Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-12 / 55. szám

siralmad Földműves 1950. július 12. Többtermelés - magasabb életszínvonal b- -c tg' <g*g'£'ihr«d!g-g"g_ grg'g £ g ■£ P 'g*"^! g £ g"-£*g"£ gg P F*^g,g,*<g'g^g"g,,j?T ”2 f0 é!^1 <* g* J! y £"g'£ g ^TP’gg1'^? g'^BT-dTTf-yTI SL^gg NEMESÓCSAI VITA Nemesöcsén is élénk vita folyik az É begyűjtési rendszerről. A nép­ilésen Teleki Miklós, a helyi párt­­rvezet elnöke számolt be az új dszer előnyéről. A felszólalások­ban megállapítottuk, hogy szövetke­zetünk jóval gazdagabb lesz. 1960-ban 1 millió 264 522 koronával emelkedik • jövedelem. Természetesen a nagy segítséget azzal háláljuk meg, hogy lényegesen fokozzuk a piaci terme­lést. Ehhez azonban szükséges a Szaktudás elmélyítése is. Ezért jó volna, ha a szövetkezet a kultúralap­ból a tagok számára megrendelné a „Szabad Földművest“. Kása Mihály, Nemesócsa A* ország különböző tájairól mostanában a szokottnál több levél érke­zik szerkesztőségünkbe, melyek arról tanúskodnak, hogy az új begyűjtési rendszer, az új árak magasabb életszínvonalt eredményeznek. Az érsek­újvári járásban például a búza, rozs, árpa árkülönbözete 3 millió 10 ezer koronát tesz ki, a sertéshúsé, a marhahúsé, a tejé és tojásé pedig 4 millió 774 585 koronát. Emelkedik tehát az életszínvonal. Ezzel párhuzamosan azonban emelnünk kell még a termelést is, hogy ez a jövedelem meg­sokszorozódjon. Hogy az alkotó kezdeményezésben nincs hiány, arról szól az érsekújvári példa is, ahol mintegy 12 ezer baromfit, 6 ezer kacsát vet­tek a szövetkezetek, a sertéseket gyorsabban hizlalják, fokozzák a tej­termelést, 10 százalékkal emelik az anyasertések számát. így is kell ezt tenni, mert nagy a tét. A jövő évben 8 százalékkal kell emelnünk a me­zőgazdasági termelést. A tejtermelés 312 millió literrel, a tojástermelés 167 millió darabbal, a sertéshús pedig 50 000 tonnával több lesz, mint az 1959-es évben. Olvasóink lelkes levelei is azt bizonyítják, hogy ma a célkitűzés valóra válik. A bösi szövetkezet 1 millió 700 ezer koronával lesz gazdagabb Az új begyűjtési árak következté­ben a bősi szövetkezetben a követ­kezőképpen alakul a helyzet: Bevezetik a száraz hizlalást Az új árak 7 millió korona többletet eredményeznek ♦ A szenei járásban július végéig minden szövetkezetben bevezetik a száraz hizlalást ♦ A szenei járás dolgozót is örömmel fogadták pártunk Központi Bizottsá­gának határozatát az új begyűjtési rendszerről és a mezőgazdasági ter­mékek új árairól. Ez természetes, hisz járásunk szövetkezetei csak disznóhúsból 1 millió 400 ezer koronával többet kapnak, mint 1958-ban. Ez azt jelenti, hogy szövetkezeteink pénzalapja jó­val megnövekedik, a munkaegységek értéke pedig magasabb lesz. A többi állati termékek árai is emelik a szö­vetkezet jövedelmét. Az új begyűj­tési árak körülbelül 7 millió korona többletet jelentenek a szenei járás szövetkezeteinek. Az új begyűjtési rendszer helyes­ségét a következő eset szemlélteti: A vörösmajori szövetkezet járá­sunk legjobb szövetkezetei közé tar­tozik. A munkaegységek értéke eddig még nem volt 20 koronán alul. Egy hektár mezőgazdasági földterület után 156 