Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-02 / 96. szám
4 JxaUad Földműves 1959. december 2. A szenckirályfai Jankó Mária gyorsan növő nyárfákkal ülteti be a Szene — Diószeg közötti átmenti vizenyős területeket. (V. Vittek felvétele) A jövedelem helyes elosztásával az állami gazdaságok anyagi helyzete megjavul. Ez viszont nagy előnyt jelent azoknak a gazdaságoknak, amelyek ráfizetés nélkül gazdálkodnak. A tiszta jövedelem egy,részét főképp az építkezésre és a tartalékalapra fordítják. Csak a fölösleges jövedelmet adják át a felettes szerveknek. Mond és Pista „De szép cipő!“ — így szólt a lány Az egyik fényes bolt előtt, Ott volt vele a Pista és Megvette neki a cipőt. „Csodás e kosztüm, Pista, nézd!“ — Az ifjú most sem ostoba: Csupán egy hét múlott el és A lányon volt a szép ruha. „De bájos ez a csöpp gyerek!“ — No, Pista erre mit csinált? Nem kapni boltban gyereket, Elvette hát a Mancikát. Hegyedűs L. István / r EPITO IFJÚSÁG Értékelték munkájukat A rimaszombati járás ifjúságának legkiválóbb képviselői november második felében tartották meg a CSISZ járási konferenciáját, melyen értékelték ez évi munkájukat. A járás fiataljai az elmúlt időszakban szép eredményeket értek el a mezőgazdaság megsegítése terén. A „Z“ akcióban való tevékenység és az ifjúsági milliókért mozgalom alapján 114 034 koronát takarítottak meg. A rét- és legelőjavítást 1032 hektáron végezték el. Az aratási és begyűjtési munkálatoknál pedig mintegy 40 000 brigádőrát dolgoztak le. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégszenek meg. Egyre több szocialista felajánlást tesznek. A szabópusztai fiatalok a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyeznek. .Példájukat követhetné a járás többi CSISZ szervezete is. A CSISZ- ben végzett jó munkájáért több tag elnyerte a „Becsület“ jelvényt. A rimaszombati CSISZ járási bizottságának felhívására a járás alapszervezetei különféle felajánlásokkal válaszoltak. Például a bátkai fiatalok 10 hektár, a felediek 15 hektár rét- és legelő rendbehozását vállalták. A felsőhegymegi CSISZ tagjai, valamint a derencsényi és a tomásovcei fiatalok 100-100 brigádórát, a gesztetiek 500, a nagybalogiak 200, a felsőpokorágyiak 250, a Kruzné-iek pedig 500 brigádórát dolgoztak le az EFSZ- ben. A szövetkezetek megsegítésére tett munkafelajánlás összesen: 2400 óra, a „Z“ akció keretén belül 1660 óra. A falusi szervezetek mögött nem maradnak el az iskolai szervezetek sem. Például a rimarárói mezőgazdasági mesteriskola CSISZ tagjai az üvegház építésénél 1000 órát dolgoznak le, az iskola részére 100 köbméter, az EFSZ számára pedig szintén 100 köbméter komposztot készítenek. Figyelemreméltó a meleghegyi és a feledi nyolcéves magyar középiskola diákjainak i felajánlása is. Az előbbiek a rét- és legelőjavításban 5766, ,az utóbbiak pedig 35000 brigádóra ledolgozását vállalták. A járás ifjúsága bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe, hogy elősegítse a mezőgazdaság fejlődését, felvirágzását. Barczi István, Rimaszombat Csavargó kacsák A nagykövesdi EFSZ a fajtenyésztés fokozása érdekében a közelmúltban 15 fajkacsát vásárolt a Nagyidai Fajtenyésztő Állomástól. A szállított 15 kacsát a biztonság kedvéért kétsoros drótkerítéssel ellátott kamrába helyezték, melyet Bállá Ferencné, baromfigondozó vett kezelés alá. Volga végeztével külön felhívta az éjjeliőr figyelmét, hogy jól vigyázzon a kacsákra. Bodnár István éjjeliőr tudomásul vette Balláné figyelmeztetését, s talán még éberebben őrködött, mint ezelőtt. Ahogy ellenőrző körútja során az éjszakába kémlelt, egyszeresük hűséges éjjeli társa — kutyája - hangos ugatással futott az országút irányába. Bodnár István