Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-01 / 87. szám

a y/rafant Földműves 1959. november 1. Közös szovjet-amerikai leszerelési javaslat Nagy remények a béke kilátásaira Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek politikai bizottságának ülésén a Szovjetunió küldöttsége közösen az amerikai ENSZ delegációval együtt előterjesztette az általános és teljes leszerelés új javaslatát, melyről a világszervezet már a Szovjetunió kez­deményezéséből több hete tárgyait. A javaslat többek között így hang­zik: A közgyűlés a jelen és a jövő nem­zedéknek a háború borzalmaitól való megszabadításának elvétöl vezényelve, egyszer s mindenkorra megszün­tetni a lázas fegyverkezést, amely ne­héz teherként helyezkedik a nemzetek vállaira, figyelembe véve, hogy az általános és teljes leszerelés napjaink legfon­tosabb kérdése, felhívja a világ kormányait, hogy tegyenek meg mindent e kérdés mi­előbbi megvalósítása érdekében Kuznyecov, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője, aki Cabod Lodge, amerikai ENSZ delegátussal együtt előterjesztette az új javaslatot, ki­jelentette: A szovjet és amerikai kül­döttség együttműködésével lehetséges volna az előző szovjet javaslatok alap­ján a végleges leszerelési javaslat szövegének megfogalmazására.. ¥ ¥ ¥ :kvában és Párizsban hivatalo­san bejelentették, hogy Hruscsov elv­társ De Gaulle köztársasági elnök meghívására Franciaországba látogat, melynek időpontjáról és programjáról később döntenek. A politikai megfi­gyelők véleménye szerint a szovjet kormányfő látogatására még valószí­nűleg ebben az évben sor kerül. A Hruscsov —De Gaulle találkozó a rend­kívül eseménydús nemzetközi élet egyik legnagyobb eseménye. A világ­sajtó hasábjain egyre gyakrabban je­lennek meg találgatások az összejö­vetel eredményét illetően. A l’Huma­­nité, a Francia Kommunista Párt na­pilapja örömmel üdvözli a hírt és így ír: A béke franciaországi híveit öröm­mel tölti el a bejelentés. Korunk jele, — folytatja a lap —, hogy De Gaulle ma arra kényszerül, hogy maga ke­resse a párbeszédet a Szovjetunióval. A lap végül leszögezi: A francia nép Hruscsovot még forróbb ünneplésben részesíti majd, mint az amerikaiak. Az angol kormányhoz közelálló la­pok is megelégüléssel fogadták a Hruscsov —De Gaulle találkozásának hírét. A brit sajtó ironikusan meg­jegyzi, hogy ez bizonyos mértékben kielégíti a tábornok becsvágyát, aki teljes egyenlőséget követel az angol­szász hatalmaktól. A Daily Mirror diplomáciai tudósítója szerint a létre­jövő csúcsértekezleten most már De Gaulle is utalhat arra, hogy ő Is bi­zalmas beszélgetést folytatott Hrus­­csovval. Bárhogy is latolgatják nyugaton a francia —szovjet találkozó hírét, nyu­godtan leszögezhetjük: a közeljövő­ben megvalósuló Párizs-Moszkva ta­lálkozás a nemzetközi helyzetben a további enyhülés egyik legfontosabb jele. A degaullista francia kormány kül­politikája mindeddig az ellenkező irányban haladt. Fő irányvonalai ezek voltak: a revansvágyó német milita­ristákkal való szövetség, a szaharai atomkísérletek lázas előkészítése, az embertelen algériai háború folytatása, szembehelyezkedés a leszereléssel, ellenállás a csúcsértekezlet gondola­tával szemben. Mindez persze még ma is érvényes a francia kormányra. Nyugati hírforrások nem titkolják, hogy a francia —szovjet találkozó előtt, tehát a legrövidebb időn belül szeretnék létrehozni a nyugati három nagyhatalom csúcsértekezletét. Ez már nem befolyásolhatja a szov­jet miniszterelnök franciaországi lá­togatásának körülményeit. De Gaulle bizonyára okulva azon, amit a francia nép gondol, s ami a világban történik, maga hívta meg a szovjet kormányfőt. A találkozás eredményeit illetően még