Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-25 / 94. szám
V A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A termőerő fokozásának fontos tényezöje: a trágyázás Irta: Dr. FRIDECZKY ÁKOS gazdasági mérnök, egyetemi tanár A növényi tápanyagvisszapótlás kérdése a többtermelés szempontjából elsőrendű feladat. Kultúrnövényeink a termelés közben több-kevesebb tápanyagot vonnak ki a talajból, s ezeket a tápanyagokat pótolnunk kell. Mindenekelőtt azoknak a tápanyagoknak a viszszapótlásáról van szó, amelyek az ún. fő növényi tápanyagokat képezik és a termeléssel a legnagyobb mértékben használódnak föl. Ilyen tápanyagok: a nitrogén, kálium, foszfor és mész. Pótlásukat vagy szerves trágyával, vagy műtrágyával végezzük. Legáltalánosabban elterjedt szerves trágyánk az istállótrágya, amely háziállataink alomszalmával kevert híg és szilárd ürülékéből tevődik össze. Minél jobban takarmányozzuk állatainkat, trágyájuk annál értékesebb. Tekintettel a trágya hatásának eltérő gyorsaságára, a trágyák felhasználásakor ezt mindig figyelembe kell vennünk. Ahol az istállótrágyát állatnemenként tárolják a trágyatelepen, ott a gyorshatású lótrágyát nehéz jellegű, kötött talajok trágyázására használják, a hideg hatású szarvasmarha-trágyát pedig a' homokos és meszes talajok feljavítására veszik igénybe. Ha a trágyát keverten kezelik, ami szerintem egyedül helyes, ott a trágya keverésével érhetik el az egyenletes trágyahatást, míg a trágyabomlás, vagyis erjesztés folyamatát az alászántás mélységével szabályozhatják. így a kötött agyagtalajokba a trágyát sekély szántással, 10 — 12 cifí-re dolgozzuk be, nehogy az a talajban megpenésaedjék vagy elszenesedjék. Középkötött talajok esetén az alászántás mélysége 10 — 18 cm között váltakozhat, viszont könnyű homoktalajokon a 25 — 30 cm-es beszántási mélység sem túl sok. A talaj összetétele ugyanis közvetlenül irányítja a bomlási folyamatot. Elvünk az legyen, hogy a trágya bomlása fokozatosan menjen végbe, s a trágyahatás nehéz talajokban négy évig, könynyű talajokban pedig három esztendeig tartson. Az alászántott trágyában a mélységhez képest kétféle bomlás zajlik le (aerob, vagyis levegős, és anaerob, vagyis levegőtlen bomlás), mégpedig három rétegben, ami a trágyahatást évekre biztosítja. A talaj felső rétegébe került szerves trágya bomlása levegős környezetben történik, s így abból ásványi anyag keletkezik, amely a növényzet részére azonnal felvehető tápanyagot termel. A műveleti talaj középső rétegébe szántott szerves tápanyagból a levegős bomlási folyamat hatására részint ásványi tápanyag, míg a levegőtlen bomlás eredményeként részint humifikált, redukált szerves anyag keletkezik. Ez utóbbi a növény által -föl nem vehető formát ölt, s tartaléktápanyagot képez a további levegős bomlásig. Végül az alsó rétegben elhelyezkedő r ^ TARTALOM Dr. Frideczky Ákos gazdasági mérnök, egyetemi tanár: A termőerő fokozásának fontos tényezője: a trágyázás . . . 369 Fontos feladatokat oldanak meg a csöllei gépkísérletezők . . 370 V r b a Metodej mérnök, a Nyárasdi Kísérleti Állomás dolgozója: Idei dinnyetermesztési tapasztalatok...................371 Kemény József (Ógyalla): Jól fizet a cirok Bagotán . . 371 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csurilla József: Egy ellésből 29 malac............................372 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET S z i t á r Imre, a Kassai Gyümölcsészeti Kutatóállomás dolgozója: A gyümölcsös feltételei 373 Juhász Árpád szaktanító (Guta): Számottevő hasznot hajt a fűzfa......................................374 MÉHÉSZET Racskó János (Ipolynyék): Száz új méhcsaláddal a harmadik ötéves tervben . . . 375 C s e r n á k László méhészeti szaktanító (Zselíz): Szokatlan mézharmatgyűjtés Dél-Szlovákiában ........ 375 Az anya többszöri párzása . . 376 Az anyásítás leggyorsabb módja 376 V.______________J szerves trágya a levegőtlen környezetben humifikáción megy keresztül, s miután szerves kötésben marad, szintén tartaléktápanyagot jelent. Ilyen irányított erjesztés! folyamattal lehetővé tesszük, hogy a trágyahatás három, illetőleg négy évig megmarad, s a növényzet hiánytalanul kihasználhatja a trágyát. De az imént vázolt erjesztési folyamat csupán akkor lehet kielégítő, ha a földet a trágya alászántása után gyűrűshengerrel megjárjuk. A henger kiszorítja a trágyával alászántott nagy mennyiségű és fölösleges levegő bizonyos hányadát, s így lehetővé teszi elméleti elgondolásunk gyakorlati érvényesülését. Kizárólag érett trágyát szántsunk be, mivel a szalmás, friss trágya beszántásának nitrogénveszteség a következménye, ami a nitrogéndepresszió miatt terméscsökkenéshez vezet. Ilyen szalmás trágyát csak futóhomokok trágyázására használjunk. Mindenképpen el kell tehát ítélnünk azt a trágyázási módszert, amikor a szekerek az aznap kitermelt friss trágyát hordják ki a földre és ott összefüggő 'rétegben elteregetik. Ha így trágyázzuk a mezőt, ez sakktáblára emlékeztető fekete és fehér rétcgezettséget 'mutat, mégpedig az érett és friss trágya elütő színe miatt. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a különböző ütemű korhasztási folyamat tápanyagfeltárása nagy eltéréseket mutat majd, ami az ugyanolyan vetésű növényzet létfeltételeit jelentékenyen 'módosítja. Az elérő fejlődés a gyenge, visszamaradó egyedeket pusztulással fenyegeti, s ezek az egyedek fejlődésük kezdetén könnyen a növényi (gyomok) és állati kártevők áldozatául esnek. A trágyamegoszlás egyenetlensége lehetetlenné teszi a kisegítő nitrogénes trágyázást, ami viszont egyformán nitrogénhiányos fejlődés e setén Ezt az új, RMA-2 jelzésű istállótrágyaszórőt a brnói árumintavásáron mutatták be. A gép teherbíróképessége 3,5 tonna, munkaszélessége 5 m, súlya. 450 kg Hl ÉVFOLYAM • 47. SZÁM 1939. november 25.