rosszat sejtve, zseblámpájával világítva kutyája után sietett, s a legnagyobb meglepetésére csakhamar két szövetkezetessel, Gulyás Barnával és Bányúcsky Jánossal találta szembe magát. — Mi jóban járnak ily későn errefelé? - kérdezi tőlük. — A halastótól jövünk — hangzott a furcsa válasz, melyen érezni lehetett az ijedtséget. Erre bizonnyal nem számítottak. J\fem tetszett ez az öregnek, de ■L’ még Séra Istvánnak sem, aki hazafelé tartva a hangos vitára melléjük lépett. Az égen szétoszlottak a felhők, s a csillagok mosolyogva kacsintgattak- elcsavargott, a tájra Azonban reggel Bállá Ferenc- tért“, nét nem a legkellemesebb meglepetés érte. Egyszer, mégegyszer, aztán újra meg újra megszámolta a tegnap hozott kacsákat, de mindig csak 13 volt. — Hát a, többi? — tördelte újjait. Természetes, hogy először az éjjeliőrt vette kérdőre. Még meg sem vitatták a két kacsa sorsát, amikor Gulyás Barnabás hozzájuk érve mondta vérvörösre pirult arccal a gondozónőnek: — Két kacsát találtam ott a ... Hajlandó vagyok átadni a lakásán. „Itt nincs valami rendjén“ - gyanakodott Balta néni. Inkább nem is kellett neki a kacsa. Közben a nevezett zsákba csomagolva a két jószágot visszaszállította a baromfitelepre. Lám, a két kis kacsa ... Tegnap este ma pedig újra „haza-J~ie az eset gondolkodóba ejtette L-' a tagokat. Megkezdődtek a találgatások. Ez volt, az volt a tettes... Sem a vezetőség, sem pedig az ellenőrző bizottság nem várt tovább. Olyasmiféle kisebb „házkutatást“ csináltak, mely alkalomkor a legnagyobb meglepetésre a nyilvántartott 1857 kacsából csak 1732-t talállak. Vajon hova „csavargóit“ el a többi 125?.. Elcsavarogtak, s többé nem tértek vissza, mivel a „forróvízü tavakat" nem bírták. Csontjaikból a kutyáknak is jutott bőven. Hogy a kacsák többé ne csavarogjanak, a „révészt" leváltották, s ma már más gondozza a halastavat. JÁNOS BÁCSI Tyúktenyésztés A FOLD ALATT A Német Demokratikus Köztársaságban, <a iHarz-hegység stassfurti kálibányájának páratlan „melléküzeme“ keletkezett: „tojásgyárat“ létesítettek a föld mélyében. Egy kitermelt bányarészben 400 méterre a felszín alatt mintegy 50 000 baromfit tenyésztenek. Mqdern csibeólak A kitermelt tér fenekét betonozták 'és egymástól perionforgáccsal elválasztott szakaszokra osztották. Mindegyik — fúrészporral,1 fűrészforgáccsal és tőzegkorpával behintett — szakaszban 1000 hízóba vett csirkét vagy 300 — 400 tojót helyeznek el. A hőmérséklet állandóan 18 — 20 Celsius-fok. A szellőztetőgépek gondoskodnak a kifogástalan oxigénellátásról. A levegő 65 — 70. , fokos páratalma a legmegfeltlőbb , a baromfitenyésztés céljára. A ki! lene méter magasan levő mennye- i zetről lámpák fénye árasztja el a I szakaszokat. A második váltás vé( gén azonban fokozatosan kikapcsol- i ják a világítást és a tenyésztelep félóra múlva t éjszakai sötétségbe merül. * A takarmányozás A hízó vagy tojó baromfi takarmányozását úgy állították össze, hogy megkapja mindazt a táplálóanyagot, amelyekhez a szabadban tenyésztett társai természetes és mesterséges takarmányukban hozzájutnak. A takarmányban kapnak elegendő mennyiségű A-, D2- és E- vitamint. Gondoskodnak betegségmegelőző egészségvédelmükről is. „Tojásgyár“ A „tojásgyár“ berendezését 1958- ban kezdték meg. A kísérletképpen beállított 20 tyúk naponta 14 tojást tojt három hónap alatt átlagban — mégpedig októbertől decemberig, amikor társaik a felszínen vedlenek és tojáshozamuk erősen csökken. A tojások átlagos súlya 65 gramm, minőségük elsőrendű volt. A kísérletképpen hízóba vett 50 csirke 12 heti hizlalás után 1100 — 1800 — átlagosan 1400 — gramm súlyt ért el, Vasárnap a nyitra. kerületben mintegy 1000 kerekes és lánctalpas traktor szántott. Annak ellenére, hogy helyenként esett az eső 2400 hektárt szántottak fel. Különösen az ógyallai járásban volt nagy az igyekezet, ahol 120 traktor vett részt a szántásban. A járás földművesei december .első felében végez a mélyszántással. Ennek érdekében átlagosan 90 traktoron dolgoznak két műszakban, melyek éjjelenként 200 hektárt szántanak fel. Az átlagos napi szántás pedig 500 hektárt tesz ki. Élenjáró építőcsoport Az utóbbi három év alatt kiváló eredményeket ért el a kismulyadi szövetkezet építkezési csoportja. Az első két évben egy sertéshizlaldát és egy 50 férőhelyes tehénistállót épített. Azonban a szarvasmarhák elhelyezése ezzel még nem oldódott meg. Azért elhatározták, hogy újabb két istállót építenek. , A járásban ez a csoport érte el a legszebb eredményeket az építkezésben. Bolyós Imre, Ipolyság SOK SIKERT! Már több mint tíz éve működik a bátkai önkéntes sportszervezet. Főleg a labdarúgás örvend nagy érdeklődésnek. A felnőttek labdarúgócsapata jelenleg a kerületi-, az ifjúsági csapat pedig a járási bajnokságban szex'epel. De össze kell szedni minden erejüket, hogy a kiesés veszélyét elhárítsák. — Nagy gondot fordítunk az utánpótlás nevelésére, — mondja Tankó Barnabás, a szervezet elnöke. — Ifjúsági csapatunk tavaly a kerületi bajnokságban. játszott, s ott a bajnoki cím elnyeréséért küzdött. Azonban ez nem sikerült. Az előkelő második helyen végeztünk. 45 gólt rúgtunk az ellenfél hálójába — legtöbbet valamennyi csapat közül. Ezen a téren megelőztük a bajnokot, a klenóci csapatot is. Gál István pénztáros az anyagiak hiányáról beszélt. Elmondotta, hogy a szurkolók hátat fordítottak a csapatnak. Pedig szükség volna buzdításra. Nagy Árpád, Bátka A Nagysurányi Mezőgazdasági Technikum hallgatói a hűvös idó beálltával az iskola tornatermében készülnek szorgalmasan a II. Országos Spartakiádra. A szorgalom eredménye Aktívan sportolnak az Ipolysági Mezőgazdasági Technikum diákjai. Nemrég osztályok közötti labdarúgó-, röplabda-, asztalitenisz- és sakk-bajnokságot rendeztek. A labdarúgást a negyedikesek nyerték, a röplabdában pedig a harmadikosok kerültek az élre. Az asztalitenisz-versenybe a vártnál többen neveztek be, így két, A és B csoportra osztották őket. A győztes - nagy előnnyel - a második osztály lett. A sakkban a harmadikosok kerültek a mezőny élére. A csapatverseny lebonyolítása után az asztaliteniszben egyéni bajnokságok folytak. Tóth és Németh elvtársak győztek. Bala és Rafel elvtársak sem szégyenkeztek. Pontosan, kitartóan játszottak. Kajtor Pál, Zsély SZABAD FÖLDMŰVES - a Fnldmúvelésügyl Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42. 359-43 - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezőolgálata - Megrendelhető minden ja a Polygrafické závody n p Bratislava, uL Februárového vífazstva 6/d Terjeszti a Posta Hírlapszgazdasági osztály: 356*80. —■ Nyompostahivatalnál és kézbesítőnél. ' A-775099 néhány ekonómiai problémája kulózist és más betegségeket. Az állami gazdaságok üzemi étkezdéi veszteségét, valamint a tanoncok és brigádmunkások élelmezési költségeit továbbra is a KNB-ok fedezik. A gyors fejlődés előfeltétele, hogy a feladatokat az állami gazdaságok már 1959-60-ban teljesítsék, s így megteremtsék a harmadik ötéves terv biztosabb alapjait. Az állami gazdaságok összes dolgozói értekezni fognak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlődéséről. Ez a megbeszélés elősegíti a munkások kezdeményezésének kibontakozását, megkönnyíti a szocialista munkaverseny kiterjesztését és hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára tett kötelezettségvállalások teljesítését. Az állami gazdaságok új átszervezése, az eddigi osztályok