kg sertéshúst adtak be. Egy tehén után 2400 liter átlagos évi tej­hozamot értek el. A kötelező hűsbe­­adás például csak 100 kg volt, állami felvásárlási áron pedig még 200 kg-ot adtak be. így volt ez a többi állati termékeknél is. Az évi termelési tervbe azonban csak az 1958-as ered­ményeket tervezték be. Ezáltal az Az új begyűjtési rendszer a termelés emelésére serkent A tanyi szövetkezet még jobbanfokozza jövedelmét ♦ Apáca szakállason 380 000 koronával emelkedik a bevétel ♦ A tanyi EFSZ 10 százalékkal szélesíti ki a szántóföld területet A tanyi szövetkezet a kiváló bel­terjes gazdálkodásáért kitüntetést kapott. Egy hektár után 7577 korona bevételt ért el. Az új rendszer alap­ján 11,5 százalékkal csökkenne a be­vétel. Az EFSZ több takarmányt vásá­rolt vissza és kapott kedvezmény­ként, mint amennyit az állami rak­tárnak beszolgáltatott. Ez most meg­szűnik. A szövetkezet azonban még sem esik vissza. Az elnök azt mon­dotta, hogy vannak olyan tartalékaik, hogy a termelést tovább növelhetik, a szántóföld területét pedig 10 szá­zalékkal kiszélesítik. Nemcsak az eddigi bevételüket biztosítják, hanem még — mivel az idén is jó termés mutatkozik — lényegesen nagyobb lesz a jövedelem. Az izsapi EFSZ az új begyűjtési rendszerrel 149132 koronával maga­sabb bevételhez jut, mint 1958-ban. Természetesen a többletjövedelem még emelkedik az 1960-ra kitűzött termelési mutatók alapján. Nézzük meg, milyen előnyt jelent a nagymegyeri szövetkezetnek, amely eddig éveken keresztül tengődött? Az 1958-as évben beadott termé-Három koronával több jut a munkaegységekre A kassai járásban az 1958-as évben a fő mezőgazdasági termékekért 61 millió 590 ezer 823 koronát kaptak a szövetkezetek. Az új árak szerint ez az összeg 79 millió 945 ezer 906 koronára nőtt volna. Ez bizony nem kevesebb mint 18 millió 355 ezer 083 korona különbséget jelent. A többlet a növénytermelésben 3 millió 962 ezer 374 koronát, a sertés- és szarvas­marhahúsért 10 millió 78 ezer 509 koronát jelent- A legnagyobb különbség azonban a tej és a tojás eladásánál mutatkozik. A múlt évben ezekért a termékekért 11 millió 391 ezer 330 koronát kaptunk. Az új árak szerint 3 millió 803 ezer koronával gurult volna több a közös kasszákba. A termé­kekért és terményekért járó nagyobb bevétel természetesen kihat a mun­kaegységekre is. Előreláthatólag 3 koronával emelkedik majd a munka­egység átlagos értéke. De ha figyelembe vesszük a termelés 6 százalékos emelkedését, akkor ez még nagy mértékben növekszik. Hozzunk csak fel néhány példát egy pár szövetkezetből. A bárcai szö­vetkezet 141471, a bolyai 178 282, a királynépei 271209, a nagyidai 435 939, a sacai 636 925 koronával kapna többet az új árak szerint. El­mondhatjuk, hogy járásunkban is lényegesen megszilárdulnak a szövet­kezetek az új begyűjtési rendszer életbeléptetése után. I. S. elért eredmények nem serkentették a magasabb termelési tervek eléré­sére. Mindez a régi felvásárlási rend hiányosságára mutat. Járásunk szövetkezeteiben, helye­sen értékelték az új begyűjtési rend­szer pozitív jelentőségét, s a terme­lés szakosítására törekednek. Július végéig az egész járásban