Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-18 / 92. szám
1959. november 18. VIRÄCZO MEZÖGAZDASÄG 363 JóI gazdálkodnak de... Kenyhec határmenti község, Kassától délre, Szina és Migléc szomszédságában fekszik. A falu szövetkezetéről híres; dolgozói mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben szép eredményeket érnek el. Ezáltal a munkaegység értéke is jóval magasabb, mint a szomszédos szövetkezetekben, és minden éven kifizetik, amit terveznek. Tavaly 21 koronát, ez évre is ennyit terveztek, de kivételesen most csak 18,70 koronát fizethetnek munkaegységenként. Ez azért történt, mert 200 000 koronával átlépték a tervezett kiadást. Ezt az összeget Szabó Erzsébet komoly tekintettel figyeli a süldők mérését azonban nem munkaegységekre, hanem azokra a gépekre költötték el, amelyeket a gépállomástól vásároltak, így tehát nem szegényebb, hanem gazdagabb lett az EFSZ. gondozói. így van ez talán minden nagyüzemi gazdaságban, hisz jóformán egy napirend szerint végzik a munkát, de mégis nagy a különbség, mert egy helyen napszámban dolgoznak, másutt pedig érdem szerint jutalmazzák a dolgozókat. A gazdaság udvarába lépve az a gondolatunk támadt, hogy itt nem napszámmunka folyik, mert egymást felülmúlva úgy szorgoskodnak a dolgozók, mint a méhek. Mire a nap felkelt, elvégezték az etetést, megfejték a teheneket és az istállókat is rendbe tették. A csorda hangos kolompszóval távozik az udvarból. A rét már letarolt, alig akad rajta legelnivaló, mégis rohan feléje a jószág. Vonzza a friss levegő, az éltető napsugár és a szabad mozgás. — Többet ér kint a fele élelem, mint bent az egész — jegyezte meg bölcsen Kalapos István tehéngondozó. A csorda kolompszava egyre halkabb, s lassan elnyeli a messzeség a távoli réteken és legelőkön. De az udvaron most sem szűnik a zaj. Megnyíltak a ser-, tésólak ajtói. Nagytestű anyakocák rohannak ki, de amikor meglátják Haraszti Györgyöt, a pásztorukat, lecsendesülnek és tömör kondába verődnek. Ez a nyáj nem fut messzire. Először a górék mellett szedegeti az elhullt kukoricaszemeket és az itt-ott elvétett csöveket, azután pedig a füvet legeli. Jó erőben vannak a kocák, mintha hizlalnák őket, pedig már átlagosan 12 elválasztott malac jut mindegyikre; a terv 14, de az év végére 16 db-os átlagra számítanak. A süldők istállójában is nagy a nyüzsgés. Egy puli tízesével terelgeti a sertéseket a mérlegre. A zootechnikus mér. Szabó Erzsébet pedig komolyan figyeli. Örül a szép súlygyarapodásnak, a végeredményt még nem tudják, de ő az első mérésből megsejtette, hogy jobb lesz, mint a múlt hónapban volt. A szebbeket áthajtották az önetetöbe és ott tetszés szerint ehetnek a különleges keverékből. Elöbb-utóbb minden növendéksertés idekerül, de ezt nemcsak a kor, hanem inkább a súly (40—50 kg) szabja meg. Az önetetéses hizlalást márciusban kezdték és úgy bevált, hogy most csak ezt a módszert alkalmazzák. A régi módszerrel 50 — 60 dkg-os volt a napi súlygyarapodás, evvel meg 80 dkg-os. A hizlalási idő is megrövidült; 5 — 6 hónapos korára minden sertés eléri a 100 — 105 kg-os vágósúlyt. De ami a legfontosabb, egy kg súlygyarapodáshoz csak 3,80 — 3,92 kg abrak szükséges, azelőtt pedig 4,5 — 5 kg-tól gyarapodtak ennyit. Idén pedig a kenyheci EFSZ-ből 700 mázsa sertéshús kerül dolgozóink asztalára. Az irodában úgy nyilatkoznak a sertéstenyésztésről, hogy az állattenyéiztés lelke. De a bikahizlalás sem marad nagyon mögötte. A múlt hónapban 1,2 kg volt a napi átlagos súlygyarapodás. Leggyengébb a tyúktenyésztés. Nyáron még csak tojnak, amikor vándorólazzák a szép, fehértollú Leghorn-tyúkokat, de amikor onnan a szűk udvarba kerülnek, nemcsak a tojáshozam csappan meg, hanem a betegségek is fellépnek, ez ellen pedig még nem találtak ellenszert. Szerintünk a tágas, gyepes udvar, a tejtermékek, a sárgarépa és a csíráztatott gabonaszemek segítenének az eddigi abrakkeverékek mellett. A tejtermelésben is elég jó eredményeket értek el. A múlt éven átlagosan 2300 liter tejet fejtek minden tehéntől, ez évre pedig 2600 litert terveztek. Bizonyos, hogy ezt is elérik, mert most, amikor a leggyengébb a tejhozam, a tehenek átlagosan 7,5 liter tejet adnak naponta. De az állattenyésztésben elért eredmény nem csupán az állattenyésztési dolgozók érdeme, hanem a növénytermesztőké is, mert az ő munkájuk nyomán kerül annyi takarmány a gazdaság udvarába, hogy belőle 25 mázsa siló, 14 mázsa répa és 12 mázsa szálastakarmgny jut minden számosállatra. Ezenkívül a tehenek 1 kg, a hízóbikák pedig 2,5 kg abrakot kapnak naponta. Természetes, hogy a segítség kölcsönös, mert ahol jó a szarvasmarhaállomány, ott elegendő istállótrágya jut a szántóföldekre és a herefélék is hizlalják a talajt. Az EFSZ 700 hektár mezőgazdasági területéből 80 ha a hereféle, 77 ha a rét, 91 ha a legelő és 21 ha-on termeltek silókukoricát. Hogy a »övénytermesztés az állat-Egyszóval a szövetkezet jól gazdálkodik, de úgy tűnik, mintha a szép eredmények már nem serkentenék eléggé a dolgozókat, hanem önelégültséget váltanának ki. Nem tartanak attól, hogy Szina vagy Migléc megelőzi őket. pedig erre is sor kerülhet. Nézzük meg közelebbről, mi az alapja a kenyheci EFSZ jövedelmének! — Az állattenyésztés!... Ezt mondja Kocsis János zootechnikus és Tóth Imre, az EFSZ elnöke. Ezt halljuk a tagoktól, tehát nem kételkedhetünk benne. A szövetkezet könyvelője pedig így mutatja ki: ez évre 2 600 000 korona a* tervezett bevétel, ebből 1700 000 korona az állattenyésztésből származik, a többi pedig a növénytermesztésre és egyéb jövedelmi forrásra jut. Az állattenyésztés bevétele tehát az egész jövedelemnek jóval több mint a felét biztosítja. AMILYEN AZ UDVAR, OLYAN A GAZDA Kora reggel, illetve még sötétben munkához láttak a kenyheci EFSZ állatAz ajtó előtt romlásnak indult a cukorgyári répaszelet