önállósítása fontos eszköze a feladatok teljesítésének. Az állami gazdaságok dolgozóinak felajánlásai főképp a föld terméshozamának növelésére és elegendő mennyiségű takarmányalap biztosítására irányulnak. Fontos feladatok: a nagyüzemi termelés technológiájának érvényesítése, az önköltség lényeges csökkentése, s a munkatermelékenység növelése. A kötelezettségvállalások a munkaszervezés és a jutalmazás új módszereit is magukban foglalják. A gazdaságok úgy szervezik majd meg a termelést ,hogy a megművelt földterületről hektáronként lényegesen emelkedjenek a bevételek. Ezenkívül a felájánlások a munkások szakmaipolitikai továbbképzését, továbbá a szociális- és kulturális gondoskodás megjavítását is tartalmazzák. Az állami gazdaságok képp a munkatermelékenység növelésére <>« az önköltség csökkentésére irányulnak. Ezen intézkedések alapján a gazdaságok egy része máris arra törekszik, hogy saját bevételéből érje el a teljes jövedelmezőséget. Az említett gazdaságok a termelési költségeket kizárólag a napi bevételeikből fedezik majd. Az ilyen intézkedéseknek nemcsak gazdasági, hanem rendkívüli politikai jelentőségük is van. Ami jó bizonyíték arra, hogy az állami gazdaságok veszteségeit nem lehet szüntetni. Az új felvásárlási rendszer hatását a következő táblázat szemlélteti, amelyben összehasonlítjuk az eddigi és új begyűjtési rendszer alapján összeállított 1960 évi tervet (alapul az állami gazdaságok eddigi területét vettük): Hazánk szocialista építése befejezésének időszakában az állami gazdaságok nagyon fontos feladat előtt állanak. Feladatuk nemcsak a hektárhozam lényeges növelése, hanem a szövetkezetek segítése és a haladó termelési módszerek bevezetése. A legújabb tudományos ismeretek gyakorlati felhasználása terén szintén példaképül kell szolgálniok. Az állami gazdaságok e feladatokat nem teljesítették következetesen, — ezért a CSKP KB ez év júniusában új határozatot fogadott 'el ,a pénzgazdálkodás formáiról, hogy megkönnyítse az állami gazdaságok szocialista termelésének további fejlődését, vagyis a márciusi határozat teljesítését. Az új intézkedések fő____________1960 évi terv____________ Termelési mutatók: az eddigi az új.-----------------------------begyűjtési rendszer alapján Termelési költségek...............................100 % 96,76 % Bevételek a mezőgazdasági termelésből................................ . 100 % 144, — % A termelési költségek és a bevétel közötti különbözet..........................100 % 20,3 % Mennyiben fedezik a bevételek a termelési költségeket .... 61,7 °/o 91,6 % Az állami gazdaságok az állam terv szerint az átvett elhanyagol földterületekből keletkező magasabl kiadások megtérítésére és az egész ségügyi berendezésekre előirányzót járulékot kapnak; azonkívül azokr az intézkedésekre, amelyek az állat tenyésztésben kiküszöbölik a tuber Öt márka befektetés < A rendes baromfitenyésztés 421 márkás befektetéssel számol tyú- < konként (szabványos hizlalóhelyisé- * gek építésére stb.), a szükséges befektetés azonban gyakran eléri a, 80 — 100 márkát is. A stassfurti bá- < nyában a befektetés egy hízóbavett ( csirkére mindössze 4,5, tojónként ( 5 márka volt. < Százezer baromfi A telepet fokozatosan 100 ezer hízó baromfi befogadására bővítik ki úgy, hogy 1960-tól kezdve évente több mint 360 ezer hizlalt — lega- < lább 900 gram súlyú — baromfi ke- | rül ki innét a fogyasztókhoz. A to- ( jókat legnagyobb termelékenységük < hat hóriapja után, egyéves korukban ( levágják, amikor átlagosan 1,8 kg 1 súlyúak: ez további 126 ezer kilo- I gramm baromfihúst juttat a fo- I gyasztás céljára. Évente tehát 4500 < métermázsa baromfihúst szállít < majd a földalatti baromfihizlaló. *
