Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-12 / 55. szám
siralmad Földműves 1950. július 12. Többtermelés - magasabb életszínvonal b- -c tg' <g*g'£'ihr«d!g-g"g_ grg'g £ g ■£ P 'g*"^! g £ g"-£*g"£ gg P F*^g,g,*<g'g^g"g,,j?T ”2 f0 é!^1 <* g* J! y £"g'£ g ^TP’gg1'^? g'^BT-dTTf-yTI SL^gg NEMESÓCSAI VITA Nemesöcsén is élénk vita folyik az É begyűjtési rendszerről. A népilésen Teleki Miklós, a helyi pártrvezet elnöke számolt be az új dszer előnyéről. A felszólalásokban megállapítottuk, hogy szövetkezetünk jóval gazdagabb lesz. 1960-ban 1 millió 264 522 koronával emelkedik • jövedelem. Természetesen a nagy segítséget azzal háláljuk meg, hogy lényegesen fokozzuk a piaci termelést. Ehhez azonban szükséges a Szaktudás elmélyítése is. Ezért jó volna, ha a szövetkezet a kultúralapból a tagok számára megrendelné a „Szabad Földművest“. Kása Mihály, Nemesócsa A* ország különböző tájairól mostanában a szokottnál több levél érkezik szerkesztőségünkbe, melyek arról tanúskodnak, hogy az új begyűjtési rendszer, az új árak magasabb életszínvonalt eredményeznek. Az érsekújvári járásban például a búza, rozs, árpa árkülönbözete 3 millió 10 ezer koronát tesz ki, a sertéshúsé, a marhahúsé, a tejé és tojásé pedig 4 millió 774 585 koronát. Emelkedik tehát az életszínvonal. Ezzel párhuzamosan azonban emelnünk kell még a termelést is, hogy ez a jövedelem megsokszorozódjon. Hogy az alkotó kezdeményezésben nincs hiány, arról szól az érsekújvári példa is, ahol mintegy 12 ezer baromfit, 6 ezer kacsát vettek a szövetkezetek, a sertéseket gyorsabban hizlalják, fokozzák a tejtermelést, 10 százalékkal emelik az anyasertések számát. így is kell ezt tenni, mert nagy a tét. A jövő évben 8 százalékkal kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. A tejtermelés 312 millió literrel, a tojástermelés 167 millió darabbal, a sertéshús pedig 50 000 tonnával több lesz, mint az 1959-es évben. Olvasóink lelkes levelei is azt bizonyítják, hogy ma a célkitűzés valóra válik. A bösi szövetkezet 1 millió 700 ezer koronával lesz gazdagabb Az új begyűjtési árak következtében a bősi szövetkezetben a következőképpen alakul a helyzet: Bevezetik a száraz hizlalást Az új árak 7 millió korona többletet eredményeznek ♦ A szenei járásban július végéig minden szövetkezetben bevezetik a száraz hizlalást ♦ A szenei járás dolgozót is örömmel fogadták pártunk Központi Bizottságának határozatát az új begyűjtési rendszerről és a mezőgazdasági termékek új árairól. Ez természetes, hisz járásunk szövetkezetei csak disznóhúsból 1 millió 400 ezer koronával többet kapnak, mint 1958-ban. Ez azt jelenti, hogy szövetkezeteink pénzalapja jóval megnövekedik, a munkaegységek értéke pedig magasabb lesz. A többi állati termékek árai is emelik a szövetkezet jövedelmét. Az új begyűjtési árak körülbelül 7 millió korona többletet jelentenek a szenei járás szövetkezeteinek. Az új begyűjtési rendszer helyességét a következő eset szemlélteti: A vörösmajori szövetkezet járásunk legjobb szövetkezetei közé tartozik. A munkaegységek értéke eddig még nem volt 20 koronán alul. Egy hektár mezőgazdasági földterület után 156 kg sertéshúst adtak be. Egy tehén után 2400 liter átlagos évi tejhozamot értek el. A kötelező hűsbeadás például csak 100 kg volt, állami felvásárlási áron pedig még 200 kg-ot adtak be. így volt ez a többi állati termékeknél is. Az évi termelési tervbe azonban csak az 1958-as eredményeket tervezték be. Ezáltal az Az új begyűjtési rendszer a termelés emelésére serkent A tanyi szövetkezet még jobbanfokozza jövedelmét ♦ Apáca szakállason 380 000 koronával emelkedik a bevétel ♦ A tanyi EFSZ 10 százalékkal szélesíti ki a szántóföld területet A tanyi szövetkezet a kiváló belterjes gazdálkodásáért kitüntetést kapott. Egy hektár után 7577 korona bevételt ért el. Az új rendszer alapján 11,5 százalékkal csökkenne a bevétel. Az EFSZ több takarmányt