Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-18 / 83. szám

1959. október 15. sixain7ct Földműves 3 KeHemes meglepetés A királyhelmecl járás szövetkezetesel országos viszonylatban is a legjobbak között állnak az őszi munkákkal. Különösen a cukorrépa és a burgonya betakarítása halad jól, a napokban be is fejeződik. A szán­tás és vetés szintén úgy mutat, hogy azzal sem lépik túl az agrotech­nikai határidőket, október 20-ig földbe teszik a magot.- A siker egyik legdöntőbb tényezője a jó szervezés - mondotta Juhász elvtárs, a JNB mezőgazdasági osztályának vezetője. Valóban. Bármelyik éjjel kevés helyen találhatnánk leparkolt lánc­talpas traktort. Hiányosságok inkább a rögtöró és a talajtömörítő szer­számok és gépek munkájában mutatkoznak, ez pedig azért van, mert különösen a gyűrúshengerek tengelyei gyakran törnek, alkatrészből pe­dig nincs elég. A silózásnál a kombájnhiányt kölcsönzésekkel oldották •neg. így ezen a téren is jól halad a munka. Az október 10-i jelentések alapján a szövetkezetek közül a szentesi és szinyérl EFSZ a legjobbak között állt az őszi munkákban. Szinyérbe látogattunk el. A szinyéri földművesek a király­­helmeci járásban utolsónak indultak el a közös úton. Azt hihette volna az ember, hogy a járás legifjabb szövet­kezetében még bizonyosan sokat bot­ladozik a gazdálkodás menete. Azon­ban már az első szóváltás után kelle­mes meglepetés ért, mert Lutri And­rás agronómus tudatta velünk, hogy az utolsó cukorrépát még szeptember 26-án átadták a gyárnak. A termelési eredmény pedig már a tapasztalt ter­melőnek is dicséretére válna, mert a gyári átvételi szelvények szerint is 575 mázsát adott egy-egy hektár. A burgonyát is kiásták. 145 mázsás volt a hektárhozam. Volt olyan nap, amikor a 237 hektár szántóterületű EFSZ-ben közel százan dolgoztak a burgonya vagy répa szedésénél. A ko­csisok a megrakott szekerekkel még este 9 órakor is elindultak a több mint 8 km-re levő szomotori állomásra a cukorrépával, s nem egy esetben késő éjjel érkeztek meg a szelettel. Nem is fizettek fekbért a vagonokért. A vetéssel is jól állnak. Sirokmán Miklós, az EFSZ elnöke magabiztosan állítja, hogy október 16-ig (tehát előbb mint e sorok napvilágot látnak) föld­be tesznek minden vetésre szánt ma­got. