Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-12 / 55. szám

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. július 12. Ára 30 fillér X. évfolyam, 55. szám. Szégyenkezzen-e az élenjáró EFSZ elnöke? Szövetkezeti funkcionáriusaink, és tagjaink országszerte beszélnek pár­tunk Központi Bizottságának az új begyűjtési rendszerről és az egysé­ges árakról szóló határozatáról. Száz és száz, ezer meg ezer népgyűlésen vitatják a párt tanácsát a további munkához. Pontos számítások érvel­nek amellett, hogy a földművesek életszínvonala ismét emelkedik. Hisz a begyűjtési árak életbelépése után az 1958-as átlagos árakhoz viszonyít­va az állattenyésztési termékeknél 15,6, a növényi terményeknél pedig 12,7 százalékkal emelkedik az átlag ár. Nagy segítség ez, főleg a gyen­gébb EFSZ-ek számára. Igenám, de ez csak az érem egyik oldala. A napokban az egyik élenjáró szövetkezet elnökével beszélgettünk az új begyűjtési rendszerről. Többek között megjegyezte: „Nyernek a rossz gazdák“. Nem árt, ha megállunk en­nél a gondolatnál. Nagy igazságot mondott ez a szövetkezeti elnök. Ha megvizsgáljuk az EFSZ-ek gazdálko­dását, több száz példát hozhatunk fel, olyan eseteket, amikor egyes szövet­kezetek az állami segítséget — kü­lönféle leírásokat, a beadási normák csökkentését — várva, alig törődtek a termelés mennyiségének fokozásá­val. A másik oldalon az élenjáró EFSZ-ek — elég csak az egy hektárra eső hústermelésre tekinteni -1 ugyan­annyi földterületről bizony jóval töb­bet termeltek, mint az elmaradottak. Vajon mért nem tették ezt a noto­­rikus lemaradók? Se szeri, se száma az olyan „érvek­nek", hogy hiányos állatállománnyal kezdték stb. De ha megvizsgáljuk az élenjáró EFSZ-eket, láthatjuk, hogy az első években nem kisebb nehézsé­gekkel küzdöttek ők is. Hogyan jutottak az élre? ..■Amint pártunk határozata is mondja, bevált szövetkezeti elnökök, tapasztalt vezetők jó szervező mun­kája eredményezte a sikert. A másik oldalon a lemaradó szövetkezetekben legtöbbször a rossz szervezés, a laza munkafegyelem a kerékkötő. A gicei EFSZ elnöke például nem­rég azzal dicsekedett, hogy „az idén jó munkát végeztünk, mert kihord­­tuk a három év óta raktárunkban heverő műtrágyát is". El lehet kép­zelni, milyen terméseredményeket érhet el az ilyen szövetkezet. Terge­­nyén pedig négy évig nem hordták ki az istállótrágyát. Pásztón annyira el­harapódzott a túlméretezett háztáji gazdálkodás, hogy egyes „gazdák“ másokkal dolgoztatták meg. Az őrs­­újfalusi szövetkezet évek óta pénz­hiányban szenved. Ha ennek okáról érdeklődünk, mindenki csak hímez­­hámoz... Arról viszont keveset akar­nak beszélni, hogy a kapásnövények egyrészét a gyom eszi meg. Hasonló a helyzet Pereszlényen és Egegen is. Persze, aztán az év végén csak azt hajtogatják, hogy könnyű az ípoly-Még ez évben... A szalánci EFSZ a fiatal szövet­kezetek közé tartozik. A szövet­kezet a megalakulása óta terv­szerűen gazdálkodik. Ennek kö­szönhető, hogy a kapálást és a takarmány begyűjtését az esőzé­sek előtt elvégezték. A 250 hektáros kalászos beéré­­sét is jól felkészülve várták, melynek aratását 18 nap alatt vég­zik el. Az aratás idejével egybe­esik a len betakarítása is. Ezt a munkát a falu lakossága vállalta magára, hogy ezzel is segítsék a szövetkezetei. A szalánciak — szövetkezeti tagok — mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy az 1960-ra tervezett mutatószámokat még ez évben elérjék. Rédvay Aladár, Somodi viskieknek. A két határ között óriási a különbség. A viskiek cukorrépájá­ban alig találni egy pár szál fűvet. A pereszlényiekéből pedig jó pár száz mázsa répát „elvitt“ a gyom. Ahol pedig a gyom és a nemtörődömség az úr, bizony nem segít az új begyűjtési rendszer sem. Merre haladnak az