vásárolt vissza és kapott kedvezményként, mint amennyit az állami raktárnak beszolgáltatott. Ez most megszűnik. A szövetkezet azonban még sem esik vissza. Az elnök azt mondotta, hogy vannak olyan tartalékaik, hogy a termelést tovább növelhetik, a szántóföld területét pedig 10 százalékkal kiszélesítik. Nemcsak az eddigi bevételüket biztosítják, hanem még — mivel az idén is jó termés mutatkozik — lényegesen nagyobb lesz a jövedelem. Az izsapi EFSZ az új begyűjtési rendszerrel 149132 koronával magasabb bevételhez jut, mint 1958-ban. Természetesen a többletjövedelem még emelkedik az 1960-ra kitűzött termelési mutatók alapján. Nézzük meg, milyen előnyt jelent a nagymegyeri szövetkezetnek, amely eddig éveken keresztül tengődött? Az 1958-as évben beadott termé-Három koronával több jut a munkaegységekre A kassai járásban az 1958-as évben a fő mezőgazdasági termékekért 61 millió 590 ezer 823 koronát kaptak a szövetkezetek. Az új árak szerint ez az összeg 79 millió 945 ezer 906 koronára nőtt volna. Ez bizony nem kevesebb mint 18 millió 355 ezer 083 korona különbséget jelent. A többlet a növénytermelésben 3 millió 962 ezer 374 koronát, a sertés- és szarvasmarhahúsért 10 millió 78 ezer 509 koronát jelent- A legnagyobb különbség azonban a tej és a tojás eladásánál mutatkozik. A múlt évben ezekért a termékekért 11 millió 391 ezer 330 koronát kaptunk. Az új árak szerint 3 millió 803 ezer koronával gurult volna több a közös kasszákba. A termékekért és terményekért járó nagyobb bevétel természetesen kihat a munkaegységekre is. Előreláthatólag 3 koronával emelkedik majd a munkaegység átlagos értéke. De ha figyelembe vesszük a termelés 6 százalékos emelkedését, akkor ez még nagy mértékben növekszik. Hozzunk csak fel néhány példát egy pár szövetkezetből. A bárcai szövetkezet 141471, a bolyai 178 282, a királynépei 271209, a nagyidai 435 939, a sacai 636 925 koronával kapna többet az új árak szerint. Elmondhatjuk, hogy járásunkban is lényegesen megszilárdulnak a szövetkezetek az új begyűjtési rendszer életbeléptetése után. I. S. elért eredmények nem serkentették a magasabb termelési tervek elérésére. Mindez a régi felvásárlási rend hiányosságára mutat. Járásunk szövetkezeteiben, helyesen értékelték az új begyűjtési rendszer pozitív jelentőségét, s a termelés szakosítására törekednek. Július végéig az egész járásban bevezetik a sertések szárazhizlalását, ami a gyorshizlalás feltétele, a piac zavartalan ellátását jelenti. Ehhez azonban szükséges még 56 önhizlalda felépítése, melyhez az illető építkezési válalatok segítségére van szükség. Nem hanyagoljuk el a többi állati termékek termelését sem, amely az életszínvonal emelését a legjobban biztosítja. Egész járásunk dolgozói nagy lendülettel készültek fel az idei aratási munkálatokra is, mert tudják, hogy ez már a jövő évi sikerek előfeltételét jelenti. Jedinák Mlchal, a szenei JNB mezőgazd. oszt. vezetője Járásunk minden szövetkezetében élénk vita folyik az új begyűjtési rendszerről. A jólmenő szövetkezeekben az első pillanatokban az a vélemény alakult ki, hogy az új rendszer csak az elmaradókat segíti. A tüzetesebb elemzés azonban mást mond. nyért és termékekért 767 320 koronával emelkedne a bevétel. Ha ebből leszámítjuk a 6 százalékos mezőgazdasági adót, még mindig 723 281 korona többlet marad a szövetkezet javára Meg kell még jegyeznünk, hogy a múlt évben a tervezett piaci termelésnek csak az 50 százalékát érték el. Ha megjavítják a gazdálkodást, 80 darabbal emelik a tehénéllományt, elegendő átmeneti kocát búgatnak, akkor a jövő évi jövedelem legalább másfélmillió koronával lesz magasabb. Vörös László, az apácaszakállasi EFSZ elnöke, kiszámította, hogy az új árrendszer 380 ezer korona többletjövedelmet eredményez. Hogy ezt még fokozzák, gondoskodtak a takarmányalapról. Ha pedig lesz bőven takarmány, akkor már csak szorgalmas munka kell és lényegesen