Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-04 / 88. szám
1959. november 4. Jzaü-ad Földműves 3 Február volt és télutó. A hópihék már csak hébe-hóba szállingóztak, ritka Vendégek voltak. A jégcsapok azonban még mindig dermedten nyújtóztak az ereszről... — Meddig nyakaskodig még ez az ősz-szakállú Télapó? — Türelem rózsát terem!... — Jó, jó, de meddig várjunk? Elkészült az istálló és üresen van! — Eljön mindennek az ideje ... Hasonló heves vita szinte mindennapos volt a Szenei Állami Gazdaság pusztafödémesi részlegén. A dolgozók egy része azon a véleményen volt: — Azért építettük az új típusú szabad istállót, hogy hasznát vegyük! Mások pedig nyakaskodtak, hangoskodtak. — Ki hallót még ilyet? Télnek ide-* jén olyan istállóban nevelni malacot, ahol a szél ki s be jár? Ismét vártak. De már nem sokáig. Az egyik napon „váratlan vendég“ látogatta meg a pusztafödémesieket. Mégpedig Faraga Ferenc elvtárs, a szenei járási pártbizottság vezető titkára!... A duruzsoló kályha melegéből, s az iroda levegőjéből csak egyet-kettőt szippantott Faraga elvtárs. Aztán kézenfogta Néma Sándor részlegvezetőt, Danyík János állattenyésztési csoportvezetőt, s elindultak „háztűznézóbe"....- A tehénistállók, a sertésólak tiszták, s az állatok is jól gondozottak! — állapította meg a vendég. Jól esett a dicsérő szó. Szinte „hízott" Néma és Danyík elvtérs. Jó kedvük azonban hirtelen tovaszállt, mert Faraga elvtárs azt javasolta: — Most pedig nézzük meg, hogyan érzik magukat a sertések az új szálláson! No de mit tehettek, tudták, hogy az ellentmondásnak úgy sem lesz foganatba. Elindultak tehát... A jóízűen falatozó, és nyugodtan heverésző sertések helyett üres falak fogadták a látogatókat! — Hát ez meg mit jelent? — lepődött meg a párttitkár. — Vártuk, hogy .., — Mire?- Hogy felmelegedjen! ..| . s amelyek már maguk keresik a „kenyeret" A gépek átvétele után is segítséget nyújt a GTÁ Reflektorfényben is... Gesejov az élen A Bratislava-körzeti JNB mezőgazdasági osztályán már kora reggel nagy a sürgés-forgás. Az irodában Kubicka agronómus elvtársat találtuk. A jelentésekkel foglalkozott. — A helyzet nem éppen rózsás — kezdte a beszélgetést Kubicka elvtárs. - Sok EFSZ a kapások betakarításával, a szántással és a talajelőkészületekkel el van maradva. A burgonya és a cukorrépa begyűjtésénél nagyobb igyekezetre van szükség. Záhorská Bystricán, Az EFSZ elnöknője, Mária Janculová Zohoron és Máskon, Hidason, Vereknyén és Dunacsúnyon a kukorlrica betakarításával vannak lemaradva. Annak ellenére, hogy a vetésterületek 75 százalékát előkészítették az ősziek vetésére, a szántás és a további talajelőkészítés terén van mit behozniok a járás szövetkezeteinek. Hiszen vannak olyan szövetkezetek is, ahol ezek a munkálatok teljesen elvannak hanyagolva. Pl. Stupaván, az előbb említett Zohoron és Záhorská Bystricán. A mélyszántás járási viszonylatban is csak 10 százalékra van teljesítve. Legrosszabbul állnak a vetéssel. Az árpavetést ugyan már 100 százalékra teljesítették a járás szövetkezetei, de a búza, rozs és a keverékek vetése terén hiányosságok mutatkoznak. Vereknyén, Horvátgurabon, Cseklészen még meg sem kezdték a búzavetést, illetve az őszi munkálatok csak nagy nehézségekkel indultak meg. Nem volna helyes, ha csupán csak a rosszul működő EFSZ-ekről beszélnénk. Vannak olyan EFSZ-eink is, — pl. Pozsonyivánka, Gesejov — ahol az őszi munkálatokkal nagyon szépen haladnak, habár ezek a szövetkezetek a járás legfiatalabb EFSZ-ei közé tartoznak. A minap meglátogattuk a gesejovói szövetkezeteseket. Az EFSZ elnöknőjét, Mária Janculovát, a cséplőgépnél találtuk. Babot csépeltek. Nemcsak az elnök, hanem a vezetőség többi tagja is — Droben Ján könyvelő, Korbása Stefan csoportvezető — is készségesen segédkezett a munkálatoknál. Mikor mentünk ki a határba már láthattuk, hogy az őszi szántást elvégezték, sőt már az őszi vetésterület egyharmadát be is vetették. A hat hektárnyi cukorrépa betakarítását, elszállítását még október 10-én befejezték. A 23 hektárnyi burgonyát szeptember végéig begyűjtötték. A'gesejovói szövetkezetnek 51 hektár kukoricája van. Ennek a törését pár napon belül be is fejezik. A közeli táblán traktor szántogatott. Ez a mi traktoristánk — Martinco Jozef — adta meg a felvilágosítást az elnöknö. Az utolsó szakaszt szántja, holnap már is bevetjük, s így összesen 110 hektár őszi vetésünk lesz. Takarmányunk van elég, ennek köszönhetjük, hogy a tejtermelésben járási viszonylatban a legnagyobb átlaggal bírunk. 7,6 liter napi átlag jut egy tehénre. Szövetkezetünk traktoristája, Jozef Martinco, a talajelökészületeket végzi Mikor megkérdeztük, hogyan sikerült az őszi munkálatokat ilyen hamar befejezniük, az elnöknö így válaszolt:- Egyszerűen. Mindenki szorgalmasan dolgozott, s igyekeztünk betartani az agrotechnikai határidőt. Bárcsak esne! — tekintget a magasba az elnöknő. - Mert csak így várhatunk jövőre is bőséges termést. JOZEF SLUKA lőgia előnyét. Lássuk csak az eredményt ... Előszöris azt kell elmondanunk, hog; Lupták bácsihoz nyolchetes korban, í 15 kg-os súlyban kerülnek a malacok • Jelenleg 700 darab 25 kg-os süldő a: istálló lakója. És a gondozó - írd é: '■ olvasd — egy ember, vagyis Luptál bácsi!... — Mennyi a napi súlygyarapodás' — kíváncsiskodom. i — Most 35 deka! — És mennyi volt kezdetben? — Az első hónapokban 29, majd 3( és 32 deka volt! — És mennyi lesz a jövőben? — Én a 40 dekára törekszem. (Malacoknál!) S bízom, hogy el is érem „Törekszem és bízom!“ így beszél s gondolkodik Luptál i András 52 éves állatgondozó. Mindé: persze abból adódik, hogy maga körű ■ látja segítőtársát: a gépet! i — Csak egy gombnyomás, és mári: „utazik" a dara az etetőkbe! - mond ja elégedetten a kissé koros, de eg? csöppet sem öreg ember. — Nézz< i csak, milyen szépen, egyenletesen hűl az ízletes ennivaló!— int, majd fordí egyet a kapcsolón, és így folytatja: i — Ez aztán technika! Ha öregapán meglátná, bizonyosan csodálkozna!.. Elhisszük, hiszen mi is csodáljuk . Mert valóban nagy dolog az, mikor i - gép osztja az élelmet és az állat egye , dűl nyitja fel a vályú csapóajtaját. lg? : azt is mondhatnám: maguk az állatol keresik meg a „kenyerüket"! És a si■ kér említésre méltó. Egy kg sertéshú: : morzsolgatta a részlegvezetője a szív, bői jövő jó tanácsot. — De kit? , A töprengés, a súlyos gondok nehéz pillanatában Lupták András meglepetésszerűen azt mondotta Néma Sándor részlegvezetőnek: — Hallottam, hogy itt járt Faraga elvtárs. És azt is beszélik, hogy már megkezdjük a sertések száraz etetését! — No és ,mit akar mondani, apus? — Hát hogy ..., hogy én elmennék abba az új istállóba!... — Gondozónak? — Annak hát! A részlegvezető hirtelen nem tudta mit szóljon. Magában gondolkodott: — Ez az ötvenkét éves ember vállalná a gondozást? De hiszen fogalma sincs az új technológiáról!... Szó nélkül álltak, s fürkészték egymás tekintetét. És Lupták bácsi mintha csak leolvasott volna valamit a mellette álló arcáról, szerényen jegyezte meg: — Azért mondom, hogy vállalnám a gondozást, mert... mert én már sokat olvastam a szovjet módszerekről. Jók azok, csak csinálni kell őket!... — Mi? — nyílt tágra Néma elvtárs szeme. — Hogy olVasott? Akkor hát, rendben van, András bácsi: maga lesz a gondozó!... A kilencedik hónap köszöntött már Lupták bácsi kedvencei, amelyeke* még szoktatni kell az evésre. Áz építés bősei Az istálló egyik sarkában malteros ládák hevertek. Üresen, elfeledtem Faraga elvtárs szemügyre vette őket, majd azt mondotta: — Üljünk le! — Hová? — A ládákra! — De hiszen azok .., — A, jó az!... Kint csípős éjszaki szél táncoltatta a kopár, mesztelen fák ágait. Az istálló levegője is friss, egészséges volt. Faraga elvtárs gondolkodott, s emlékei között böngészett... Majd kis idő múlva megszólalt: — Tudjátok mit, elvtársak? Saját magatok ellenségei vagytok! Felépítetteték az új istállót-, s üresen hagyjátok: vártok, vártok... Mire? Én nemrég a Szovjetunióban jártam. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy ott még hidegebbek a telek, mint nálunk. És mit gondoltok, hol vannak a növendék és a hízó sertéseik? A szabad istállókban! S ha látnátok, milyen szépek, kövérek!... A két vezetőre hatott az értelmes jóindulatú szó. Felvidultak az arcok, életre, tettre gyúltak a szívek. — Szóval... munkához látunk, Faraga elvtárs! — mondotta Néma Sándor részlegvezető. Danyík János sem állta meg szó nélkül. — De ki lesz az állatgondozó? — Ez bizony komoly kérdés! — jegyezte meg Faraga elvtárs. — Mert hiába modern az Istálló, ha hanyag a gondozó. Tehát jót válasszatok! S ezzel Faraga elvtérs kezet nyújtott, elköszönt... — Jót válasszatok! - ismételgette, Lupták Andrásra és a gondjaira bízott sertésekre az új szabad istállóban. S ez az aránylag rövid idő elég volt, ahhoz, hogy Lupták bácsi bebizonyítsa a szabad istállózás, az új technika és az új takarmányozási technokitermelése például csak 6,67 koronába kerül! S mindez Faraga elvtársnak, Néma Sándor részleg vezetőnek, és nem utolsósorban Lupták bácsinak — s az építés többi hősének az érdeme! ZATYKÖ JÓZSEF gyakori üzemzavarokat. A javítóműhelyek gépalkatrészeket is tartalékolnak, így az EFSZ-eknek lehetőségük van ezeket a szükséges esetekben megvásárolni. Szükséges rámutatnunk még arra is, hogy EFSZ-eink meg vannak elégedve a GTÁ szerelőinek munkájával. Meg vagyunk győződve, hogy ha még jobban megerősödik az együttműködés az EFSZ-eink és a gépállomás között, járásunkban sokkal szebb eredményeket fogunk elérni. B. V. saját üzemeikben is, hogy elmélyítik szakembereink, traktorosaink szaktudását. Ez csak előnyére válhat az EFSZ-einknek, mert hozzáértő emberek fogják kezelni a mezőgazdasági gépeket, s így megakadályozzuk a Néhány hónappal ezelőtt még a zselizi GTÁ 200 traktor és sok másnemű mezőgazdasági gép tulajdonosa volt, tehát hatalmas üzem, amely a körzetébe tartozó EFSZ-ek 27,000 hektárra terjedő szántóterületét művelte meg, ß ezenkívül sok esetben segített az állami gazdaságoknak is. Ma elérkezett az az idő, amikor EFSZ-eink elég erősek lettek arra, hogy a GTÁ gépeit saját tulajdonukba vegyék át. Zselízen februárban történt, hogy a GTÁ a járásban levő 30 EFSZ tulajdonába helyezte a mintegy kilencmillió koronát érő gépeit, s ezenkívül átadott még 121 traktort, 42 darab kombájnt és a velük járó szerszámokat és felszereléseket. Ezzel a GTÁ nem szűnt meg, hanem átalakult javítóműhellyé. így nagyban elősegíti az EFSZ-eink munkáját már .annyiban is, hogy a kisebb javításokra szoruló gépeket nem kell a közpoptba szállítani, mert mozgőműhelyeket alakítottak. Járásunkban öt ilyen műhely van, amelyek rendszeresen látogatják a körzetüket. A műhelyek felállításával rövidül a javítási idő, s ezzel elősegítik az őszi munkák minél előbbi befejezését. Ebben az évben a téli javításoknál nem kis feladat vár a GTÁ szerelőire, hiszen nemcsak a saját, de az EFSZ gépeit is ők fogják javítani. Ebben az évben már 40 EFSZ kötött szerződést a GTÁ-vel, s már csak öt EFSZ tölti be a habozok' szerepét, de ezeknek csak egy-két traktoruk van. A javítási munkálatokra 1557 000 koronát fordítanak. A szakemberek képzését sem hanyagolják el. A téli időszakban előadásokat fognak tartani mind a munkaiskolákban, mind pedig — Igen, mind a