Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-04 / 88. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAK MELLÉKLETE Egész Szlovákiának jut a nyárasdi hibridkukoricából A nyárasdi falu végén olyan palota­féle épület áll, hogy bármely város dí­szére válnék. Csak az udvara nem városi, olyan nagy mint egy vásártér. Kitárt kapuján élénk a forgalom. Traktorosok, gyalogosok járnak át, s egy személygép­kocsi száguld a mezőre és vissza. A trak­torok kukoricával telt pótkocsikat von­tatnak, és a személygépkocsi is kukori­cát szállít. Ebben csak az az érdekes, hogy nem a nagy csövek jutnak az elő­kelő helyre, vagyis a gépkocsiba, hanem a kicsinyek. Ez már több látogatót meg­döbbentett. — Hát ezért kell nekünk a magneme­sítő állomás, hogy kisebb csövű kukori­cát termeljen, mint a szövetkezet! Az állomás dolgozói magyarázzák, akinek éppen megmagyarázhatják, hogy ez törzstenyésztés, de sokan be sem várják a beszéd végét, hanem azzal sza­kítják félbe, hogy akár törzstenyésztés, akár nem, az eredménye csak félaraszos cső. Pedig ha nem hallgatjuk meg a szakemberek véleményét és csak egysze­rűen kiválogatjuk a szép csöveket a nem megbízható természetes kereszteződés­ből kialakult magunkfajtájából, ez ter­méscsökkenéssel jár. Nem is beszélve arról, hogy ha kiválogatás nélkül vetjük r 'n TARTALOM Csűri 1 la József: Egész Szlo­vákiának jut a nyárasdi hib­ridkukoricából ...... 345 B ó z n e r Miklós vegyész, az Ögyallai Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet dolgozója: Az ögyallai mezőgazdasági vegyé­szeti-technológiai laboratórium munkája ........ 347 A diószegi Vitahum-telepen . . 348 Lukács Béla (Tornaija): Iker­soros kukoricatermesztés Tor­naiján ..........................................318 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET S z a 1 a i István kerületi nö­vényvédelmi felügyelő (Kas­sa): A gyümölcsfák téli ápo­lása ...............................................349 Bártfai László: Fát ültet a madár..........................................350 S pisák Stefan: Kertészet Lengyelországban.....................350 VADÁSZATI SZEMLE A vadászat is vadgazdálkodási feladat..........................................351 Zalabai Zsigmond (Ipoly­­pásztő): Az ismeretlen tettes 352 L j el. De még a céltudatosan előállított hibridvetőmag is csak egy évre szól. Mielőtt azonban a dolog lényegére tér­nénk, meg kel! említenünk, hogy a ku­korica őshazájában, Amerikában is álla­milag elismert vetőmagot vetnek a ter­melők. A Szovjetunióban is minden faj­tát kizár a keresztezéssel előállított vetőmag. A bevált hibridet minden évben újból kitermelik. Akár milyen szép ter­mést is hoz a hibrid, azt már nem hasz­nálják vetőmagnak, csak fogyasztásra. A hibridvetőmag előállításakor mindenütt csak a hibridalapító törzsekre támasz­kodnak. Számos kísérleti munka szükséges egy jó hibrid eléréséhez. A kukorica nagyon könnyen kereszteződik, de ez nem köny­­nyíti meg, hanem inkább akadályozza az új fajtát előállító szakemberek munká­ját. A búzánál fordított a helyzet, nehéz létrehozni egy új fajtát, de a fenntartása annál könnyebb, mert nem változik meg, illetve nem romlik le olyan könnyen. A kukorica idegen hímporral termé­­kenyül meg, aminél a bibe kiválogatási (szelekciós) képessége érvényesül, úgy­hogy itt voltaképpen igazi „szerelmi házasság" jön létre. De ez olyan, mint az édes must, amely nemcsak jó borrá forrhat, hanem meg is savanyodhat; attól függ, hogy mi okozza a változást. A kukorica esetében mit ér a szerelmi házasság, ha például a pattogatós fajta bármely nem pattogatós fajtával keresz­teződik. Nagyobb lesz ugyan a hektár­­hozam, de kevesebb a „kakas". Márpedig ennél az a cél, hogy a tűz hevétől minél több szem kipattanjon. A más fajták természetes kereszteződésénél, ha nincs is ilyen szemmel látható különbség. S5Í' Ez évben Ilyen csöveket termett a lednicei hibrid a Nyárasdi Magnemesító Állomáson III. ÉVFOLYAM • 44. SZÄM 1959. november 4.

Next

/
Thumbnails
Contents