nehéz volna találgatni. rA tény azon­ban már magában is a béke új sikere és a hidegháború további meghátrá­lása. • Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első he­lyettese több napos finnországi láto­gatása után visszaérkezett Moszkvá­ba. A szovjet államférfi Helsinkiben a szovjet ipari kiállítás megnyitásán vett részt. Argentínából egyre zavarosabb hírek érkeznek. Frondízi köztársasági elnök, aki tavaly február­ban került hata­lomra árulást kö­vetett el népe el­len. Az életszínvo­nal állandó csök­kenése miatt ha­talmas sztrájkhul­lámok vannak az egész országban. A sztrájkolok el­fojtására a rend­őrségi alakulatokon kívül igénybe vet­te a hadsereget is. Felvételünk: Buenos Aires ut­cáin a rendőrség letartóztatja a tün­tetőket. A szovjet tudomány újabb sikerének világvisszhangja Adenauer kancellár, a „hidegháború" egyik utolsó mohikánja, az egyre ol­­vadozó jégtábla hegyén. SBBB«HBBflllBBBBBBBBI!aBa!BB Hruscsov elvtárs Romániában volt Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke október vé­gén nem hivatalos látogatáson a Ro­mán Népköztársaságban tartózkodott, ahol rövid pihenőjét tartotta. A szovjet kormányfő romániai tar­tózkodása idején találkozott és be­szélgetést folytatott Románia párt- és kormányvezetőivel. A beszélgetések rendkívül szívélyes légkörben zajlot­tak le. Hruscsov elvtárs ellátogatott az ország több nevezetes helyére, ahová Gheorghi-Dej, Chivu Stoica elvtársak, a Román Munkáspárt, illetve a Mir nisztertanács elnöke kísérték el. Párnapos romániai nem hivatalos látogatása után Hruscsov elvtárs részt vett a tiszteletére rendezett estebé­den, majd visszautazott Moszkvába. A világ közvéleményét rendkívül élénken foglalkoztatják a szovjet bolygóközi állomásnak a Hold eddig 'láthatatlan oldaláról készített fény­­képfelvételéről szóló hírek és tudo­mányos jelentések. A világsajtó fel­tűnő helyen foglalkozik a szovjet tudomány e korszakalkotó sikerével. Az amerikai lapok a TASZSZ közle­ménye után átdolgozták utolsó kiadá­saikat, s öles betűkkel közölték a szenzációs hírt. A New York limes és a New York Herald Tribune igen elismerően kom­mentálják a hírt és megjegyzik: a Szovjetunió érthetően büszke arra, hogy rakétát képes a világűrbe fel­bocsátani és általa lefényképezni a Hold láthatatlan részét. Még fonto­sabb az a tény, hogy a szovjet rakéta automatikusan képes fényképezni és rádió útján közvetíti a felvételeket a Földre. A liberális News Chronicle című angol lap ezt írja: az oroszoknak teljesen jogukban áll nevet adni a legújabb térképen levő alakulatok­nak“. A lap kiemeli, hogy a szovjet tudósok a felvételeket nyugati kar­társaik és általában az egész világ rendelkezésére bocsájtják. A Daily Herald hangsúlyozza az orosz tudó­sok hihetetlen képességeit, s felveti a kérdést: van-e az emberi lehetősé­geknek valamilyen határa? Sajnos, úgy tűnik, hogy van. Mert míg a tu­dósok elképesztő ügyessége a világűr titkainak feltárásához vezet bennün­ket, politikusaink és államférfiaink küzködnek egy látszólag egyszerű problémával, vagyis azzal, hogyan lehetne békében élni“. — írja a lap. A Daily Mirrorban megjelent egy angol csillagász közleménye, aki ki­jelentette, hogy a felvételek közzé­tétele a legszenzációsabb esemény a csillagászat történetében. A France Presse francia hírügynökség moszk­vai tudósítója példátlan művészetnek nevezi a Hold láthatatlan feléről ké­szült szovjet fényképfelvételt. • Von Braum német eredetű ismert amerikai rakétaszakértő az USA és a Szovjetunió közötti rakétakutatási versenyről szólva kijelentette: Fáj­dalmas tény, hogy lemaradtunk; attól félek, hogy ha végre is felkerülünk a Holdra, kénytelenek leszünk magun­kat az orosz vámhivatalnak