lehet fokozni az állatállomány hasznosságát. Ez a pár példa is bizonyítja, hogy pártunk határozata serkent a többtermelésre és a magasabb életszínvonal elérésére. Kopper János, Nagymegyer Több tejet, vajat és húst a dolgozók asztalára! — mondják Madák Mihály és Rascsák Imre fajállatgondozók, a nádasdi szövetkezt tagjai. Jó munkájukat nemcsak a községben, hanem annak határán túl is dicsérik ... (Folytatás az első oldalról) lyen spekuláns úton jutottak magasabb jövedelemhez. Az eddigi viták a csuzi, az ipolyviski, az udvardi és más élenjáró szövetkezetek elnökeivel azt mutatják, hogy egyetlen élenjáró szövetkezetben sem csökken a bevétel. Esetleg termelési „áttolásokról“ lesz szó. Bartal Lajos, az ipolyviski EFSZ elnöke, szerint náluk a szarvasmarhaállományt keli lényegesen kibővíteni. Hasonló intézkedéseket tesznek más élenjáró szövetkezetekben is. Nem is azért bíráljuk az élenjáró szövetkezeteket, mintha valami lényeges hibát követtek volna el. Többet termeltek, többet jövedelmeztek, és a jövőben is ez lesz az alapelv. Persze, mindenkinek figyelembe kell venni a népgazdaság szükségleteit és aszerint kell átszervezni a termelést. Pártunk joggal várja az élenjáró szövetkezetek tapasztalt vezetőitől, tagjaitól, hogy — az új munkamódszerek bevezetésével, az önköltség csökkentésével, a piaci termelés fokozásával — továbbra is mutassák az utat a többi szövetkezetek számára. Ne szégyenkezzen tehát egyetlen élenjáró szövetkezet elnöke se azért, mert jó termelési eredményeket értek el Büszkék voltunk rájuk eddig is, és elismerés illeti őket ezután is. Azok a szövetkezetek pedig, amelyek az új begyűjtési árakkal előnyökhöz jutnak, törődjenek azzal, hogy a segítség gyümölcsözzön. Érjék el minél hamarabb az élenjáró szövetkezetek termelési szintjét. Röviden a lévai járásból A garamkeszi sportolók vállalták, hogy az aratás ideje alatt segítenek a szövetkezetnek. Többek között 25 hektáron összegyűjtik a herét és kiveszik részüket más fontos nyéri munkából is. • * * A derzsenyei EFSZ disznóhúsből 58,9, tojásból 124,5 és tejből 46,8 százalékra teljesíti tervezett beadását. Ezen a téren élenjárnak még a felsőszecsei, tolmácsi és a kameneci sző-» vetkezetek is. * * * Kifizetődik az önsegélyes építkezés — vallják a borovi szövetkezetesek. Egy istállót építettek, amelynek értéke 346 000 korona, önsegélyezéssel ugyanezt az épületet 244 000 korona költséggel építették fel, ami 102 ezer korona megtakarítást jelent. Korbell Tibor, Léva V. Ambarcumjan szovjet csillagász, az Örmény Tudományos Akadémia elnöke néhány héttel ezelőtt nagy jelentőségű felfedezést tett a csillagok világában. Ügynevezett kék galaktikákat (tejutakat) észlelt, melyeknek gázanyagából szinte a szemünk láttára keletkeznek új égitestek. Végérvényesen bebizonyosodott tehát, hogy szünet nélkül tart a világok születésének ritmikus folyamata. Az égi tojáshéj és á csőbe bújt nap Gyermekeinknek ez a szemlélet már olyan magától értetődő lesz, mint a kétszerkettő. Vagy mint ahogy a kertben azt látják, hogy itt egy szegfű fonnyad, ott meg lángolnak a rózsák, távolabb meg a dália szirmai feszegetik zöld burkolatukat. Csakhogy az „égi kertnek“ nincs dermesztő tele; hanem mintha örökké tartana ott a nyár: összes fokozataiban és átmeneteiben tárja elénk a keletkezés és elmúlás képét. Ettől a felfogástól nagyon távol állnak a mítoszok, vallások és mondák gyakran költői, de természetesen mindig tudománytalan elképzelései. Könyveket töltene meg ezeknek a teremtés-legendáknak puszta felsorolása is. Közös vonásuk az a feltevés, hogy a világ valamikor „nem volt", aztán egyszer valamiből — vízből, tüzböl, ősanyagból — keletkezett. Illetve teremtették. A világ megalkotóját sem mindig emberi, vagy szellemi formával ruházta fel a képzelet. A Brit-Columbiában ma is élő taluki nép hite szerint a világot egy pézsmahód „teremtette", mégpedig a szájában összegyűlt