Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-02 / 96. szám
380 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. december 2. A káposzta és a levelesen eltett többi zöldség egyenletes hőmérsékletű pincében tavaszig jól eltartható. A sárgarépát és petrezselymet, miután átválogattuk és levélzetétől megtisztítottuk, olyképpen rakjuk száraz homokba a pincefal mentén, hogy a gyökérzetet a homok egészen eltakarja, a levélzet pedig a fallal egy síkban, kifelé szabadon maradjon. Jól tárolható száraz homok közt a zöldpaprika és a pirosra érett húsos paprika is. Tárolás előtt azonban a paprika szárát késsel a törés alatt 1 — 2 mmre frissen vágjuk le, majd a csonkot mártsuk forró szurokba. így a paprika karácsonyig is eláll. Az alma és körte elállóságának biztosítása végett olyan tárolótérségről kell gondoskodnunk, ahol a hőmérséklet nem ingadozik túlságosan, s általában 5 — 9 fok közt váltakozik. Az almatárolóban egyéb gyümölcsöt ne tartsunk, zöldségfélét pedig semmi esetre se. Ne felejtsük el, hogy a téli alma szedés után viszonylag sok illő olajat szabadít föl, ami káros a tárolt gyümölcsre. Tehát az olaj eltávolításáról szellőztetéssel gondoskodjunk. A páratartalom 80 % körül mozogjon. A hőmérséklet ellenőrzésére hőmérőt, a páratartalom ellenőrzésére pedig nedvességmérőt (higrométert) szerezzünk be. Ha a tárolótérség levegője túl száraz, a páratartalom fokozására öntsünk vizet egy edénybe, amelynek két oldalára 1,5 m magas léceket erősítünk. A lécekre tegyünk zsákdarabot vagy egyéb vásznat, éspedig olyképpen, hogy az egyik sarka a vízbe lógjon. A zsákdarab vagy a vászon a vizet felszívja és elpárologtatja. Az is fontos, hogy a párologtatás idején a tároiótérségben léghuzat legyen. Egész télen ellenőrizzük, vajon a tárolt termékeket nem támadták-e meg betegségek vagy kártevők. A gyümölcsöt és zöldséget időnként válogassuk át, mert a rothadásnak induló példányok a többit is megfertőzik. Bizonyára mindenki tudja, hogy a télire tárolt gyümölcs- és zöldségfélék tovább élnek, iélegzenek, s közben nedvességet, valamint különböző illó olajokat párologtatnak. Ezenkívül a tárlótérségben jellegzetes szagok is keletkeznek, amelyekből a gyakorlati gazda, illetőleg háziasszony pontosan következtethet a tárolt gyümölcs és zöldség állapotára. Borospincében répát, burgonyát és zöldségféléket ne tartsunk, mert a bor ezek szagát könnyen átveszi. Tároláskor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a zöldség- és gyökérfélék külső levélzete hamar rothadásnak indul, főleg ha a káposztán vagy egyéb tárolásra váró zöldségfélén sérülések fordulnak elő. Fontos tehát, hogy téli tárolás előtt a zöldséget és gyümölcsöt gondosan válogassuk át, s a sérült példányokat mielőbb használjuk föl. Tárolási tanácsok szövetkezetben ment végbe. Mind a két kísérletet 1 — 1 hektáros területen fektettük le, mégpedig háromszoros műtrágyaadagolással (A, B, C) és három ismétlésben (Ai, A2, A3 stb.). Az ismétlések 1 — 1 árnyi területre terjedtek. A kísérletek eredménye a következő: az a dolgunk, hogy helyes agrotechnikát alkalmazzunk és betartsuk a jól kidolgozott trágyázási terveket. Ezt a tényt azok a kísérletek is bizonyítják, amelyeket járásunkban végeztünk. Említsük meg a felsöszemerédi gépállomás agroiaboratóriuma által ellenőrzött két trágyázási kísérletet, amely az ipolyviski I. Tavaszi árpa (elővetemény: kukorica; tápanyagtartalom: P2O5 = 1,6 milligramm, KjO = 12,5 milligramm; pH = 6,2). Tápanyag (kg) Műtrágya--------------------------------------------------------------_ A B I C __________________________________________________________ Osztravai salétrom 135 180 225 Szuperfoszfát 280 335 380 40 %-os kálisó 215 250 300 Tenyészidóben mind a három változa tot 50 kg osztravai salétrommal fejtrágyázták. A hektárra átszámított hozamok így festettek: Terméshozam (q) Aj A2 A3. Bj B2 B3 Cj C2 C3 14,1 14 14,3 17,6 17,5 17,7 26,6 26,4 26,8 II. Cukorrépa (elővetemény: vöröshere; tápanyagtartalom: P2O5 = 1,9 milligramm, KäO = 16 milligramm; pH = 6,5). Tápanyag (kg) Műtrágya —_____—_— --------------------------------------„ ---------a b c ; * ' I Kénsavas ammonium 80 180 250 Szuperfoszfát 300 460 600 1 40 %-os kálisó 250 400 500 A fejtrágyát, éspedig 100 kg ammónsalétrom formájában, mind a három változat megkapta a tenyészidóben. Itt a hozamok hektárra átszámított átlagban így alakultak: Terméshozam (q) Aj A2 A3 Bj B2 Bs C, C2 Cj 640 610 630 720 700 710 830 810 840 Ugyanakkor az Ipolysági szövetkezet mezői árpából 19,38 mázsás és cukorrépából 360 mázsás átlaghozammal fizettek. Hovatovább lezárjuk az idei, termésben gazdag esztendőt is. Megkezdődik a tervezés, a jövő évi feladatok kidolgozása. Amikor feladatainkat kitűzzük, ne feledkezzünk meg a helyes tápanyaggazdálkodásról, a talajerő fokozására irányuló teendőinkről sem. Ha jól dolgozunk, munkánk jutalma nem marad el, s olyan eredményeket mutathatunk föl, amelyek megfelelnek a szövetkezet érdekeinek, s egyúttal második ötéves tervünk sikeres befejezését is biztosítják. •A patkányirtás leghatásosabb módja A patkányt leghatásosabban mérgezett csalétekkel irthatjuk. A sokféle csalétek közül két olyat ismertetünk, amelyet házilag is elkészíthetünk. A zsíros pirított kenyeret vagy burgonyapéppel kevert sült szalonnát úgy helyezzük el, hogy háziállat hozzá ne férkőzhessek. Tehát lehetőleg olyan zárt ládát szerezzünk be, amelyen csak a patkány részére vágunk járható kis lyukat. Ha néhány nap elteltével a patkányok már rendszeresen fölkeresik ezt a ládát, tehát ha „beetettük“ a patkányokat erre a helyre, a kitett csalétket kevéske, mintegy V2 gramm báriumkloriddal megmérgezzük. Egyébként csalétket magvakból is készíthetünk. A különböző magvak keverékét nátrium- vagy kalciumarzenit oldatában 30 — 40 óra hosszat áztatjuk. Az oldatot úgy készítjük, hogy nátriumarzenitből 7 dkg-ot, kalciumarzenitből pedig 5 dkg-ot oldunk föl 1 liter vízben. A patkány megmérgezését az előbb leirt „beetetés“ után hajtjuk végre. Vigyázat, mert a felsorolt anyagok mindegyike halálos méreg az emberre és minden melegvérű állatra, tehát az óvatossági előírásokat tartsuk be!
