Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-02 / 96. szám
1959. december 2. JzaU-aet Földműves r Évzárás előtt Kicsinden Még nyár utóján elhatároztam, hogy beszámolok a kicsindi szövetg kezet életéről. De valami mindig arra ösztönzött, hogy csak a gazda■ sági év befejezésekor írjak, akkor, amikor mér mérlegelni lehet az S egész évi munkát. Most Itt van rá az alkalom. A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁG irodájában Menyhárt Istvánnal, a szövetkezet elnökével, Koncz Pál agronómussal és Szántó Ferenc zootechnikussal beszélgetünk. — Hogyan látja a szövetkezet jelenlegi helyzetét. Koncz elvtárs? — kérdeztük. — Jó úton haladunk. A -tavalyihoz viszonyítva kiváló eredményeket értünk el. De ha még jobban, tervszerűbben dolgoznánk, akkor az elsők is lehetnénk a párkányi járásban. Igen, vannak még hibák! S azok kiküszöbölése nem várhat sokáig. A vezetőségnek oda kell hatnia, hogy a tagok a CSKP célkitűzéseit tartsák szem előtt a tervteljesítésnél. Beszédünk során a kalászosok hozamára is visszatértünk. Elmondották. hogy búzából, a tervezett 83 hektárból 82-t vetettek, ami 20 mázsát adott hektáronként. A rozs hektárhozama csak 20 mázsa volt. pedig a tervben 22 szerepel. Gabonából tehát nem érték el a tervezett hozamokat. Koncz elvtárs ezt azzal indokolja, hogy a rossz időjárás következtében megdőlt a termés — s így túl nagy volt a szemveszteség. Azonban az állam iránti kötelességüket így is 100 százalékon feiül teljesítették: ményeket érnek el az állattenyésztésben, meg van-e a tervezett állatállomány, mik a hiányosságok, s milyen módon küszöbölik ki azokat? Az állatok létszámának tervteljesítésével jóval elmaradtak. A jelenlégi állatállományuk: __ Terv Valósig Szarvasmarha 205 180 ebből tehén 74 66 Sertés 427 340 ebből anyasertés 52 — Termény Kötelező Teljesítés beadás q-ban q-ban Búza Árpa Rozs 408 408 95 625,40 672 95 Habár nehéz körülmények között teljesítették tervüket, mégis elsők a járásban, ezen a téren. Az agronómus a szép kukoricatermést méltatta. Megjegyezte, hogy a tervezett 50 hektár kukoricából csak 27 hektárt vetettek. A hektárhozamok elég szépek voltak. — A kapásnövényekből is 100 százalékra teljesítettük a beadást — mondja Koncz elvtárs. EZEK UTÁN elmondhatjuk, hogy a növénytermesztési csoport kitett magáért az idén. Kíváncsiak voltunk azonban arra is, hogy milyen ered-A szövetkezetnek a tervezett állománya még nincs meg. de vállalták, hogy az év végéig ezt beállítják, sőt túl is szárnyalják A különbözeiét a szarvasmarháknál elsősorban még az idei 11 tehén ellésével biztosítják, a többit pedig felvásárlás útján. A sertések tervezett létszámát is el akarják érni. mégpedig a bebugatott 21 anyakoca malacozásával. Ha csak 6 malac világrahozását tervezik, akkor is 126 malacról van sző, mellyel túl is teljesítik a tervet. De azért ettől jóval többre számítanak. — Hogyan állnak a hús beadásával ? — Mind a sertés, mind a- marhahúsbeadásunkat már október végéig 100 százalékra teljesítettük — dicsekedett az elnök. Ez az eredmény pedig az állatgondozók odaadó, fáradságot nem ismerő munkája, tudása árán született. Beszámolónk nem volna teljes, ha a prerovi felhívásra adott válaszukat sző nélkül hagynánk. Szép kötelezettségvállalásokat tettek. Például még ez év végéig terven felül 18 ezer liter tejet adnak közellátásunknak. Sertéshúsból 30 mázsát, marhahúsból pedig 30 mázsát adnak be, tojásból 5000 darabot. Amint látjuk, a kicsindi szövetkezet kiváló eredményeket ér el az állattenyésztésben. Ha