Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-04 / 88. szám
348 VIRÁGZÓ mezögazdasäg 1959. november 4. A diószegi Vitahum-telepen Szántóföldjeink termőereje aránylag nem a legjobb. Kevés bennük a televény; mindössze 1 — 2 e'o-ot tesz ki. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni többi között A betonmedencében összegyűjtött különböző anyagokat trágyalével öntözik a diószegi tőzegüzem is, amely Vitahumot, vagyis televénytartalmú tőzegtrágyát állít elő. Az üzem dolgozói a tőzeghez különböző anyagokat, például istállótrágyát, szénport, hamut, csontlisztet kevernek, s az egészet hosszabb ideig érni hagyják. Amikor .a Vitahum beérik, a kitűnő minőségű trágyát a bratislavai és nyitrai kerületek szövetkezeteinek, állami gazdaságainak szállítják. Január és április közt, a legnagyobb trágyázás idején, naponta 25 — 30 vagonnyit indítanak útnak. Ilyenkor a legtöbb a munka, de akad teendő bőséggel máskor is. Ez azonban meglátszik a munkások keresetén, hiszen havonta legalább 1300 —14Ö0 koronát visznek haza. Negyven munkás dolgozik a telepen, akik között két nő is akad, név szerint Nagy Anna és Vajda Erzsébet. Dumán Zsigmonddal, az üzemi bizottság egyik tagjával beszélgettünk. — Majdnem mindnyájan új, de legalábbis nemrégiben tatarozott házban lakunk — mondja egyebek közt: — Az üzem új, 12 lakásegységéből csupán öt munkásunk igényelt. Közöttük is Komjánszky József háza már épül, s nemsokára tető alá kerül. Immár a kultúra sem "elérhetetlen fogalom számunkra. Az üzemi klubban televíziót nézhetünk, rádiót hallgathatunk, újságokat és tudományos folyóiratokat olvashatunk. Itt mindenki elégedett, s mindenki odaadással, becsületesen végzi munkáját. A fegyelemre nincs panasz. Ez a magyarázata, hogy a dolgozók jövedelme és ezzel párhuzamosan az életszínvonala is szüntelenül emelkedik. Hordja-viszi a szél a port a telepen, mintha csak azon fáradoznék, hogy A kotrógép a Vitahumot keveri örökre betakarja a múltat és szétporlassza az ember életének útjába kerülő göröngyöket. S minderre - a kotrógép hosszú nyaka helyeslőleg bólogat. / (Sz. S.) Harc a répa cerkospórás levélfoltossága ellen Legutóbb a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalban értekezletet tartottak, amelyen megvitatták a répa cerkospórás levélfoltossága (Cercospora beticola) ellen vívott küzdelem kérdéseit. Ez a betegség nálunk évről évre nagyobb arányokat ölt; így például, amíg 1957-ben még csak 2000 ha-on fordult elő, 1958-ban a fertőzött terület 6700 ha-t, idén pedig már több mint 11 000 ha-t tett ki. A betegség a cukor- cs takarmányrépát egyaránt károsítja. Első tünetként a leveleken igen sok apró barna, majd kiszürkülő folt jelenik meg. A pirosán szegélyezett foltokon finom pontok láthatók; ezek a gomba konidiumtartó nyalábjai. Az erősen fertőzött levelek elszáradnak, aminek további következményeként a terméshozam hanyatlik. Védekezésül 1 %-os bordódé vei vagy egyéb réztartalmú készítménnyel permetezzük a répatáblát, mihelyt a leveleken az első foltok feltűnnek. Nagyon fontos, hogy kellő agrotechnikát alkalmazzunk és semmisítsük meg a tarlómaradványokat. Egyszóval a szántóföldet betakarítás után is tartsuk tisztán. További feladat, hogy fokozatosan terjesszük ki az ellenálló répafajták termesztését. Őszi borsó Az Ukrán Mezőgazdaságtudományi Akadémia azt ajánlja a mezőgazdasági üzemeknek, hogy rendszeresítsék annak az őszt borsónak a termesztését, amelyet Sz. F. Rozin tanár nemesített ki. Ez az őszi borsó a 15 fokos fagyot is bírja, május második felében érik be és hektáronként 250 — 300 mázsás zöldhozamot nyújt. Ez a hozam majdnem kétannyi, mint amennyit a tavasszal vetett borsó terem. Az újonnan alkalmazott módszer jóvoltából a sorközi talajművelésnek még a kukorica címerhányása idején sem voltakadálya. holott a szokásosan vetett kukorica között ilyenkor már tehetetlen a gépi munka Körülbelül féiannyi kézi munkára mutatkozott szükség ezen a 7 ha-on. mint ott, ahol a kukoricát a szokásos módon vetettük. A terméskilátások semmivel sem rosszabbak, ráadásul a talaj gyommentességének biztosítása az egész tenyészidő alatt nagy előnyt jelent a gyomok ellen vívott harcban. mottevő hányadától és elindultunk a kukoricatermesztés komplex gépesítésének útján. Még annyit, hogy a tervezett 29 mázsa helyett előreláthatólag 35 mázsás szemtermést takarítunk be hektáronként. Lukács Béla (Tornaija) Nagy segítséget nyújtott a Kolbaymódszerrel vetett kukorica ápolási munkálataiban a Mezőgazdasági Technikum, a tizenegyéves középiskola és a Mezőgazdasági Tanonciskola Kiszling János Tamás elvtárs, az I. termelési brigád vezetője, elégedetten figyeli a Kolbay-féle ikersoros módszerrel termesztett kukorica dús fejlődését Ikersoros kukoricatermesztés Tornaiján Időnként komoly munkaerőhiánnyal küszködik a tornaijai EFSZ, s így azután örömmel fogadtuk Kiszling elvtárs, a Mezőgazdasági Tanonciskola vezetőjének javaslatát, bogy 7 ha-on Kolbay-féle ikersoros módszerrel termesszük a kukoricát, mert így kevesebb a kézi munka szükséglete. Ez a kukoricatermesztési módszer abból áll, hogy a sortávolság 220 cm. a tőtávolság a sorokon belül 18 cm, tehát ki tudjuk hozni a ha-onkénti 40 000 db-os állománysűrűséget. vezetésével. Az összefogás meghozta az eredményt, mentesítettük a szövetkezeti tagokat a fáradságos kézi munka szá
