Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-02 / 96. szám
1959. december 2. VIRÁGZÖ MFZÖGAZDASÄG 379 A talajerő tokozásának kérdései az ipolysági járásban írta: DANIS FERENC agromérnök, az ipolysági járási nemzeti bizottság dolgozója Az őszi határ egy kicsit mindig elszomorítja az embert. Igaz, hogy az ősz sok örömet is nyújt, hiszen ilyenkor gyűjti össze a gazda azt a bő termést, amely egész évi munkájának a jutalma. Idén a határ a szokottnál is sivárabb képet mutatott. A hosszúra nyúlt szárazság kiszárította a földeket, s idő előtt megfosztotta a fákat üde színüktől. De a földművesnek egyéb szempontból is gondot okozott az idei szárazság. A talaj kicserepesedett, az eke nyomán nagy hantok maradtak a barázdában, amelyeket sok esetben még a rögtörő éles foga sem aprózott föl. A magágy megteremtéséhez föl kellett használnunk a nehéz réti hengert és többszöri boronálással is igyekeztünk segíteni a bajon. Nehéz volt a talajelökészítés. lassú ütemben haladt a vetés. De mindennek nem vagyunk-e egy kicsit mi is az okai? Azt hiszem, igen! A legnagyobb hiba, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a talaj tápanyagtartalmának fokozására, s így kevés a jó minőségű televény a földjeinkben. r >lott a televénynek sok kedvező tulajdonsága közül az is előnye, hogy nagy víz- és tápanvaggyüjtő képességgel rendelkezik, tehát ezáltal elősegíti a morzsalékos, könnyebben művelhető, érett talaj kialakítását. Mit nevezünk televénynek? Mindazoknak a szerves anyagoknak az összességét, amelyek a talajban, az adott enyé-Tekintettel arra, hogy tápanyagtartalom szemszögéből a gazdasági trágyák a legnagyobb jelentőségűek, továbbra is a jobb trágyagazdálkodást kell szem előtt tartanunk. Sok esetben talán meg sem gondoljuk, hogy milyen értékeket dobunk szemétre. Ha egy nagy számosállat évi trágyatermelését 80 mázsára Helytelen kezelés mellett a tápanyagveszteség igen magas: a nitrogén 60 °o-os. a foszfor 10 %-os és a kálium 20 %-os veszteséget is szenvedhet. Ha a szeti körülmények között már nehezen bomlaszthatok, s ez okból a talajban lezajlott élettani folyamatok eredményeként nagyobb mértékben fölszaporodnak. Miután élettani folyamatokról van szó, a televény kizárólag szerves anyagok bomlásának eredményeként keletkezik, vagyis akkor, ha a komposzt, valamint a talajban előforduló növényi és állati maradványok baktériumos bomlasztásávai állunk szemközt. Döntő fontosságú tehát, hogy a szerves trágyák termelését fokozzuk, azokat gondosan kezeljük és a legcéltudatosabban fölhasználjuk a tervezett eredmények elérése, esetleg túlszárnyalása érdekében. De vajon elkövettünk-e a múltban mindent ennek a célnak az elérésére? A legutóbbi agrolaboratóriumi vizsgálatok szerint ilyen vonatkozásban még sok hiányosságot kell teküzdenünk. Az ipolysági járás három termelési övezetben fekszik: területünk 65 %-a kukorica. 25 %-a répa és 10 %-a burgonya termesztésére a legalkalmasabb. Nézzük meg a különböző övezetek néhány szövetkezetének talajelemzési eredményeit, amelyeket a Mezőgazdasági Kutató- és Vizsgálóintézet zólyomi állomása mutatott ki. A vizsgálatok szerint kiderült, hogy talajaink foszfortartalma egészen kevés, a kálium mennyisége közepes, nagyon kevés a televény is, s földjeink átlagban kissé savanyúak. A részletes vizsgálati eredményeket az itt következő táblázat szemlélteti: becsüljük, egy átlagos nagyságú szövetkezetben is 22 000 — 25 000 mázsára tehető a kitermelt trágya évenkénti menynyisége. Viszont ha ezt a mennyiséget tiszta tápanyagban az általánosan használatos műtrágyákra számítjuk át, a következő képiét kapjuk: hiányzó szuperfoszfátot