a vezetőség és a tagok is nyitott szemmel néznek gazdálkodásukra, rövid időn belül kiküszöbölhetik a még előforduló hibákat és egyre előbbre törhetnek a felemelkedéshez vezető úton. Majerszky Márton, Kicsind A zsúpfedél jó hőszigetelő Az érsekújvári KÁRPÁTI A paprikamalom már 20 éve látja el a hazai Cs a külföldi piacot jó minőségű fűszerpaprikával. Ez évben is az érsekújvári, nyitrai és a páti malom mintegy 110 vagon fűszerpaprikát készít, melyből 50 vagont külföldre exportálnak. Felvételünkön a paprika kézi csomagolása látható. ponti major és a hozzátartozó üzemegységek a Budapest-, Győr-Hegyeshalmi vasútvonal mentén helyezked ■ nek el. A felületes szemlélő talán ennek a jó közlekedésnek és a jó földnek vélné azt a nagyarányú fejlődést, a szép eredményeket, amelyeket itt lát. Pedig nem egészen így van. Minden, ami itt található és látható a becsületes, lelkiismeretes munkának köszönhető. Vezetők és dolgozók, szellemi és fizikai dolgozók itt egyek a munkában. Mit is termel ez a gazdaság? Mit is találunk itt, s mit érdemes megnézni ? Nehéz lenne mindent leírni, mindent elmondani, ami itt gyönyörködtető. Beszéljünk talán a szép lóállományról? A legelésző ménesről ? Most még szépen legelnek, de a következő pillanatban már vadul vágtatnak a dombokon, völgyeken át. Lobogó sörényük, mint selyempántlika hullámzik karcsú nyakukon. Van ám ilyenkor dolguk a csikósoknak, míg megfékezik a szilaj állatokat. Itt is áll, amit Petőfi írt: „A csikósok kurjantása halük — S pattogása hangos ostoroknak.“ Amott futtatókarámokat látunk az istálló közelében. Itt futtatják az állatokat, ha a legelőre nem lehet kihajtani (például télen), Nehogy el-Jó helyen vannak a gyerekek A földműveseink előtt álló alapvető feladatok egyike lényegesen megnövelni a mezőgazdasági termelést. Ezt a fontos feladatot tartják szem előtt a Radosnyai Magnemesitö Állomás dolgozói is, ahol főleg a takarmánytermesztésre fordítják a fő súlyt. A prerovi felhívás alapján hatáskörükben terjeszteni akarják tevékenységük eredményeit, s így segíteni akarnak az EFSZ-eknek és az állami gazdaságoknak a hektárhozamok növelésében. A holnapra is gondolnak... Közeleg az év vége, amikor értékelni fogjuk egész esztendei munkánkat. Néhol szépek az eredmények, másutt kevésbé kielégítők. A háromnegyedéves tapasztalatok igazolják, hogy főképp azok a répatermelő gazdaságok nem értek el kielégítő eredményt, amelyek nagy aszályt szenvedtek. A főterményként vetett cukorrépa növénytermelésünk 40 — 50 százalékát teszi ki. Ennek a gyönge terméseredményét minden szövetkezeti gazdaság megsínyli. így járt a mi szövetkezetünk is a répatermeléssel: A tervezett 440 000 korona helyett a cukorrépáért csak 190 ezer koronát kapott, a munkaegység értéke pedig 8 koronával ,csökkent a rossz termés miatt. A munkaegység értékét azonban más körülmények is befolyásolják. Ha például az államnak eladásra szánt búza takarmányozási célokra visszamarad az EFSZ-ben. akkor is csökken a szövetkezet jövedelme, A cukorrépa alacsony hektárhnza ma gondolkodásra késztet. Mit kell tennünk? Egyes szövetkezetek természetben könnyen pótolják ezeket a hiányosságokat. Másutt azonban a veszteség lényeges részének pótlására még így is képtelenek, s a munkaegység értéke jelentősen megcsappan. Az ilyen bajok elhárítására idejekorán gondot kel! fordítani, akkor, amikor még megfelelő pénzügyi esz közök állnak az EFSZ-ek rendelkezésére. Egyes vezetők és szövetkezeti tagok az eredményeiket a munkaegységek szerint értékelik. Ez a tagság pillanatnyi megnyugtatását jelenti ugyan, de nem biztosítja az EFSZ-ek fellendülését és gazdasági megerősödését. Sok szövetkezeti tag ilyen nézetet vall: — Amit kitermeltünk, azt el is osztjuk! Megfeledkeznek azonban arról, hogy éppen a mezőgazdaságban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a „hátsó kerekeket“, mert a termés nem minden "évben egyforma Az 1959-es év bebizonyította hogy a mi szövetkezeti fanjaink gondolkodása helyesnek bizonyult Az 1957. évben a bruttó bevétel 3 százalékát fektettük az üzemeltetést biztosító alapba. 1958-ban a munkaegységünk értéke 28 korona volt, de mi csak 21-et fizettünk. A felmaradi 7 koronát ismét a már előbb említett alapba tettük, így 260 ezer koronával léptünk az 1959-es évbe. Ez annyit jelent, hogy a cukorrépa gyenge hektárhozama ellenére is ki tudjuk fizetni a munkaegység tervezett értékét. Az idei év tapasztalataiból tehát a következő tanulságot vonhatjuk le: a munkaegység értékét minden évben tartsuk egy szinten, sőt a lehetőség szerint növeljük is. Ha sikerül elérnünk, hogy ne az év terméseredményeitől függjön a munkaegység értéke, akkor megnyerjük a tagság bizalmát. Akkor más lesz a nézetük a szövetkezetről, mint azelőtt. Semmi esetre sem vélekednek a jövőben így: majd meglátjuk az év végén, hogyan jövünk ki a keresetünkkel i Jirí Donth mérnök, a Dőlni Chabry-i EFSZ elnöke A takarmánytermesztéshez nyújtott segítségük a vetőmagoknál kezdődik. Gépeiken a környező szövetkezetek és állami gazdaságok részére kitisztítják a lóhere- és a lucerna vetőmagját, hogy egyetlen hektárt se kelljen tisztítatlan vetőmaggal bevetni. A „Szlovákiai Univerzál B“ és a „Szlovákiai PxV" újonnan kinemesftett vöröshere termésből továbbtermesztésre 300 kg (15 hektár területre elegendő) tisztított vetőmagot adnak, hogy az említett fajták engedélyezése esetén elegendő vetőmag legyen. A „Szlovákiai B“ újonnan nemesített vöröshere a kerületi fajtákkal szemben 60 — 70 mázsával több zöldtömeget és 8 — 10 mázsával több szénát ad hektáronként, míg a „Szlovákiai PxV“ 8 — 12 százalékkal több zöldtömeget és 9-10 százalékkal több szénát ad. A magnemesitö állomás ezen kívül a kipróbált és legjobban bevált kerületi herefajtákból 700 kg (35 hektár területre) vetőmagot biztosít, ami által a bevetett területek takarmánytermése hektáronként 6 mázsával emelkedik. Az 1960-as gazdasági évben a radosnyai kísérletezők a poszméh mesterséges tenyésztésének állandó népszerűsítésével, valamint a legmegfelelőbb agrotechnika bevezetésével és a kártevők elleni harccal, — legalább a magnemesítő állomás körzetében, amely a heremag-termelésre a legalkalmasabb terület volt —, a hozamok 40 — 50 százalékos emelkedését akarják elérni. Tekintettel arra, hogy mezőgazdasági üzemeinknek önellátóknak kell lenniük a takarmánytermesztésben, a nemesítő állomás már tavasszal 170 mázsa új nemésítésű lóbab-magoi bocsát az EFSZ-ek rendelkezésére, amely fajta az állomás körzetében engedélyezett fajtáknál magban öt százalékkal és zöldtömegben 12 százalékkal nagyobb hozamokat jelent. EFSZ-eink így fehérjékben gazdag magtakarmányból kellő alapot biztosíthatnak, de lesz elegendő lóbab a zöldtakarmányozás céljaira is. Termelési-kísérleti célokra a Nitrianska Blatnica-i, vicsápapáti- és radosnyai EFSZ-be a „GöB" őszi búza nemesített új fajtáját adják, mely az eddigi körzeti fajtáknál 10 — 12 százalékkal jobb terméseredményt nyújt. Az új nemesítésű rozsot, amely 5 — 6 százalékkal nagyobb hozamot ad. mint a „Cseh" fajtájú rozs kétévi kipróbálás után, szintén a Nitrianska Blatnica-i EFSZ-be fogják adni további ermesztésre. A tavaszi árpa újonnan kinemesftett négy fajtát, — amelyek 3-8 százalékkal nagyobb hozamot adnak és minőségük megfelel a „Dunavásár“ fajtának, — a nemesítő állomás termelési kísérletek céljaira a behyncei, a Nitr. Blatnica-i ÉFSZ-be, esetleg más szövetkezetbe adja, éspedig 1-2 hektár területre, hogy e nemesített új fajták engedélyezése után elegendő vetőmagot biztosíthassanak. A radosnyai kísérletezők a „ZF“ és az „AS“ fajtájú kukorica nemesítésével is foglalkoznak, amelyek a megszokott agrotechnika mellett 50-55 mázsa magot biztosítanak hektáronként. Az elkövetkező évekre a nemesítő állomás további növényeket vett fel nemesítési tervébe: ilyenek a fehérhere, tavaszi bükköny, csomós ebír, magasperje, az ipari növények közül pedig a len, a szőlő új fajtái és a szelíd gesztenye szerepelnek. Az állomás tanácsadó szolgálata is kiterjed majd a környező összes szövetkezetre és állami gazdaságra, főleg a takarmánynövények kártevői elleni sikeres harchoz nyújtandó tánácsaival. O-y. a legnagyobb rend és tisztaság fogad. A takarmányozás, trágyakihordás gépesítve van. Az állatok önitatókból csillapítják szomjukat. A takarmányelőkészítő helyiségben pácolt zöldtakarmányra finom darát szórnak. Az ínycsiklandozó illatú eleség bizonyára ízleni fog a hatalmas tőgyű teheneknek. Egyiknek-másiknak csaknem földig ér a duzzadó tőgye. A küszöbön két állatgondozó mogyoróvesszőből söprűket készít... A Bocsor-Tatár-féle nyitott istállók hasonlóak a fentebb leírt csikóistállókhoz. A gümőkór elleni harc egyik legfontosabb fegyvere a szabad levegő. Ezt bőségesen biztosítja ez az istálló is. Az 'eredmény meg is látszik: az állomány teljesen mentes ettől a gyakori betegségtől. Juh és sertésállománya ugyancsak jelentős a gazdaságnak. Ottíéttemkor a malacok éppen déli ebédjüket fogyasztották - nagy csámcsogással. Sok mindent le kellene még írni, de múlik az idő, menni kell. A központi épületek felé tartok, hisz ott is körül akarok nézni... A víztorony mellett haladok el. Innen kapja az egész gazdaság a vizet. Majd egy másik új épülethez érek. Csinos külseje felkelti érdeklődésemet. Kö-. zelebb menve gyerekzsivajt hallok: az épület egyik végében bölcsőde van, a másikban óvoda. Az óvodába merészkedem be. Tiszta asztalok mellett ebédre várnak az apróságok, Amint fényképezek, kíváncsian tekintenek felém. Jó helyen vannak — míg apjuk, anyjux dolgozik. A major szélén emeletes épületeket látok. Az Állattenyésztési Kutatóintézet részére készültek. Most már végleg elbúcsúzom. Mielőtt az állomásra érnék, 'még két dologra leszek figyelmes: az állomás és a major között új utat építenek. Aztán még valami: Az új, modern családi házak: a gazdaság dolgozói építették — maguknak! Zs. L. szigetelő, s így nyáron kellemes hűvösséget tart. Nyitott oldalához egy karám csatlakozik - hadd legyen meg a mozgási lehetőség itt is!.. Továbbmenve szarvasmarhaistállókra bukkanunk. Kétfajtát is látunk zárt és nyitott istállókat. Először, az előbbieket látogatjuk meg. Mindenütt-------------- + * * -------------csak az az oldala zárt, amely felöl a hideg téli szelek fújnak. Teteje zsúppal fedett, ami nagyon jő hómaradjon a mindennapi edzés, a szabad levegőn való mozgás. Az istállók is ilyen elven épültek: félig nyitott. A Dunántúl dimbeS-dombos hátán. Budapesttől nyugatra terül el a Herceghalml Állami Gazdaság. A köz-Herceghalmon jártam A radosnyai magnemesítők a prerovi mozgalom sikeréért
