilóták Amint már közöltük, 1959. október 2-án két nyugat-német katonai bom­bázó repülőgép lezuhant Csehszlová­kiában. A Csehszlovák Köztársaság kormánya már többször tiltakozott légi terünk megsértése ellen. Decem­ber 2-án kiutasítottuk hazánkból a két katonai repülőgép pilótáját. Ezen­felül a csehszlovák kormány 235 355 korona kártérítést követel. A Szaláncai Helyi Nemzeti Bizott­ság polgári ügyosztálya az utóbbi időben két alkalommal is kedves ün­nepély színhelye volt: a szövetkezet vezetőségével, valamint a többi tö-A HNB elnöke átnyújtja az emlék­könyvet Kundrát Páléknak. Az őszi est sötétjét csak az utcai lámpák fénye töri meg. A perbenyíki szövetkezet irodája előtt többen vára­koznak. — Jó estét! — köszön az egyik ér­kező. — Megkezdődött már? Leskó Lajos jött, a szövetkezet al­­elnöke. A várakozók is jobbára szö­vetkezeti tagok, szlovák nyelvtanfo­lyamra gyülekeznek. Öregek, fiatalok kihasználják a téli időszakot a tanu­lásra.- Eddig bizony nem nagyon volt alkalmunk. Most megpróbáljuk vén fejjel... — magyarázza az alelnök. Várakozás közben szó esik a múlt­ról, a faluról a szövetkezetről. Nehéz volt az élet itt is. Az alelnök apja előbb inas. majd személyzeti szolga volt Majláth gróf kastélyában. Kolduskenyér volt ez, kevés a család­alapításhoz. Kereseti lehetőség másutt nem akadt. Mit volt mit tennie, nagy­bátyja után, ő is kiment Amerikába. Hárman kergették a szerencse szeke­rét a tengeren túl. Fáradtan, megtörve tért haza. Aztán nősült. Sokan ott maradtak, mert fél­tek a hazai valóságtól. Leskó Lajos egyik nagybácsija is kint rekedt. 68 éves korában még mindig nehéz mun­kát végez. A felszabadulás óta az elmúlt 15 év alatt Perbenyíken is nagyot fordult a világ. A grófi kastélyban az iskola kapott helyet, a szövetkezet munkát ad mindenkinek. Amerikából sem kér megszervezetek képviselőinek jelen­létében meleghangú ünneplésben ré­szesítette Kundrát Pált és Peti Istvánt feleségeikkel, akik most ünnepelték házasságkötésük 25. évfordulóját. „Ha maguk nem szólnak, talán eszünkbe se lett volna.“ — Ezekkel a szavakkal kezdte beszélgetését az ünnepelt pár. Pali bácsi — így hívják őt a szövetkezetben — odaadó mun­kájával érdemelte ki a tagság becsü­letét és elismerését. Meghatottságá­ban csak ennyit mondott: „Köszönöm a megemlékezést. További jó mun­kámmal fizetek meg érte.“ Hasonló ünneplésben részesítették Peti Istvánékat is, kiknek öröm­könnyek hullottak szemeikből. El­mondották, hogy azelőtt soha nem volt részük ilyen megemlékezésben. Ma a dolgozók képviselői köszöntik őket és további jó egészséget kíván­nak, hogy még jobban dolgozhassa­nak, mint eddig. Mindkét házaspár virágcsokrot ka­pott, s utána még hosszan elbeszél­gettek a régi és mai időkről. I. S., Kassa csomagot senki. Leskó Lajos is meg­sértődött, amikor nagybácsija viselt, kopott holmit küldött neki.- Nincs szükségünk alamizsnára — mondja. - Azt a világot eltemettük, amikor ki kellett tántorognunk Ame­rikába. Perbenyík, ez a szövetkezeti falu óriásit fejlődött. Amíg az első világ­háború óta az emberek új ház építé­sére nem is emlékeztek — kivéve a nyolc házat, amely állami pénzen épült — a felszabadulás másfél évtizedében 6i új ház épült és nemrég osztottak ki 80 házhelyet. Lassan búcsúzunk, hogy jusson elég idő a tanulásra. Milyen szép volt ez az este. A múlt hazátlanjai tudás-, szomjukat elégítik ki, hogy megáll­hassák helyüket a gyönyörű, de egy-, ben hatalmas feladataink megvalósí•; fásában. Oj emberek ezek, akik tud­ják becsülni a mát, nincs szükségük többé könyöradományra, az amerikai kopott holmira. Zsilka László • A bratislavai Devín szállodában megnyitották a magyar gyógyszeripar termékeinek kiállítását. • Az építkezési dolgozók Szlová­kiában november végéig 9120 lakás­egységet adtak át, ami az évi terv 83,6 százalékát jelenti. ★ ★ ★ ünnepélyes esküvő Nagymácsédon Nem kell az amerikai kopott holmi é ■» p ——J1-.