Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-15 / 56. szám
A SZABAD FÖL OM ŰVES SZAKMELLÉKLETE A nép kenyeréről van szó Veszteség nélkül takarítsuk be a termést Falvaink dolgozói egy emberként Időt, fáradságot nem ismerve állnak helyt az aratásban. A gépek jó munkája láttán Öröm sugárzik az arcokon. A kombájn tartálya gyorsan megtelik piros búzaszemekkel, a kévekötőgépek szaporán dobálják a kévéket, a munkáskezek nyomán egymást érik a keresztek. A föld hálás; jó munkánkért bőven fizet. A cséplőgépek zaja betölti a határt, a gépek zenélnek a parasztember fülébe, ontják a termést, az ember és állat élelmét. Az eddigi eredményeknek még jobb munkára kell serkenteniük bennünket. Még gyorsabb ütemben minden órát, percet kihasználva lássunk hozzá a betakarításhoz, hogy minél kisebb veszteséggel kerüljön fedél alá a gabona, hiszen a nép kenyeréről van szó. Egyes helyeken a túl érett búza szempergéssel fenyeget. Az árpakalász földig hajolva várja a kaszát. Rajtunk múlik csupán, hogy megmentsünk minden búzaszemet, árpakalászt. Az adott helyzetnek megfelelően szervezzük a munkát, s az összeérett kalászosokból mindig azt a felületet arassuk, amelyiknél a szemveszteség veszélye a legnagyobb. Az érett búza jobban pereg a rozsnál, tehát egyenlő érettség esetén a búza előzze meg a rozsot. A legnagyobb termést ígérő búzatáblákat előbb arassuk a gyengébbeknél. Az esetleg fekete rozsdától megtámadott kalászosok aratása mindent megelőz. Azonnal végezzük el az aratás utómunkáit. A kombájnnal aratott gabonát 15 — 20 cm vastagon az előre elkészített száritószérűn forgatással szárítjuk ki. Szárítás nélkül a még nagyobb nedvességtartalmú magvak a zsákokban, garmadában meg romlanak. A gépi és kézi aratás után a kévéket még aznap össze kell hordani és a felső kévék lekötésével úgy kell keresztekbe rakni, hogy a hirtelen esők, erős viharok sem az alsó kévékben, sem a felsőkben ne okozzanak károkat. Különösen fontos a jó összerakás ez évben, mert a csapadékos időjárás alatt a kalászok kicsíráznak. A csírázott magvak okozta minőségi szemveszteség pedig még a szempergésnél is nagyobb lehet. A még nyirkos zabot vagy zöld gyomokkal fertőzött egyéb gabonát addig tartsuk markokban vagy rendekben, amíg a kévekötéshez megszáradtak. De amint lehet, azonnal rakjuk keresztekbe. A gyomokkal erősen fertőzött táblarészeket arassuk külön és a termést rakjuk külön keresztekbe. A tarlóra hullott gabonaszálak, kalászok felgereblyézését az aratással egy időben az esti vagy reggeli órákban végezzük el. Ilyenkor pereg ki a legkevesebb mag a harmattól megvonódott kalászokból. A napokig tarlón hagyott kalászokat a záporok beleverik a földbe, a magvak kihullanak vagy kicsírásodnak. A termésre nemcsak a mezőn, de a raktárban is ügyelnünk kell. A jól szellőztethető, száraz magtárakban elhelyezett gabonánál is fontos a megfelelő kezelés, szellőztetés, lapátolás. Az átlapátolás csak akkor történjék, ha a raktár levegőjének hőfoka és páratartalma magasabb, mint a kinti. Nyáron ezért a legjobb éjszaka lapátolni a gabonát. A raktározás ideje alatt a gabonaszem mint élő növényrész változásokon megy keresztül. A kenyérgabonák aratás idején körülbelül 25 % vizet tartalmaznak. Ez a vízmennyiség a száradó keresztekben és asztagokban lényegesen csökken. A kalászból kicsépelt szemek az időjárástól függően már csak 12 — 15 % nedvességet tartalmaznak. Eődolog, hogy a TARTALOM Zöldtrágyázással növeljük a talaj humusztartalmát . . . 218 V a d o v i c s József, a galántai nemzeti bizottság földművelésügyi osztályának dolgozója: Diószegi cél: 600 mázsa cukorrépa .....................................218 A talajjavítási szövetkezetek alapszabályainak mintája . . 219 Állattenyésztés Milyen előnyökkel jár az átmeneti kocák tartása . , . 220 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET A csiperkegomba termesztése . 222 VADÁSZATI SZEMLE Balogh Kálmán (Királyhelmec): A vadászok nyara . . 223 Saák Mihály: Ismerjük meg vadjainkat . i 224 raktározást mindig szárazabb állapotban végezzük. A szárítás minőségileg is javítja a gabonát. A szárítás hatására javul az őrlésre szánt gabona sütési értéke, a vetőmagnál pedig a csíraképesség. Az aratás és betakarítás mellett ne feledkezzünk meg takarmányalapunk bővítéséről, tehát a másodvetésröl sem. Használjuk ki a csapadékos időjárást, s az aratás után közvetlenül jó talajelőkészítéssel vessünk minél nagyobb területen másodnövényeket. Ebben az időszakban a növénytermesztés legnehezebb munkáját végezzük. Az aratás cséplés, tarlóhántás, másodvetés, sőt a második kaszálású lucerna betakarítása is most van folyamatban. Az összetorlódott munka megköveteli, hogy minden épkézláb ember jó gazdaként részt vállaljon a feladatok teljesítéséből és megállja a „sarat“ beosztott munkahelyén. S. Mi legyen a mentőládában? Kaszáláskor, csépléskor előfordulhat, hogy a dolgozók egyike-másika üzemi balesetet szenved. Megvághatja a kezét, fölszúrhatja a lábát a tors; stb. Ilyenkor azután igen jó hasznát vehetjük a mentőládának, amelynek felszerelési tárgyaival gyorsan kitisztíthatjuk és bekötözhetjük a sebet, úgyhogy nem szenynyeződik tovább, nem fertőződik és nem gyullad be. Olcsón, alig pár koronáért mindenki összeállíthat egy kisebb mentőládát, amelyből ennek a három legfontosabb kelléknek nem szabad hiányoznia: seb-benzin, hintőpor és egy-két csomag kötszer. Mindezt bármelyik gyógyszertárban beszerezhetjük. Egyébként a tökéletesebben felszerelt mentőláda összeállításához a gyógyszertárak készséggel adnak segítséget.