alávetni“. • Szovjet ifjúsági küldöttség uta­zott az Egyesült Államokba, ahol egy­hónapos kőrútjuk során megismer­kednek az amerikai ifjúság életfelté­teleivel, tanulmányi módszereivel és társadalmi életével. • Bagdadban, az Iraki Köztársaság fővárosában megnyílt az első cseh­szlovák ipari kiállítás. Főleg iparcik­keink váltanak ki nagy érdeklődést a látogatók körében. • A budapesti „Gama“ üzemben Hruscsov kalapja és egy amerikai egyetemista Mint ismeretes, Hruscsov elv­társ, amikor San Franciscóban járt, odaadta kalapját egy dokkmunkás sapkájáért. A munkás — Dave Adrian - most elmondotta, hogy 500 dollárt kínáltak már neki a szürke kalapért, ö azonban nem hajlandó megválni attól. „A kalap szimbólum — mondotta — , nem tekinthetem árucikknek, különösen mivel Hruscsov is megígérte, hogy a sapkámat kedves emlékként fog­ja őrizni.“ A dokkmunkás elbeszé­léséből kiderült, hogy nemcsak kü­lönböző ajánlatokkal halmozzák el, de azt is megkísérelték már, hogy ellopják tőle a becses ajándékot. Dave Adrian csak egyetlen eset­ben lenne hajlandó megválni a ka­laptól. Van egy vak barátja, aki egyetemre jár, de tanulmányi költ­ségeit nem tudja fedezni. A fiú megsegítésére Adrian esetleg haj­landó lenne árverésre bocsátani Hruscsov ajándékát. Megjegyezte azonban: „Irtózom az árverés gon­dolatától. Különben is elég szégyen lenne az Egyesült Államokra, ha el kellene adnom Hruscsov kalap­ját, hogy támogassanak egy vak diákot." egy új villanyszámológépet szerkesz­tettek, amely az eddigi 10 óra hosz­­szat tartó számolást 10 másodperc alatt megoldja. Az új gép iránt rendkívül nagy érdeklődés van az egész világon. irTnrnnnnnHnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnmnnDnnDaanDDDnmanDnDaDDnDnDDDDODDnDDanDODnnDDDDODQDDDDDDaDDDDDD A nyugati diplomácia manőverei az ENSZ-ben Előierj észtét lék az ún. „tibeti kérdést” De Gaulle: — Na látjátok, én sem vagyok kisebb mint ti. Én is találko­zók Hruscsovval! A hidegháború szelleme még népi teljesen halott. Hívei, akik Hruscsov elvtárs amerikai látogatásának ide­jén ugyan bizonyos mértékben kény­telenek voltak háttérbe szorulni, az utóbbi időben újra erőteljesebben ütik fel fejüket a nemzetközi élet fórumain. A legszembetűnőbb jelen­ségek egyike az Egyesült Nemzetek Szervezetében nyilvánult meg, ahol az amerikai diplomaták hosszabb ku­lisszák mögötti tárgyalásaik után a világszervezet közgyűlésének napi­rendjére tűzték az ún. „tibeti kér­dést“. Célja a Kínai Népköztársaság rágalmazása, az ENSZ-ben való jogos részvétele ellen áliástfoglaló ameri­kai politika további „igazolása“, va­lamint zűrzavarkeltés, mellyel a világ közvéleményének figyelmét szeretnék elvonni az idei ülésszak legfontosabb tárgysorozati pontjáról, a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javas­latáról. A nyugati diplomácia ezen aljas mesterkedési „Camp David szel­lemét“ szeretné elfojtani. Azt a szel­lemet, amelyet annak idején Hruscsov és Eisenhower kölcsönös megbeszé­léseiken létrehoztak. Itt igazolódnak azok a tények, hogy a szovjet mi­niszterelnök sikeres amerikai látoga­tása még a legtöbb befolyásos helyen is borstörést jelentett vezető ameri­kai politikusok orra alá. A „tibeti kérdést“-t eredetileg va­lamely ázsiai országnak kellett volna előterjeszteni, melyhez az alapot a dalajláma „panasza“ szolgáltatta vol­na a tibeti nép állítólagos emberi és vallási jogainak megsértése ellen. Az amerikai diplomácia azonban itt nem talált megértésre. Az ázsiai küldöttek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ebben a kérdésben döntő szava Indiának van, amely közvetlen hatá­ros a népi Kína tibeti tartományával. Néhru miniszterelnök azonban hatá­rozottan elutasította ezt az „értel­metlen és káros akciót, amely a nem­zetközi helyzet rosszabbodását idéz­heti elő“. Végül megpróbálkoztak a csankajsekista küldöttel, aki eddig mindig hajlandó volt a legocsmányabb dolgokra is, főleg, ha a Kínai Nép­­köztársaság ellen való beavatkozásról volt szó. Azonban itt is váratlan hely­zet állt be. A tajvani külügyminiszté­rium egyik képviselője kijelentette: „Az ENSZ nem jogosult hely a tibeti ügyek megtárgyalására“. Mondani sem kell, hogy az amerikaiakat meg­lepte ez az álláspont. Nem maradt más hátra, mint további „szövetsége­seket“ keresni. És találtak, Írország és Malájföld küldötteinek személyé­­lyében, akik Tibettől nemcsak terü­letileg vannak távol, de a mai Ázsia problémáitól is. Ügy látszik, ezek az országok is, mint még több nyugati állam, nem akarják tudomásul venni, hogy tibeti ügy nem létezik. Tibet népe ezelőtt nyolc hónappal saját maga döntött sorsáról. Lerázta az évszázados rabszolgatartó igát, s a demokratikus fejlődés útjára lépett. Bármennyire is igyekeznek a hideg­­háborús politika hívei megmérgezni a nemzetközi helyzetet, erőlködésük kudarcba fullad. Kuznyecov elvtárs, a Szovjetunió ENSZ küldöttségének vezetője a tibeti kérdés, előterjesz­tése után felszólalásában hangsú­lyozta, hogy az ENSZ közgyűlése inkább a sürgős és komoly kérdések­kel foglalkozzék, s járuljon hozzá a nemzetközi feszültség, a nemzetköz; légkör javulásához. Történelmi tények alapján rámutatott arra, hogy Tibet örök időktől fogva Kína szerves ré­sze, s az ENSZ bárminemű intézke­dése ezzel kapcsolatban, beavatkozás egy állam belügyeibe, ami ellentmond a világszervezet alapokmányainak. Részletesen beszélt azokról a refor­mokról, melyeket a tibeti nép a test­véri kínai nép segítségével történel­mében először valósít meg. Kuznye­cov elvtárs leleplezte azokat a kísér­leteket, melyeknek célja „Tibet val­lási és kulturális autonómiájának megsértésével“ vádolni a Kínai Nép­­köztársaságot. Megjegyezte, hogy ezek az alaptalan és nevetséges vádak egyes tibeti reakciós emigránsok esztelen koholmányaira épülnek, s a tibeti . zavargások kezdeményezőinek szüleményei. Végül kijelentette: A szovjet küldöttség határozottan til­takozik az ún. tibeti kérdés megtár­gyalása ellen, és a Tibettel kapcso­latban előterjesztett ír és malájföldi határozati javaslat' ellen fog szavazni. A csehszlovák kormány nevében Jiri Nősek nagykövet, a delegáció vezetője szólalt fel. Nősek elvtárs kijelentette, hogy" a csehszlovák kül­döttség határozottan tiltakozik a tibeti kérdés megtárgyalása ellen. E nem létező kérdést — mondotta többek között — azok a reakciós körök agyalták ki, melyeknek sze­mében szálkát jelentenek a nemzet­közi feszültség enyhülésének távlatai és amelyek ezzel akarják elmérgesí­teni a nemzetközi helyzetet. Az ún. „tibeti kérdés“ tárgyalása, — mon­dotta a csehszlovák küldött — elke­rülhetetlenül tovább csökkenti az ENSZ tekintélyét a világ közvélemé­nyének szemében. A csehszlovák kül­dött végül leszögezte: a világreakció nagyon nehezen viseli el a tibeti árulók kudarcát, mert a lázadás csődje nemcsak a tibeti demokratikus reformok kezdetét, hanem az impe­rialisták iliuzióinak végét is jelenti. A világ népei méltán követelik az ENSZ-től, váljék a béke, a nemzetek közötti békés együttműködés eszkö­zévé és ezért erélyesen vissza kell utasítani a nem létező tibeti kérdés megtárgyalását az ENSZ fórumán.-t SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - -rzerkesztö­­séq Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezőgazdaság! osztály: 358-80. - Nyomja a Polygraflcké závody n p.. Bratislava, ul Februárového vítazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-654499

Next

/
Thumbnails
Contents