— p J -Az iparban és a közlekedésben szo­cialista munkaviszonyok uralkodnak. Ez teljesen megfelel a szocialista gazdálkodás feltételeinek. Ma már falvainkon is a szocialista termelő­viszonyok állanak előtérben. A kor­szerű technika és a munka fejlettebb szervezése a nagyüzemi gazdálkodás egyre nagyobb fellendülését segíti elő. így mindinkább bővülnek a lehetősé­gek a cseh területek és Szlovákia ki­egyenlítődésére, valamint a fejlett ipari körzetek és a gazdaságilag fej­letlenebb körzetek, a város és a falu közt levő különbségek megszünteté­sére. Hiszen a falvak országunkban nincsenek távol azoktól a városoktól, amelyekben az ipari munkásság több­sége összpontosul. Az elmúlt évek során népgazdasá­gunk lényegesen fellendült és ezáltal elosztódása is megváltozott, beleszá­mítva a strukturális változásokat is. A régi fejlett ipari körzetek és köz­pontok mellett, mint az ostravai, prá­gai, ústí-i, bratislavai, brnói és plzeni kerületek, iparosítottunk sok új eddig gazdaságilag alacsonyabb fokon álló mezőgazdasági járást is. például Ko­máromot, Dolny Kubint, Uhersky Bro­­dot, Homonnát és még jónéhányat. A területek közt fennálló közlekedési és szállítási viszonyok is megjavultak. Az egyes területek sajátszerűsége is sokat fejlődött és változott. Ezek bel­ső termelési aránya, továbbá a terü­letek közötti és a nemzetközi keres­kedelmi kapcsolatok új alakot öltöt­tek. Egész sor tapasztalat bizonyítja, hogy az objektiven fejlődő gazdasági területek már nincsenek összhangban a kerületi egységek határaival, »mi­nek káros volta több ízben megnyil­vánult, a területi tervezésben és sok­szor a gazdasági és kulturális élet­ben is megmutatkozott. Ennek az lett az eredménye, hogy a területi gazda­sági problémákat, különösen a demo­kratizálás és a decentralizáció továb­A gazdasági területek kialakulása bi érvényesítése mellett lehetetlen az egyes kerületeken belül a jövőben megoldani. Csehszlovákia gazdasági területeinek új arculata A marxista elmélet szellemében, a szocialista állam gazdasági elosztásá­nak lenini elveiből kiindulva, amelyet a szocializmus építése során a Szov­jetunióban dolgoztak ki és általánosí­tottak, és amelyekhez a népi demo­kratikus államok is hozzáfűzték gaz­dag tapasztalataikat, a nemzeti bi­zottságok új területek szerinti fel­osztásában minél nagyobb összhangot kell teremteni a fennálló gazdasági területekkel. Egyúttal a nemzeti bi­zottságok új területi elosztása alap­ján kell az állami közigazgatást a dol­gozók igényeinek és a termelés szük­ségleteinek megfelelővé tenni. Ezzel egyetemben szükséges meg­oldani egy egész sor politikai-admi­­nisztrativ jellegű kérdést, úgy, hogy az új területi felosztás egyszerűsítse a nemzeti bizottságok és pártszerve­zetek társadalmi és gazdasági műkö­dését. A közigazgatás új formáinak hathatősabbnak kell lenniük, mert a nemzeti bizottságok lesznek társadal­munk fejlődésében a legfontosabb szervező tényezők Természetesen csak az elgondolások megvalósítása után kapunk majd helyes képet az új területi felosztás arculatáról. Kü­lönböző, de a közigazgatás konkrét szükségleteinek kellett alárendelni a nemzeti bizottságok hármas fokozatá­nak, valamint más egyéb rendszernek az eldöntését. De mindezek a gyakorlati, politik'-i­­közigazgatási szempontokon kívül, amelyek lényegbevágóak, nem lehet figyelmen kívül hagyni a területek gazdasági és adminisztratív elosztá­sának a minél nagyobb összhangban rejlő alapkövetelményét. A gazdasági területek határait nem szabad ugyan sérthetetlennek tekinteni, mégsem lehet megengedni, hogy más irány­ban fejlődjék a gazdasági élet és más irányban működjenek a nemzeti bi­zottságok. A területek fő vonásai A nagy gazdasági területek létre­hozásának kedvező feltételei vannak. Ebben kiinduló pontul a népgazdaság elosztásának jelenlegi állapota, a nép­sűrűségre és ezek fejlődésének táv­lataira irányul. A körülményeknek megfelelően bizonyos gazdasági sza­kosítással bír, többnyire valamely