bevezetik a sertések szárazhizlalását, ami a gyorshizlalás feltétele, a piac zavartalan ellátását jelenti. Ehhez azonban szükséges még 56 önhizlalda felépítése, melyhez az illető építke­zési válalatok segítségére van szük­ség. Nem hanyagoljuk el a többi állati termékek termelését sem, amely az életszínvonal emelését a legjobban biztosítja. Egész járásunk dolgozói nagy lendülettel készültek fel az idei aratási munkálatokra is, mert tud­ják, hogy ez már a jövő évi sikerek előfeltételét jelenti. Jedinák Mlchal, a szenei JNB mezőgazd. oszt. vezetője Járásunk minden szövetkezetében élénk vita folyik az új begyűjtési rendszerről. A jólmenő szövetkezeekben az első pillanatokban az a vé­lemény alakult ki, hogy az új rendszer csak az elmaradókat segíti. A tüzetesebb elemzés azonban mást mond. nyért és termékekért 767 320 koroná­val emelkedne a bevétel. Ha ebből leszámítjuk a 6 százalékos mezőgaz­dasági adót, még mindig 723 281 korona többlet marad a szövetkezet javára Meg kell még jegyeznünk, hogy a múlt évben a tervezett piaci terme­lésnek csak az 50 százalékát érték el. Ha megjavítják a gazdálkodást, 80 darabbal emelik a tehénéllományt, elegendő átmeneti kocát búgatnak, akkor a jövő évi jövedelem legalább másfélmillió koronával lesz magasabb. Vörös László, az apácaszakállasi EFSZ elnöke, kiszámította, hogy az új árrendszer 380 ezer korona többletjövedelmet eredményez. Hogy ezt még fokozzák, gondoskodtak a takarmányalapról. Ha pedig lesz bőven takarmány, akkor már csak szorgalmas munka kell és lényegesen lehet fokozni az állat­­állomány hasznosságát. Ez a pár példa is bizonyítja, hogy pártunk határozata serkent a több­termelésre és a magasabb életszín­vonal elérésére. Kopper János, Nagymegyer Több tejet, vajat és húst a dolgozók asztalára! — mondják Madák Mihály és Rascsák Imre fajállatgondozók, a nádasdi szövetkezt tagjai. Jó munká­jukat nemcsak a községben, hanem annak határán túl is dicsérik ... (Folytatás az első oldalról) lyen spekuláns úton jutottak maga­sabb jövedelemhez. Az eddigi viták a csuzi, az ipoly­­viski, az udvardi és más élenjáró szövetkezetek elnökeivel azt mutat­ják, hogy egyetlen élenjáró szövet­kezetben sem csökken a bevétel. Esetleg termelési „áttolásokról“ lesz szó. Bartal Lajos, az ipolyviski EFSZ elnöke, szerint náluk a szarvasmarha­állományt keli lényegesen kibővíteni. Hasonló intézkedéseket tesznek más élenjáró szövetkezetekben is. Nem is azért bíráljuk az élenjáró szövetkezeteket, mintha valami lé­nyeges hibát követtek volna el. Töb­bet termeltek, többet jövedelmeztek, és a jövőben is ez lesz az alapelv. Persze, mindenkinek figyelembe kell venni a népgazdaság szükségleteit és aszerint kell átszervezni a termelést. Pártunk joggal várja az élenjáró szövetkezetek tapasztalt vezetőitől, tagjaitól, hogy — az új munkamód­szerek bevezetésével, az önköltség csökkentésével, a piaci termelés fo­kozásával — továbbra is mutassák az utat a többi szövetkezetek számára. Ne szégyenkezzen tehát egyetlen élenjáró szövetkezet elnöke se azért, mert jó termelési eredményeket ér­tek el Büszkék voltunk rájuk eddig is, és elismerés illeti őket ezután is. Azok