Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-25 / 94. szám
370 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. november 25. könnyen megvalósítható. Tehát a trágyát ne a talajban keverjük, mert a keverésnek a trágyázandó tábla peremén létesített trágyaszarvasokban kell megtörténnie, ami az egyenletes beéredés biztosítéka. Fölmerül a kérdés, vajon mi történik akkor, ha az egész területre friss trágyát hordunk ki? A válasz nem lehet más. minthogy ha a trágya kihordása és a vetés között elég hosszú az idő, a nitrogéndepressziőt nitrogénes műtrágyákkal ellensúlyozhatjuk, tehat semmilyen káros következménytől sem kell tartanunk. Viszont ha a trágyázást rövidesen vetés követi, vagy ha a nitrogénes trágyázás kisebb arányú, esetleg elmarad, ilyenkor beáll a nitrogéndepresszió, amelynek következményeként a termés minőségileg és mennyiségileg egyaránt hanyatlik. Jegyezzük meg még, hogy homoktalajok istállótrágyázása, valamint a káros és elítélendő tavaszi trágyázás esetén föltétlenül gondoskodnunk kell a hiányzó nitrogén pótlásáról. Jól tesszük, ha ostravai salétrommal kiegészítő trágyázást végzünk, ami a salétrom és ammonium nitrogéntartalmának jóvoltából mind a gyors, mind a lassú nitrogénellátást a tenyészidő egész tartamára biztosítja. További kérdés, hogy mikor trágyázzunk? A trágyatelepokens és szarvasokban felgyülemlett istállótrágyát most hordjuk-e ki, vagy pedig csak télen, illetőleg tavasszal? Ahol a növényzet már lekerült a talajról, az istállótrágyázást mielőbb végezzük el, hogy a trágyát középszántással bedolgozhassuk és a fagyok előtt a mélyszántásra is sort keríthessünk. Ha pedig az őszi mélyszántást már elvégeztük, ilyen esetben hordjuk a trágyát szarvasba vagy vigyük más parcellára, mert az őszi mélyszántás hatásának és élettani eredményeinek elrontása nincs arányban az istállótrágyázás termésfokozó hatásával. Az ilyen talaj tápanyagkészletét vagy komposzttal, vagy ennek hiányában műtrágyával tartsuk fönn az elkövetkezendő istái lótrágyázásig. A koniposztott a tavaszi talajelőkészítés idején tárcsás boronák segítségével keverjük a talajba. Tavaszi istállótrágyázást csupán futóhomokon végezhetünk, mivel a futóhomok tápanyag- és vízlokötő-képessége olyan kicsi, hogy nyári vagy őszi trágyázás esetében a tápanyagok kimosódásának veszedelme fenyeget. Helyesebbnek tartom, ha a ifutóhomokba, is késő ősszel vagy téletfín dolgozzuk • be a trágyát, amikor a tartós őszi esőzések már elvonultak fölöttünk, mivel a legjobb tavaszi szántás is kevesebbet ér, mint a legrosszabb őszi mélyszántás. A téli trágyakihordás igen gyakori jelenség, márpedig az elteregetett trágya a téli fagymentes, derűs napokon számottevő nitrogénveszteséget szenved. Ahol a földeket huzamosabban hótakarő borítja, a trágya szétteregetésével szemben nem helyezkedhetünk elutasító álláspontra, mivel a nitrogén bemosódása a talajba veszteség nélkül megtörténhet. Viszont lejtős terepeken a teregetés elítélendő, mert a fagyos föld jéggel és vízzel telített hajszálcsövei nem fogadják be a csapadékot, amely a talajfelületről a völgyekbe áramlik. Hóborította terepeken káros, ha a trágyát a mezőn kupacokba rakjuk és így hagyjuk, mivel a kupacokból a nitrogén kimosódik. Ez azután buja foltokat okoz és a vetés egyenetlenül fejlődik. Minden i bonyodalmat elkerülhetünk, ha a trágyát szarvasokba hordjuk, s azt nyáron vagy ősz elején a trágyázandó területre visszük és , azonnal a iászántjuk. Fontos feladatokat oldanak meg a csődéi gépkísérletezők