Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-04 / 88. szám

346 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. november 4. mégsem lehetünk közömbösek a vető­mag megválasztása iránt. Más fajtát kell termelnünk magter­mesztésre és mást silózásra. A Nyárasdi Magnemesítő Aliomás többezer kísérleti parcelláján a. világ minden értékes ku­koricatörzsét termesztik évről évre. Ezekből nemesítenek új fajtákat. Hogy a törzsek egymással szabadon ne keresz­teződhessenek, zacskócskákat húznak a csöveikre. Ezek megvédik a cső nőivarú virágait az idegen fajták hímporától. Amikor eljön a bibeérés ideje, leveszik a zacskócskákat és a kukoricacső baju­szára szórják a címer hímporát. Azután visszarakják a zacskókat. Ez már kény­szerházasság, de megfontolt. A törzs fajtiszta marad. Az így megtermékenyí­tett fajták eredményei a félaraszos csövek, amelyeket külön szednek le drót­­kosarakba és személygépkocsival szál­lítanak a magnemesítő állomásra. Szi­getelés nélkül tehát nem lehet fajta­alapító, tisztavonalú törzseket fenntar­tani. A szigetelést azonban nemcsak zacskócskákkal lehet elérni, hanem úgy is, hogy a fajtákat távoltartjuk egymás­tól, de a térszigeteléshez legalább 500 m távolság szükséges. S ha tiszták is a törzsek, akkor is elég sok munkával jár a fajtahibrid előállítása. Tavasszal elegendő vetőmagunk lesz a lednicei hibridből Hogy jobban beletekinthessünk a mag­­ncmesítők munkájába, figyeljük meg a lednicei kétszeres kereszteződésű hibri­det, amely négy beltenyésztett törzs származéka. Ez a hibrid bennünket kö­zelebbről is érdekel, mert ezzel akarják ellátni tavasszal egész Szlovákiát. Mel­lékelt fényképünkön 7 cső kukorica lát­ható. Alul vannak a félaraszos csövek, vagyis a négy beltenyésztett törzs. A baloldali két fajta kereszteződéséből jött létre a fölötte levő anyafajta, a jobboldali két fajtából származik az apa­fajta; az anya és az apa további keresz­tezése pedig létrehozta a kétszeres ke­­resztezódésű hibrid vetőmagot, a lednicei hibridkukoricát (legfelső cső). Jól meg­figyelhető, hogy a keresztezés eredmé­nyeként mennyire szebb csövek jönnek létre. A lednicei hibrid vetőmag kiváló ter­mést ad, de ebből a termésből már nem szabad vetőmagot hagyni, mert 20 — 25 százalékos terméscsökkenéssel járna. A harmadik évben csak éppen annyit termelne, mint a nem hibrid vetőmag, azután pedig még jobban leromlana. A lednicei hibridet már korábban előállí­tották, de csak 1956-ban nyert állami elismerést. Silózásra más fajtákat állított elő a kísérleti állomás. A legjobbak még nin­csenek elismerve, de máris nagy érdek-x lődést keltettek. Lapunkban írtuk, hogy az ifjúságfalvi EFSZ-ben kísérletre olyan silókukoricát vetettek, amelyre 1500 mázsa hektárhozamot terveztek zöld­anyagból. Ezt a célt valószínűleg el is érték. Ennek a kukoricának a vetőmag­ját is a Nyárasdi Magnemesítő Állomá­son termesztették ki. Az ifjúságfalvi kísérletnek, sajnos, nagy hibája, hogy ellenőrző silófajta nélkül végzik. Egyéb­ként ha nem is termett volna 1500 má­zsát, csak a felét, de 100 mázsával töb­bet, mint az ellenőrző fajta, az már kész bizonyíték az új fajta jósága mellett. Ennél a kiváló termésnél nem lehet meg­állapítani, hogy mit eredményezett az agrotechnika és mit adott ‘a vetőmag. A gútai EFSZ-ben csak azt tudják, hogy ennyi silókukoricát még egy fajtával sem értek el. És nekik ennyi is elég ahhoz, hogy az új fajta termesztése mel­lett döntsenek. Nekünk azonban a siló­kukoricából is egy olyan fajta szükséges, mint magtermesztésnél a lednicei hib­rid, amely minden számottevő kukorica­­termő vidékünkön a legjobban terem. A kukorica a legtöbb vidéken megte­rem, de a jó környezetben még sejteni istállótrágyát szántanak le és ezt mű­trágyával egészítik ki. Ha pedig ez nincs, mert ilyen is előfordul, akkor 200 kg kénsavas ammóniumot, 200 kg szuper­foszfátot és 50 kg kálisót dolgoznak a talajba. Törik a zacskókkal szigetelt kukoricát. Képünkön Túrán Márta, Gajer Erzsébet és Liska Ludmilla technikusok láthatók Válogatják a csöveket a tifrzstenyésztésre sem lehet, hogy mire képes. Az egyenlítő táján, ahol jó a talaj, sok a csapadék és sok a meleg, nem ritkaság a 4 —5 méter magasságú kukorica. Ez úgy fest, mint egy kukoricaerdő. Itt tűnik ki, hogy mennyire tápanyag-, hő- és vízigényes. Ifjúságfalván ez évben az eredeti hazá­jához hasonló környezetet talált. Föld­jét jól megtrágyáztak, volt elég eső, a melegben sem szűkölködött és kiváló szakemberek törődtek az agrotechniká­jával. A Nyárasdi Kísérleti Aliomás dolgozói szerint a legtöbb helyen nemcsak a ve­tőmag megválasztásában történnek hibák, hanem az agrotechnikában is. A lednicei hibrid is csak akkor lehet igazán jó ve­tőmag, ha földjét jól előkészítettük. Idejében végezzük a vetést, és azután is minden munkát gondosan végezzünk el. Nyárasdon hektáronként 300 — 350 mázsa Jövőre tehát lényegesen növelhetjük kukoricatermesztésünket a lednicei hib­riddel, de már most gondoskodjunk a jó agrotechnikájáról. Csurilla József Oj gyomirtószer Az Örmény Mezőgazdasági Főiskola általános vegytani karának dolgozói mesterséges ütőn új, rendkívül hatásos gyomirtószert állítottak elő, amely a Krotilin nevet kapta. A kísérletek tanú­sága szerint ebből a vegyi készítményből ha-onként mindössze 50 dkg kell, s az eredmény kifogástalan.

Next

/
Thumbnails
Contents