élenjáró szövet­kezetek? Pártunk határozata kimondja, hogy a munkaegység értékének egyetlen élenjáró szövetkezetben sem szabad csökkenni. Persze, olyan helyeken lehet visszaesés, ahol a magas jöve­delmet nem támasztotta mindig alá kellő termelési eredmény és valami- Folytatás a 2. oldalon) Búg a gép, és a kitisztított mag a zsákokba hull. A tisztítógép körül három leány és egy zsákoló sürgölő­dik. Az udvar végén egy pótkocsi tengelyét heggesztik... Kajan elvtárssal, a bagotai EFSZ könyvelőjével hoz össze a „véletlen“. A határba, az aratókhoz készül. Köz­ben szóbakerülnek az új begyűjtési árak. Elmondja, hogy szövetkezetük tagsága örömmel fo­gadta ezt a nagyjelentőségű intéz­kedést. — Tíz évvel ezelőtt alakult szövet­kezetünk. Sajnos, azonban még egy évben sem adtunk terven felül gabo­nát, vagy húsféléket a közellátás részére. így természetes, nem számít­hattunk nagy jövedelemmel sem. Mindez a külterjes gazdálkodásból eredt — mondja a könyvelő. A munkaszervezés és munkához való viszony terén sem volt minden rendben. A tagok csak a háztájit gyarapították, a közös vagyont pedig lopkodták, károsították. Ez utóbbit már részben sikerült kiküszöbölni. Az állattenyésztés fejlesztése azonban még mindig lassan halad. — Milyen intézkedéseket tesz az EFSZ vezetősége annak érdekében, Csütörtökön felhívtuk a karvai szövetkezetét. Finta könyvelő jelent­kezett. — Halló! Hallottuk, hogy a párká­nyi járásban az elsők között kezdték meg az aratást. — Ügy van. Az őszi- és tavaszi árpával már végeztünk. Most a búzát aratjuk. — És hogyan állnak a beadással? — Hát, azzal megkéstetett az idő. Az árpát mind önkötözövel kellett aratni, mert zavarkodott az eső. De éppen ma kezdjük a cséplést és a cséplő mellől azonnal az állami rak­tárba szállítjuk az árpát. — Mennyi idő alatt fejezik be az aratást ? — Azzal igyekeznünk kell, mert versenyben állunk a dunamocsi és bélai szövetkezettel. Július 20-ra már az összes beadást teljesíteni akarjuk. hogy szövetkezetük fejlődjön, erősöd­jön? — tettem fel a kérdést. — Először is megváltoztatjuk a ve­tésterületeket. Az eddigi túlsúlyban levő kenyérgabonafélék helyett a takarmánygabona termelésére helyez­zük a fő súlyt. Árpát földterületünk 11, kukoricát 15 százalékán terme­lünk. Előzetes számítások szerint a tagság gabonaszükséglete 1280 mázsa. Beadásra körülbelül 2200 mázsányit számítunk. Az összgabona termelés pedig 11100 mázsa lesz. Ez azt je­lenti, hogy szövetkezetünknek több mint 7000 mázsa gabonája marad a takar­mányalapra! Ily módon 50 százalék­kal emelkedik a takarmányalap, ami lehetővé teszi a sertéstenyésztés fejlesztését. A többlettakarmányon körülbelül 450 mázsa sertéshússal termelünk többet mint eddig. A szö­vetkezet jövedelme tehát közel fél­millió koronával gyarapodik. Az idei beadást alapul véve az em­lített szövetkezet tiszta bevétele a következő módon emelkedik a felvá­sárlási árak rendezése után: A gabonaféléknél az árkülönbözet 137 210 korona többletjövedelmet biztosít. Hasonló a helyzet az állattenyésztés-Képek a Tornaijai Állami Gazdaságból A Tornaijai ÁG sajószárnyai rész­legén július 4-én megkezdték az ősziárpa cséplését. Az első napok eredményeiből ítél­ve 28 mázsás hek­tárhozamra számí­tanak. Nagy gon­dot fordítanak a takarmányalap biz­tosítására is. Jú­lius 5-ig mintegy 30 hektárba vetet­tek tarlókeveréket. Felvételünkön: 1. Az elsőnapi csép­­lés. 2. Kovács László és Arany István a tarlókeve­réket vetik. Az új arak r||ir||/||onövekedik szerint UU|JWJ ClI Cl a bagotaiak A munka dicsérete jegyében zajlott lg a gombaszögi dal- és táncünnepély. A derűs kedvvel végzett munkát, a munka utáni vidám szórakozást elevenítette meg a leg­több tánccsoport kompozíciója. A képen látható Szőke Ica, a sajógömöri tánccsooprt tagja társaival a Szénagyűjtést táncolta. íme, a szocialista kultúra — a nép régi hagyomá­nyai alapján boldog életünk éltetője a Munkát a művészet erejével, szép­ségével boldogsággá, dicsőséggé, örömmé avatja. ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥■ A szovjet tudomány újabb győzelme Rakétát lőttek ki a felső rétegek kutatására 1959. július 2-án, moszkvai időszá­mítás szerint 6 óra 40 perckor a felső rétegek kutatási tervének megfele­lően közepes hatósugarú újabb egy­lépcsős geofizikai rakétát lőttek ki. A rakéta berendezést tartalmaz a nap képe ibolyántúli részének, az ionosz­féra összetételének, a mikrometeori­­kus folyamatnak, a különböző ma­gasságokban észlelt légáramlatok irányának és sebességének tanulmá­nyozására, továbbá felszerelték a lég­kör sűrűségének, nyomásának, hőfo­kának és összetételének különböző magasságokban történő megállapítá­sára szolgáló készülékekkel. Az állatok életfunkcióinak nagy magasságokban való tanulmányozásá­ra két kutyát és egy házinyulat he­lyeztek el a rakétában. A tudományos berendezés és az állatok súlya ősz­jövedelme bői eredő jövedelemnél is. Míg az idei bevétel 471559 korona jövedel­met tesz ki, az új árak szerint 897 806 koronára növekedik. A külömbség 425 247 korona. Ez dup­lája a tervezett bevételnek! Amint látjuk a bagotai szövetke­zetnek nagy segítséget jelent a be­gyűjtési árak rendezése. A bővített újratermelés azonban megköveteli, hogy a gazdálkodás fejlesztését újabb beruházásokkal segítsék elő. Az oszt­hatatlan alapra juttatott összeg pél­dául eddig csak arra volt elegendő, hogy fedezzék a beruházásokra jut­tatott kölcsönök kamatait. A jövőben újabb gépek vásárlására van szükség. Jelenleg csak négy traktora, 3 kéve­kötő-aratógépe és 2 cséplőgépe van a szövetkezetnek. Ez kevés, nem biz­tosítja a munkálatok időben való el­végzését. Ha azonban bővíteni akarja gép-parkját a szövetkezet, szükséges az oszthatatlan alapra juttatott pénzösszeg száz százalékos emelése. Rajtuk múlik tehát jövőjük, boldogu­lásuk! Kemény József, JNB, Ögyalla szesen több mint 2000 kg-ot nyomott. A rakétát a szokott módon lőtték ki. Egy különleges berendezés lehetővé tette, hogy a rakétának a tudományos berendezés és a kísérleti állatokat tartalmazó része visszatérjen a föld­re. Előzetes adatok szerint a kuta­tási programot teljesítették és érté­kes adatokat szereztek. Első ízben nyertek adatokat a könnyű légköri gázak összetételéről. Az állatok egészségesen értek föl­det. Ezzel kapcsolatban új adatokat nyertek arra vonatkozóan, hogyan viselkednek az állatok a Föld vonzó­erejétől mentes környezetben. Az így szerzett anyagot feldolgozzák és ta­nulmányozzák. * * * Az új szovjet rakéta kilövésének híre nagy visszhangot váltott ki ame­rikai tudományos körökben. Az ezzel kapcsolatos kijelentések rámutatnak, hogy a szovjet tudósoknak sikerült megoldani azt a nehéz problémát, melyet a rakéta fejének a Föld lég­köri rétegein való keresztülrepülése jelent. Több nyugati lapban is fel­tűnő helyen közölték a szovjet tudo­mány újabb győzelmének hírét. Munkában a nagysallóiak Teljes ütemben folyik az aratás a zselízi járásban. Községünkben a falusi párt­­szervezet, a HNB tanácsa és az EFSZ vezetőségével karöltve jól megszervezte ezt a munkát. 12 kombájn aratja a gabonát, melyből hat már a szövetkezet tulajdonában van. Ezenkívül még 2 kévekötőgépet is munkába állí­tottak. A ledőlt terményt pedig kézzel aratják. A jó munkának meg is van az eredménye. Repcéből 23,90, őszi árpából pedig 26 mázsás hektár­hozamot értek el. A letarolt gabonaföldekről azon­nal megkezdték a szalmabetaka- j rítást, és tarlóhántást, majd 27 hektáron másodnövényi vetettek. Bajkay Béla, Nagysallő

Next

/
Thumbnails
Contents