A mezőgazdasági termelés fokozására még mindig 'sok feltáratlan lehetőséggel rendelkezünk. A lehetőségek kihasználásának legcélravezetőbb eszközei a talajjavítás, a helyes trágyázás, a gondos munkaszervezés, az agrotechnikai határidők betartása, az új agrotechnikai és zooteehnikai ismeretek értékesítése, de a nagyüzemi termelésben mégis a gépesítés a legfontosabb tényező. Gépek segítsége nélkül nem fokozhatnék a termelést és nem érhetnénk el nagyobb munkatermelékenységet. Tehát arra kell törekednünk, hogy minél hamarabb és minél szélesebb körben gépesítsük a mezőgazdasági munkálatokat. Köztársaságunkban a gépesítési feladatokkal a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet foglalkozik, amelynek fiepyben (Prága mellett) van a székhelye. Erre az intézetre már igen sok kísérleti feladat és probléma megoldása hárul, úgyhogy — a munkamegosztás érdekében, valamint a különleges szlovákiai adottságok figyelembevételével — legutóbb megalakult a Csöllei Gépkísérleti Állomás, amely szervezetileg a Csehszlovák Mezögazdaságtudományi Akadémiához tartozik. Ez az állomás gyakorlatilag ez esztendő július 1-én kezdte meg működé- • sét. Fölkerestük Manaus Jozef mérnököt, az állomás igazgatóját, hogy tájékoztasson bennünket az elmúlt pár hónapban végzett munkáról és a mezőgazdaság gépesítésének távlatairól. Megtudtuk, hogy az állomás két országos jellegű feladat megoldását vállalta: az egyik a kukorica termesztésének és betakarításának, a másik pedig a szőlő termesztésének és betakarításának gépesítése. A többi feladat inkább körzeti jellegű, s ezek a kísérletek a gépcsoportok legcéltudatosabb összeállítására, a gabona termesztésének é* betakarításának gépesítésére, a takarmányfélék szárításának és betakarításának legmegfelelőbb módszereire, továbbá az állattenyésztési munkaműveletek gépesítésére terjednek ki. Legjobban a gabonafélék termesztésével és betakarításával összefüggő gépesítési kísérletek baladnak. Az állomás dolgozói másfél hónapon át a Kutná Hora-i Állami Gazdaságban tanulmányozták a gabona korszerű aratásának kérdéseit, ahol több mezőgazdasági kutatóintézettel együttműködésben főként a gabona háromszakaszos betakarításának lehetőségeivel foglalkoztak. A tanulmányút eredményeit most elemzik, de annyit máris elárulhatunk, hogy a háromszakaszos aratás kiemelkedő fordulatot jelent majd a gabona betakarításának munkálataiban. Azt is elmondotta az állomás igazgatója, hogy munkatársainak száma belátható időn belül harmincra emelkedik, mivel a feladatok sokasodnak és egyre átfogóbb problémákat ölelnek fő!. Végül megemlítette, hogy a kísérleti eredményeket a csöllei gépkísérletezők túlnyomórészt a Szenei Állami .Gazdaság nagyfödémesi részlegén iellenőrzik. Mindenesetre szép, értékes feladatok megoldására vállalkozott a Csöllei Gépkísérleti Állomás, s hisszük, hogy munkájának eredményeként a mezőgazdaság újabb nagy lépést tesz előre a gépesítés. a haladás útján. J. S. Izotópokkal a filoxéra ellen Semin szovjet tudós kísérletekkel bizonyítja, hogy rádióaktív izotópokkal sikeresen fölvehetjük a harcot a filoxéra ellen. Ennek az a módja, hogy a fertőzött szőlőtövek gyökereit Kobalt- 60 gammasugárzásnak tesszük ki, s ily - képpen a filoxérát a fertőzés bármilyen szakaszában biztonsággal megsemmisítjük. A filoxéra elpusztításához használt 20 000 — 30 000 röntgen a szőlőtőkének nem árt. A gabonafélék háromszakaszos betakarítására irányuló kísérletek alkalmával ellenőrizték a rendfelszedő szecská/ógép munkáját is.