iszapot köpködve szét... A kaldeusdk a Napot tartották a világ teremtőjének és fenntartójának. Az éjszakát úgy magyarázták, hogy a Nap este bevonul egy görbe csőbe, és reggel előjön a másik nyíláson, Keleten. Japántól Skandináviáig megtaláljuk az ösnépek mondáiban a tojás-motívumot a világ keletkezéséről vallott felfogásokban. Legérdekesebb fogalmazásban a finn Kalevala őrizte meg: A tojásnak alsó fele Alsó anyafölddé leve, A tojásnak felső része Elváltozék felső égre ... A hatnapos „ütemezés"-t nemcsak a bibliában találjuk meg: a babiloni Marduk napisten ugyancsak hat részletben majdnem ugyanolyan sorrendben teremtette az „éget, földet, növényeket, égitesteket, állatokat és az embert", mint Elohim. (Az ótestamentum istene.) A lakott világok sokasága Ne gondoljuk azonban, hogy a tudományok kibontakozásával együtt, vagy fejlődésük gyors ütemében alakult ki a mindenségról alkotott helyes felfogás. Földünk már régen az ót megillető szerény helyre került a világegyetemben, s a legjobb elmék még mindig kénytelenek voltak vallásos eszmékkel köríteni igaz mondanivalójukat. Jellemző erre Descartes (1596-1650) óvatossága: „Ezt tanítja a keresztény vallás, az ész is elfogadja ... — mindazonáltal célszerűbb lenne azon gondolkodni, hogyan fejlődtek ki fokozatosan... a növények, az emberek, a csillagok." Szerencsére sokan látták „célszerűbbnek" fejlődésükben figyelni a természet jelenségeit. így alakult ki lassan — egyéb tudományokhoz képest csiga-lassúsággal - a valóságot egyre pontosabban megközelítő kép a világmindenség szerkezetéről és életéről. Komolyan már senki sem beszélhetett a 17. és 18. századtól kezdve a csillagok „teremtéséről" vagy a Föld központi helyzetéről. Kitágult a világ, a mienknél sokkal nagyobb naprendszereket tártak fel a mindinkább tökéletesedő műszerek, és már kétszáz évvel ezelőtt „a lakott világok sokaságáról" szólnak — mint lehetőségről - a csillagászok. S hogy ez a felfogás mennyire modern: napjaink tudományos nézete szetint a legóvatosabb becslés alapján is milliószámra akadhat olyan bolygórendszer, amely életet hordoz. Mennyi százmillió fényév? A földi távolságmérték használhatatlan a csillagászatban. A fényévet vezették be egységként, vagyis azt a távolságot, amelyet a fény egy év alatt befut. Kilométerekre átszámítva ez a számjegy alig férne a papírrá, hiszen a fény másodpercenként 300 ezer kilométert tesz meg. Már egy fényévet is nehéz — távolságban — elképzelni. Hát még azt, hogy a Tejútunk átmérője százezer fényév! Az a „kék Tejút-rendszer" pedig, amelyet Ambarcumjan nemrég felfedezett, több százmillió fényév átmérőjű. S utána — vagy fölötte, alatta, körülötte, ahogy tetszik —■1 még meg számolhat atlan „világ" kering-kavarog, születik és hal el, térben és időben a végtelenségig. Az ember láthatára pedig — egyelőre — 2 milliárd fényév a mindenségben. Nehéz elképzelni. De a csillagászok már régóta nem a képzetükre bízzák magukat, hanem számítanak, megfigyelnek és közlik eredményeiket. Méghozzá nagyon óvatosan, ahogy ez tudósoknak kötelező. Ezért olyan érdekes és fontos a kiváló csillagász nyilatkozata: bizonyítottnak tekinthető a világmindenség örök ifjúsága! Gyenes István 1______ <0 » 4i> s % . £ + 1 fis 4 >co cd -r» | H -ffl NH 'S 1 Kcs Kcs Kcs Búza 147,— 135,— — 12,— Rozs 91,- 140,- + 49,Sörárpa 54,— 155,— +101,— Kukorica 68,80 115,- + 48,20 Vágórrfcrha 6,40 9,— + 2,60 Sertés 6,20 11,- + 4,80 Tej 1,10 1,80 + 0,70 Tojás 0,48 0,86 + 0,38 , A fenti táblázat szerint a bősi szövetkezet az új árak bevezetésével 1 millió 700 ezer koronával több bevételhez jut a jövő évben, mint 1959- ben. A dióspatonyi EFSZ is 1 millió 200 ezer koronával lesz gazdagabb, így sorolhatnánk tovább a többi szövetkezeteket is, amelyek az új határozatok értelmében sokkal kedvezőbb körülmények között kezdhetnek hozzá a még gazdagabb esztendők termelési feladataihoz. Molnár Ferenc, Bős