a szövetkezetek pedig, amelyek az új begyűjtési árakkal előnyökhöz jutnak, törődjenek azzal, hogy a se­gítség gyümölcsözzön. Érjék el minél hamarabb az élenjáró szövetkezetek termelési szintjét. Röviden a lévai járásból A garamkeszi sportolók vállalták, hogy az aratás ideje alatt segítenek a szövetkezetnek. Többek között 25 hektáron összegyűjtik a herét és ki­veszik részüket más fontos nyéri munkából is. • * * A derzsenyei EFSZ disznóhúsből 58,9, tojásból 124,5 és tejből 46,8 szá­zalékra teljesíti tervezett beadását. Ezen a téren élenjárnak még a felső­­szecsei, tolmácsi és a kameneci sző-» vetkezetek is. * * * Kifizetődik az önsegélyes építke­zés — vallják a borovi szövetkezete­sek. Egy istállót építettek, amelynek értéke 346 000 korona, önsegélyezés­sel ugyanezt az épületet 244 000 ko­rona költséggel építették fel, ami 102 ezer korona megtakarítást jelent. Korbell Tibor, Léva V. Ambarcumjan szovjet csillagász, az Örmény Tudományos Akadémia elnöke néhány héttel ezelőtt nagy jelentőségű felfedezést tett a csilla­gok világában. Ügynevezett kék ga­laktikákat (tejutakat) észlelt, melyek­nek gázanyagából szinte a szemünk láttára keletkeznek új égitestek. Vég­érvényesen bebizonyosodott tehát, hogy szünet nélkül tart a világok szü­letésének ritmikus folyamata. Az égi tojáshéj és á csőbe bújt nap Gyermekeinknek ez a szemlélet már olyan magától értetődő lesz, mint a kétszerkettő. Vagy mint ahogy a kertben azt látják, hogy itt egy szegfű fonnyad, ott meg lángolnak a rózsák, távolabb meg a dália szirmai feszegetik zöld burkolatukat. Csak­hogy az „égi kertnek“ nincs dermesztő tele; hanem mintha örökké tartana ott a nyár: összes fokozataiban és átmeneteiben tárja elénk a keletke­zés és elmúlás képét. Ettől a felfogástól nagyon távol állnak a mítoszok, vallások és mon­dák gyakran költői, de természetesen mindig tudománytalan elképzelései. Könyveket töltene meg ezeknek a teremtés-legendáknak puszta felsoro­lása is. Közös vonásuk az a feltevés, hogy a világ valamikor „nem volt", aztán egyszer valamiből — vízből, tüzböl, ősanyagból — keletkezett. Illetve teremtették. A világ megalko­tóját sem mindig emberi, vagy szel­lemi formával ruházta fel a képzelet. A Brit-Columbiában ma is élő taluki nép hite szerint a világot egy pézs­mahód „teremtette", mégpedig a szájában összegyűlt iszapot köpködve szét... A kaldeusdk a Napot tartották a világ teremtőjének és fenntartójának. Az éjszakát úgy magyarázták, hogy a Nap este bevonul egy görbe csőbe, és reggel előjön a másik nyíláson, Kele­ten. Japántól Skandináviáig megtaláljuk az ösnépek mondáiban a tojás-motí­vumot a világ keletkezéséről vallott felfogásokban. Legérdekesebb fogal­mazásban a finn Kalevala őrizte meg: A tojásnak alsó fele Alsó anyafölddé leve, A tojásnak felső része Elváltozék felső égre ... A hatnapos „ütemezés"-t nemcsak a bibliában találjuk meg: a babiloni Marduk napisten ugyancsak hat rész­letben majdnem ugyanolyan sorrend­ben teremtette az „éget, földet, nö­vényeket, égitesteket, állatokat és az embert", mint Elohim. (Az ótesta­mentum istene.) A lakott világok sokasága Ne gondoljuk azonban, hogy a tu­dományok