kettő. De még mindig van egy hiba. Az. hogy a DT csak hármas ekével szánt, vedig az ötöst is elbírná. Főleg most, amikor hatásos volt az égi harmatozás. így kétszer annyiszor kell fordulnia. Már nemegyszer jártak ezügyben a szenei Gép- és traktorállomáson, — azonban ott nem tudnak_ biztosítani ötös ekéhez gerendelyt. Mit tehetnek mást, minthogy a hármas ekével törni a földet. Jól bevált a kukoricakombájn. Az idősebb földművesek alig hiszik el, hogy lehetséges ilyen gyorsan törni kukoricát. Elegendő szállítóeszközt — négy traktort és jónéhány lovasfogatot állítottak a kombájn mellé. Doronai, Vajda, Kakas és Dombovics traktorosok olyan lendületet visznek a munkába, mellyel lehet előre haladni. A napokban ezt a munkát is befejezik — no meg a búza (80 hektár) vetésével is végeznek. Leszállt az estszürkület. A meleg szobákban felgyűltök o villanykörték. A magasan emelkedő kémények füstje egybe olvadt a sűrűsödő köddel. A DT lefrektora azonban áttöri a ködfalat és - akárcsak nappal - egyre több frissen szántott barázdát hagy maga mögött.., HOROSZ ÁRPÁD A falu végén már bekopogtatott az igazi ősz, a piros cserepes házak fölött szürkére kopott az ég kék színe. Puszta a határ. Jó helyen van a cukorrépa, burgonya, sok helyen a kukorica is. A magyarbéli szövetkezetben az utóbbi most van folyamatban. — Be jó eső áztatta tegnap a földet - örvendeztek a szövetkezet tagjai. Bizony, orvosság volt az az elvetett 50 hektár búzára, a 10 hektár rozsra és a 25 hektár őszi keverékre. Megmentette a magot a kiszáradástól. De innét valami hiányzik, a búza. Talán nem vetnek? — Sajnos, ezidáig még nem vetettünk búzából. A talajelőkészítés miatt - mondja Keller Antal csoportvezető. Közben Nesméri Tibor, a helyi nemzeti bizottság titkára is hozzánk szegődött. Biztosan hallotta a csoportvezető sopánkodását, mert közbeszól - lásával megelőzte kérdésemet. — Négy kerekes és két lánctalpas traktora van a szövetkezetnek. A talajelökészítés mégis lassan megy. Azért, meit a DT-54-es traktor fő javításban volt, s a Szuper lánctalpassal bizony csak „tipegni" lehetett a kőkeményre száradt földön. — És ma mind a kettő dolgozik? Ügy megy a vonat, ahogy mi akarjuk: gyorsan, sebesen. Alig vesszük észre, hogy az érsekújvári állomáson vagyunk. A következő megálló Bratislava ... Prága ... és ... Hárman ülünk a nemzetközi gyorsvonat egyik fülkéjében. Balga József kisfiával s én. A pufókarcú gyerek ötéves, s csehül beszél. Apja jól érti fiát, de tisztán beszél magyarul is. Szemügyre veszem az útitársakat!... Az apa ismerős, hiszen az Ipolymentén, Csábon született. A gyerek színszakadt apja. Göndör hajú, vígkedélyü - és huncut. Alig győzi apja cukorral, málnával ellátni. S mindezt csehül kéri, és Jóska is csehül mondogatja: elég már... majd otthon .., Otthon? És hol? Csehországban: Boroticén. Itt van ma Balga József új otthona! S hogyan került ide? A fiatalember szerint: szerelemből... Katona volt, udvarolt és megnősült. S mint mondja: örül, hogy így sikerült! ... — Hol dolgozol, mi a foglalkozásod? — kérdem. — A Boroticei Állami Gazdaságban növendékmarhákat gondozok. — Hogy keresel, mennyi a havi...? — Amilyen a munka, olyan a fizetés! — vág közbe Jóska. — Ugyanis a súlygyarapodástól függ a fizetésem. No, de így van ez rendjén! A múlt hónapban például több mint egy kg vált az átlagos napi súlygyarapodás. A fizetésem pedig 2400 korona körül mozgott!... — Szép pénz! — Szép! Aztán tlelső zsebébe nyúl, fényképet vesz elő. — Ezek a munkatársaim, vagyis a barátaim! — mondja, amint a képet nézi. — Csehek és szlovákok... Jc emberek... Megbecsülnek, szeretnek! ,.. A vonat fütyül, Bratislavába ért. Er kiszállok, de Balga József és kisfic tovább utazik: haza a családjához, t barátaihoz! ... Z. J