ága­zatokban. Kapcsolataival egységet ké­pez, amelyben a gazdaság bizonyos komplexumának vonásai az irányadók. A belső gazdasági kapcsolatok, eset­leg ennek lehetőségei, ha jó közle­kedési és szállítási eszközökre tá­maszkodnak, a nagyobb gazdasági te­rület keletkezésének alapját jelentik. Minden területnek van: a) kellőképpen fejlett vagy állandó fejlődésben lévő termelése, amely az állami terv jelentős részét képezi és egyúttal az új gazdasági területeken belül szervező jelentőséggel bír. b) erős gazdasági alapja a lakosság nagyobb tömörülésével, jó ellátással, magasabbak a területi jelleghez ké­pest és hozzáférhetőbbek a terület minden részéről úgy, hogy- meglegye­nek a termelésben a kiegyenlítődés előfeltételei. A kiegyensúlyozottság­nak e téren meg kell mutatkoznia például az építőanyagok, a fa, a mező­­gazdasági és élelmiszeripari termé­kek, valamint más termelési feltéte­leknek is. Természetesen az egyes szempon­tok nem minden gazdasági területen érvényesek. Figyeljük meg a törté­neti fejlődés egyik-másik sajátossá­gát és a gazdasági struktúra kérdé­seit e területeken. Például a nyugat­csehországi terület nagyon nagy ki­terjedésű, de gazdaságilag kevésbé intenzív. Nem alkot egy tejlesen ösz­­szefüggő gazdasági egészet, hanem egynéhány kisebb egységből áll, mely,­­nek gazdasági központja Plzen. A közép-csehországi terület viszont iparilag és mezőgazdaságilag is a leg­fejlettebbek közé tartozik. Fejlett gazdasági kapcsolatok, nagy népsűrű­ség, és Prágában összpontosuló ha­talmas ipari bázisok jellemzik. A ke­let-csehországi terület is aránylag kiegyensúlyozott gazdasági egységet alkot. De a belső gazdasági kapcso­latok mégsem olyan szorosak, mint például a közép-csehországi terüle­ten. Nyugat-Szlovákia területe terjede­lemre nézve szintén nagy, de gazda­sági tekintetben hézagos. Ma már ugyan Iparral büszkélkedik, de ez nem oly intenzív, mint a cseh terü­leteké. Több járása még az Iparosítás kezdetén áll. Aránylag sok 'munka­erővel, jő mezőgazdasági feltételek­kel és vízgazdasággal rendelkezik. Központja Szlovákia fővárosa, gazda­sági szempontból gyors ütemben fej­lődik, s a legerősebb területek közé tartozik. Közép-Szlovákia területe nehéz gaz­dasági-földrajzi helyzetben van. A Felső Garammente és a Felső Vág­mente környékén, rövid idő alatt fel­lendült a fém, fa- és vegyipar. Kö­zép-Szlovákia manapság Szlovákia legfejletteb területei közé tartozik. A gazdasági kapcsolatok az egyes kü­lön fejlődő egységek közt még nem alakultak ki. Ez azzal is magyaráz­ható, hogy ezen a területen nincs egy olyan gazdasági központ, mint más­hol. A kelet-szlovákiai terület népsűrű­ségével és főképp mezőgazdasági, va­lamint ipari fejlettségével köztársa­ságunk leggyengébben fejlett terüle­téhez tartozik. A fejlődésre nézve azonban messzemenő távlatai vannak, amelyek egyrészt a Szovjetunióval való közeli szomszédságra, másrész^ a munkaeröbőségre, s nem utolsósor* ban Kelet-Szlovákia gyors kulturális és gazdasági fejlődésének szükséges­ségére épülnek, ötéves tervünk beru­házásainak egyik legnagyobb részét a Kelet-Szlovákiai Vasművek építése képezi. Kisebb területi gazdasági egységek A területi felosztással függ össze a nemzeti bizottságok területi hatás­körének megállapítása. Ezzel a kér­déssel is már behatóbban foglalkoztak és néhány gazdasági-földrajzi tanul­mányra már most lehet alapozni. Az új területi felosztás a szocia­lizmus építése betetőzésének és har­madik ötéves tervünk előkészítésével egyetemben a pártszervezetek, a szakszervezetek, a nemzeti bizottsá­gok és más társadalmi szervezetek figyelmének központjában áll. Olyan alapvető kérdésekről van szó, ame­lyek szorosan érintik az egész nép érdekeit. Fontos kérdések a nemzeti bizottságok átszervezésében és a te­rületek közigazgatásában .valamint a közélet irányításában ezt a rendkívüli figyelmet meg is érdemlik. M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents