Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-02 / 96. szám

1959. december 2. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 381 Az ellő koca gondozása A koca átlagban 114 napig vemhes, vagyis — amint mondani szokták — vemhességének időtartama: 3 hónap, 3 hét és 3 nap. Egyébként a vemhességi idő a 106 és 128 nap szélső értékek kö­zött változik. Az előzőleg alaposan kitakarított kut­­ricát ellés előtt rövidszárú vagy 10 — 15 cm hosszúra szecskázott, egészséges, száraz, lehetőleg puha búzaszalmával almozzuk be. A hosszú szalmában az újszülött malacok nehezen közlekednek, könnyen elbújnak benne, így a koca esetleg agyonnyomja vagy eltiporja őket. Télen ne hideg szalmával almozzunk a koca alá, mert az lehűti a koca tőgyét, de a hideg környezetben az újszülött malacok is könnyebben megfáznak. Te­hát télen az alomszalmát olyan helyre helyezzük el, ahol felveheti az istálló hőmérsékletét. A kocát ellés alkalmával minél keve­sebbet zavarjuk, és csak annyi segítsé­get nyújtsunk, amennyi föltétlenül szük­séges. Az istállóban csend legyen, s a koca közelében csak általa megszokott ápoló tartózkodjék. Az ápoló tevékeny­sége elsősorban arra terjedjen ki, hogy az újszülött malacokat gondozásba ve­gye. Az újszülött malacok gyámoltala­nok, a koca pedig az ellés miatt kevésbé tud vigyázni malacaira, így könnyen agyonnyomhatja egyik-másik malacká­ját. Több hónapos körültekintő munkánk így néhány perc alatt kárba veszhet. Ellés előtt készítsünk elő két tiszta, puha ruhát: az egyiket a malacok, a má­sikat az ápoló kezének letörlésére. Fel­forralt és langyos-melegre hűtött víz, mosdótál, szappan, hipermangán vagy Lisoform-oldat, jódtinktúra vagy 1 — 2 százalékos pioktanin-oldat, vazelin, fog­­csípő fogó kéznél legyen. A gondozó tiszta kézzel és tiszta köpenyben várja az ellés kezdetét. Az előkészítő fájdalmak alatt, amelyek 1 — 6 óráig tartanak, a koca nyugtalanul viselkedik. Gyakran fölkel és lefekszik, ürítkezik és igyekszik jól elhelyezkedni az alomban. Az előhasi kocák különösen nyugtalanok ellés előtt. A tolófájdalmak alatt a koca egyik oldalára fekszik; rendszerint 10 — 20 percnyi, de esetleg csak 1 — 2 órás idő­közökben hozza világra malacait. A vem­­hesség alatt is legelőre járó kocák köny­­nyebben és rövidebb idő (1 — 3 óra) alatt ellenek, míg az istállózottak ellése hosz­­szabb ideig tart. a malacok lassabban haladnak át a szülőúton, s ez növeli a malacok halvaszületésének veszélyét. Az újszülött malacot vízszintes hely­zetben tartsuk kézben, amíg orrát és száját megtisztítjuk a nyálkától, s puha ruhával szárazra töröljük. A malacok köldökzsinórja rendszerint magától el­szakad. Ha nehezen szakadna el, vagy 12 cm-nél hosszabb lenne a köldökcsonk, akkor fertőtlenítő oldatban (Lisoform, hipermangán) leöblített kézzel a rögzí­tett köldökgyűrű alatt 5 cm-re szakít­suk el. Előnyös a köldökcsonkot 1 — 2 %-nyi fertőtlenítő anyagot is (jód, piok­­tanin) tartalmazó 96 %-os alkoholba mártani. A szegletmetsző és agyarfogakat erre a célra alkalmas fogóval csípjük le. Ez­zel megakadályozzuk, hogy a malac fel­sérthesse a koca csecsét. A kisebesedett csecsbimbó érintése a kocának fájdal­mat okoz, ezért a koca nem engedi szopni a malacait, ez pedig a malacok elégtelen tejellátásához és leromlásához vezet. Végül a szárazra törölt malacokat hideg istállóban, puhára almozott ládi­­kában gyűjtsük össze és csak az ellés befejeztével tegyük a csecsekhez. A koca ellése — különösen, ha a vem­­hesség ideje alatt figyelemmel voltunk a helyes takarmányozásra és tartásra — rendszerint minden nehézség nélkül fo­lyik le, minthogy a magzatokat azoknak viszonylagos kis mérete (az újszülött malac a koca súlyának századrésze), kúp idomú feje és rövid lába alkalmassá teszi a szülőúton történő könnyű átha­ladásra. Az utöfájdalmak során, amelyek Vi — 2 óráig tartanak, a magzatburok összes maradványai eltávoznak. Kísérjük figye­lemmel a magzatburok eltávozását, ne­hogy azt a koca fölfalhassa. A magzat­burok felfalása miatt a koca nem lesz malacfaló, de a felfalt magzatburok étrendi zavarokat válthat ki. A magzat­burkot tehát azonnal távolítsuk el a kutricából, égessük el vagy mélyen ás­suk el. Ha az utolsó malac világrajötte után 2 — 3 órán belül a magzatburok nem távozna-el, akkor állatorvosi beavatko­zásra van szükség. De az ellés nem minden esetben bo­nyolódik le símán. Ha 12 órai előkészítő fájdalom esetén sem indul meg az ellés, állatorvosi segítséget kell igénybe venni Az egyik malac születése után olykor hosszabb ideig kell várni a következő malacra. Ha ez 2 — 3 óra múlva sem kö­vetkezik be, akkor az oldalt fekvő koca szülöútjába nyúljunk be tiszta, fertőt­lenített, vazelinnel bekent, nem sebes kézzel és igyekezzünk helyes fekvésbe hozni a malacokat, szükség esetén pedig horgos fogókkal vagy dróthurokkal húz­zuk ki. Ha ezek a műveletek sem vezet­nének eredményre, úgy az állatorvos beavatkozása elkerülhetetlen. A torzszülött vagy fejletlen, életkép­telen malacot azonnal ki kell irtani és el kell távolítani a kutricából. A fejlett, de mozdulatlan és nem lélegző malacot tartsuk fejjel lefelé, hogy könnyebben megszabadulhasson a légcsőbe jutott nyálkátől. Az első lábakon keresztül történő átlendítéssel és dörzsöléssel, esetleg néhány másodpercre 20 — 28 fo­kos vízbe való többszöri bemártással olykor életre tudjuk kelteni a malacot. Az ellés befejezése után a koca oe­­szennyeződött testrészeit langyos vízzel mossuk le és töröljük szárazra. A be­szennyeződött, átnedvesedett almot szin­tén égessük el vagy mélyen ássuk el. A koca igen könnyen elvetél, s elég gyakori a koraszülés is. Bizonyos beha­tások elvetélésre, illetve koraszülésre vezethetnek: például-1. traumás behatások: nasra mért ütés, döfés, rúgás, a kutrica falaira fel­kapaszkodás, ugrás, elcsúszás, kergetés, szállítás stb.: 2. nem megfelelő takarmányok (vita­minok és ásványi táplálóanyagok hiá­nya), túl hideg vagy túl meleg eledel, sós vagy fűszeres moslék, dohos, avas, penészes, fagyos takarmány, mérges növények (anyarozs), bizonyos orvossá­gok (erős hashajtó), sok nyers burgonya, konkoly, éspedig részint közvetlenül, részint azáltal, hogy emésztési zavaro­kat (felfúvódás, hurut, székrekedés stb.) idéznek elő: 3. lázas megbetegedések (száj- és körömfájás, sertéspestis); 4. különleges baktériumok (így a Bru­cella abortus). A fertőző elvetélés (brucellózis) igen elterjedt, és komoly károkat okoz a ser­téstenyésztésben. Ez részben az elveté­lésekben (koraszülésekben), részben a malacok kisebb életerejében, a holt magzatok nagyobb számában, valamint a betegségekkel szembeni kisebb ellen­álló képességben nyilvánul meg. A ser­tések többnyire a szájon keresztül fer­tőződnek. A fertőző elvetélés miatt egy­szer elvetélt koca 3 hónapi pihenés után rendszerint már nem vetél el. Legelőre hajtják a vemhes kocákat a kenyheci EFSZ-ben. Ha rossz idő várható, akkor legalább az udvarra terelik az állatokat. A sok mozgásnak és friss levegő­nek köszönhjtő, hogy a kocák ellése zavartalanul megy végbe.

Next

/
Thumbnails
Contents