kibontakozásával együtt, vagy fejlődésük gyors ütemében ala­kult ki a mindenségról alkotott helyes felfogás. Földünk már régen az ót megillető szerény helyre került a világegyetemben, s a legjobb elmék még mindig kénytelenek voltak vallá­sos eszmékkel köríteni igaz mondani­valójukat. Jellemző erre Descartes (1596-1650) óvatossága: „Ezt tanítja a keresztény vallás, az ész is elfo­gadja ... — mindazonáltal célszerűbb lenne azon gondolkodni, hogyan fej­lődtek ki fokozatosan... a növények, az emberek, a csillagok." Szerencsére sokan látták „célsze­rűbbnek" fejlődésükben figyelni a természet jelenségeit. így alakult ki lassan — egyéb tudományokhoz ké­pest csiga-lassúsággal - a valóságot egyre pontosabban megközelítő kép a világmindenség szerkezetéről és éle­téről. Komolyan már senki sem be­szélhetett a 17. és 18. századtól kezd­ve a csillagok „teremtéséről" vagy a Föld központi helyzetéről. Kitágult a világ, a mienknél sokkal nagyobb naprendszereket tártak fel a mindin­kább tökéletesedő műszerek, és már kétszáz évvel ezelőtt „a lakott vilá­gok sokaságáról" szólnak — mint lehetőségről - a csillagászok. S hogy ez a felfogás mennyire modern: nap­jaink tudományos nézete szetint a legóvatosabb becslés alapján is millió­­számra akadhat olyan bolygórendszer, amely életet hordoz. Mennyi százmillió fényév? A földi távolságmérték használha­tatlan a csillagászatban. A fényévet vezették be egységként, vagyis azt a távolságot, amelyet a fény egy év alatt befut. Kilométerekre átszámítva ez a számjegy alig férne a papírrá, hiszen a fény másodpercenként 300 ezer kilométert tesz meg. Már egy fényévet is nehéz — tá­volságban — elképzelni. Hát még azt, hogy a Tejútunk átmérője százezer fényév! Az a „kék Tejút-rendszer" pedig, amelyet Ambarcumjan nemrég felfedezett, több százmillió fényév át­mérőjű. S utána — vagy fölötte, alatta, körülötte, ahogy tetszik —■1 még meg számolhat atlan „világ" ke­­ring-kavarog, születik és hal el, tér­ben és időben a végtelenségig. Az ember láthatára pedig — egyelőre — 2 milliárd fényév a mindenségben. Nehéz elképzelni. De a csillagászok már régóta nem a képzetükre bízzák magukat, hanem számítanak, megfi­gyelnek és közlik eredményeiket. Méghozzá nagyon óvatosan, ahogy ez tudósoknak kötelező. Ezért olyan ér­dekes és fontos a kiváló csillagász nyilatkozata: bizonyítottnak tekinthe­tő a világmindenség örök ifjúsága! Gyenes István 1______ <0 » 4i> s % . £ + 1 fis 4 >co cd -r» | H -ffl NH 'S 1 Kcs Kcs Kcs Búza 147,— 135,— — 12,— Rozs 91,- 140,- + 49,­Sörárpa 54,— 155,— +101,— Kukorica 68,80 115,- + 48,20 Vágórrfcrha 6,40 9,— + 2,60 Sertés 6,20 11,- + 4,80 Tej 1,10 1,80 + 0,70 Tojás 0,48 0,86 + 0,38 , A fenti táblázat szerint a bősi szö­vetkezet az új árak bevezetésével 1 millió 700 ezer koronával több be­vételhez jut a jövő évben, mint 1959- ben. A dióspatonyi EFSZ is 1 millió 200 ezer koronával lesz gazdagabb, így sorolhatnánk tovább a többi szö­vetkezeteket is, amelyek az új hatá­rozatok értelmében sokkal kedvezőbb körülmények között kezdhetnek hoz­zá a még gazdagabb esztendők ter­melési feladataihoz. Molnár Ferenc, Bős

Next

/
Thumbnails
Contents