meg akarjuk vásárolni, ez 3795 koronás kiadást jelent, míg az elveszett kálisót 4035 koronáért és az osztravai salétromot 8822 koronáért szerezhetjük be. Tehát az istállótrágya helytelen kezelése miatt egy átlagos nagyságú, például 500 ha-on gazdálkodó EFSZ fölöslegesen 16 652 koronát ad ki évente. Járási arányokban ez a veszteség mintegy 380 000 koronára tehető. Korszerű, legjobban gépesített istállóinkban az emberi munka évről évre könnyebb. Jutna tehát idd, hogy a trágya kezelését nagyobb gonddal végezzük. Hiszen ez még munkatöbbletet sem jelent, mivel az állatgondozónak igazán mindegy, hogy a kihordott istállótrágyát szétdobálja, valósággal elteregeti-e az egész trágyatelep felületén, vagy pedig gondosan rakmányozza-e. Ez tényleg csak a nagyobb figyelem, a több jóakarat és egy kis szaktudás kérdése. Örömmel tapasztaljuk, hogy a mézét rakmányok kezelése sok helyütt már szakszerűbb, s áoefejezett trágyatelep.-ket körül is árkolják és be is földelik, így a tápanyagveszteség lényegesen kisebb. Mindössze az a hiba még, hogy a trágyát nem minden szövetkezet hordatja ki rendszeresen, s ez a munka az őszi időszakra marad, amikor vagy az egyéb őszi teendők menetét akadályozza, vagy pedig az őszi feladatok teszik lehetetlenné a trágyahordás zavartalanságát. Ez azután hátráltatja a trágya időbeni leszántását, emiatt a mikrobiológiai folyamatok a késő őszig hidegben nem játszódnak le a kívánt módon, úgyhogy tavasszal a növényzet nem tudja jól kihasználni a tápanyagokat. Fogyatékosság az is, hogy több szövetkezetben nem törődnek az elvárt mértékben a növényi vagy egyéb hulladékok komposztozásával. Márpedig ezeket a hulladékokat jól felhasználhatjuk. Járásunkban követendő példát mutatnak a palásti, ipolyviski, ipolyfödémesi, szalatnai és lisói szövetkezetek, amelyek a fiatalok segítségével a szerves eredetű hulladékokból legalább bizonyos hányadot komposztoznak. Az otthon előállított gazdasági trágyákon kívül nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vásárolt szerves trágyákra is (Vitahum), hogy a kiadott pénz busás kamattal térüljön meg a bőségesebb hozamokban. Szövetkezeteink súlyos ezreket adnak ki műtrágyák vásárlására. Épp ezért érthetetlen, hogy a nagy értéket jelentő műtrágyák tárolására nem vigyáznak. Sok helyütt a műtrágyákat csak fészerekben, sőt szabad ég alatt tartják, éspedig nemkívánatos összevisszaságban. Ilyen hanyag bánásmód mellett a műtrágyák tápanyagtartalma süllyed. Igaz. hogy az építkezési beruházásokat sok esetben fontosabb épületek emelésére kell fordítanunk, azonban minden faliéban akadnak kihasználatlan pajták, kamrák és egyéb alkalmi létesítmények, amelyeket a műtrágyák megfelelő tárolására fölhasználhatunk. Ha nem találunk ilyen alkalmi tárolótérséget, építsünk házilag tervezett műtrágya-raktárakat. Nyersanyagként kifogástalanul megfelelnek a házunk táján föllelhető anyagok: a szalma, kukoricakóró, akác stb., amelyek felhasználásával legalább az idő viszontagságaitól megóvjuk a mű trágyakészleteket. Mezőgazdaságunkban a belterjesség emelése alapvető feladat. Erre rengeteg erőtartalékkal rendelkezünk, s csupán P2O5 I K,0 A szövetkezet Termelési ----------------------------- Televény .. székhelye övezet (milligramm (%) pH 100 grammban) Ipolyvisk kukorica 3,5 12 6,1 Felsőszemeréd kukorica 1,9 13,7 <, 4,9 Ipolynyék répa 1 9,2 > 4,7 Felsőtúr répa 1,4 12,4 " 6 Kelenye burgonya 1,3 12 5,5 Lisó burgonya 1,7 11,1 5,7 Járási átlag: 2 16,7 1,3 5,4 Értéksúlv Tiszta Műtrágya . y tápanyagtartalom Ár (Kcs) (9) Osztravai salétrom 550 110 44110, — Szuperfoszfát ' 343 55 18 865,-40 %-os kálisó 385 154 20 020,—
