Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-18 / 92. szám
1959. november 18. 366 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG Üliessünk gyümölcsfái Ősz van. Sárga faleveleket sodor a hideg szél. Változások állnak be a fán kívül és belül. Megáll a nedvkeringése, megszűnik az áthasonítás. Látszatra a fa nyugalomban van. Ez az egyedüli időszak, amikor a fát úgy kiemelhetjük a földből és ültethetjük más helyre — természetesen, amíg fiatal —, hogy a további fejlődését döntő módon nem befolyásolja. Az ősz a gyümölcsfa-ültetés legfőbb ideje. Ha elhatároztuk, hogy új gyümölcsöst telepítünk, több fontos tényezőt kell átvizsgálnunk, nehogy eredménytelen legyen az elvégzett munkánk. Elsősorban csakis megbízható facsemetéket vásároljunk, mert már telepítéskor alapvető hibákat követünk el, ha rossz fajtájú vagy beteg csemetéket ültetünk el. Tudnunk kell azt is, hogy milyen gyümölcsfajta kedveli a telepítésre szánt területet. Ezt könnyen megállapíthatjuk, ha betekintünk a szomszédos gyümölcsösbe. Megláthatjuk, melyik fa fejlődik a legjobban, melyik ad bő termést. Legfőbb tényező a gyümölcsfa környezeti igénye. Ha nem ismerjük, hogy a gyümölcsfajták milyen termőhelyeket igényelnek, a telepítés ráfizetéssel végződik. Nem árt tehát, ha néhány sorban megemlítjük a főbb gyümölcseink legfontosabb környezeti tényezőit. Cseresznye. Igényes az altalaj minőségére és szerkezetére. Kedveli a levegős, nyirkos, meleg, agyagos és lösztalajokat. Jó, ha az altalaj mélyrétegü, elegendő mésztartalmú és nem kötött. Ha az emTített tényezők hiányoznak, a cseresznyefa életében táplálkozási zavarok mutatkoznak. A talaj kémhatása lehet kissé savas vagy lúgos. A szükséges évi átlaghőmérséklet 9 — 13 fok között mozog. A túl erős fagyoktól védenünk kell. Ezzel szemben a meggy tűri a hideget, de a talajjal szemben is sokkal igénytelenebb. Kajszibarack. Hasonló igényű a cseresznyéhez. A jó szerkezetű talajt kedveli, mert gyökérrendszere nagyon sok levegőt igényel. Egyike azoknak a gyümölcsfáinknak, amelyek a legtöbb hőt és fényt igénylik. Nyugalmi állapotban az erősebb fagyokat is kibírja, de tavasszal az utófagyoktól igen sokat szenved. Téli alma. A termékeny öntéstalajok gyümölcsfája. Kedveli az erősen párás levegőt és a nedves talajt. Ha ilyen helyre ültetjük, már a telepítéssel együtt megvédjük a legveszedelmesebb kártevőktől, mert ezek a nedvesség hatására elpusztulnak. A nyári almafajták jobban kedvelik a könnyű homoktalajokat és a melegebb időjárást. Körte. Az almánál jóval igényesebb gyümölcs mind a talaj, mind az időjárás tekintetében. Fiatal hajtásai gyakran szenvednek fagykárt. Ezért lehetőleg védjük az északi fekvéstől és az erős széltől. A körte legjobb talaja a középkötött, mély termőrétegű, meleg és nyirkos vályog. Szilva. Nincs különleges igénye a talajjal szemben, de például a besztercei szilva ott adja a legjobb termést, ahol talaja nyirkos, meszes és televényes. Száraz talajon is megterem, de apróbb a gyümölcse; esetleg érés előtt lehull. A felsorolt tényezők átvizsgálása után megkezdhetjük az ültetést, de fontos, hogy rendszeresen végezzük. Leghasználatosabb ültetési rendszer a négyeskötés, amikor a fákat egy képzelt négyzet négy sarkába ültetjük. Jgy a legjobban biztosíthatjuk fejlődésüket. A hármaskötést alacsonyabb törzsű gyümölcsfák telepítésekor használják. Itt a gyümölcsfákat a háromszög csúcsaiba helyezik el. A terület felosztása után kezdődik a gödörásás. Lehetőleg négyszögletes gödröket ássunk, mert így több földet porhanyítunk meg. A feltalajt a gödör egyik oldalára, az altalajt a másikra dobjuk. Az utolsó réteget, a gödör fenekét csak felássuk, de nem lapátoljuk ki. A kiásott gödröket 8 — 10 napig szellőztetjük. Betakaráskor az altalajt keverjük a feltalajjal; ha esetleg az altalaj túl nyers vagy túl kötött, helyébe a közelből feltalajt teszünk. Minél nagyobb területen lazítjuk meg a talajt, annál jobban növekedik benne a fa. A csemetéket elő kell készíteni az ültetésre. Ez nagyon egyszerű munka. A megsértett gyökereket levágjuk, a vastagabbakat megrövidítjük, de a vékony gyökereket ne metsszük meg. A megmetszett csemetéket agyagból és marhatrágyából készült pépbe mártjuk, hogy a földmorzsák jobban rátapadjanak. Ezenkívül a pép anyaga serkentőleg hat a megeredésre. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az oltvány megeredése nagy mértékben az ültetés módjától függ. Olyan mélyre ültessük a fát, mint amilyen mélyen a faiskolában volt, és gyökerei között ne hagyjunk üreget, mert gombák telepednek meg rajta. A beültetett csemetét tapossuk körül. Azután pedig a fa törzse körül fölkupacoljuk a földet körülbelül 60 cm magasan, ami megvédi a fiatal fát a széltől. A kupacot nyárra is hagyjuk meg; mert árnyékolja a földet, és ezáltal a nedvességet tárolja. Az ősszel ültetett fa rendszerint sokkal hosszabb és erősebb hajtásokat hoz, mint a tavaszi. Az ültetést tehát ne halasszuk tavaszra. A tavaszi ültetésű fában sok kárt tesz a szél, öntözésre szorul, de még így is nehezebben fakad. Olgyay Ede, tanár Kínai fenyő futóhomokon A futóhomokot eddig túlnyomórészt akác telepítésével igyekeztek megkötni. Magyarországon azonban legutóbb egyéb fafajokkal, főleg fenyőfélékkel is kísér-, leteztek. A homokfásítási kísérletek eredményeit most értékelték, s kiderült, hogy az alföldi éghajlati és talajviszonyokhoz leginkább a kínai fenyő alkalmazkodik.
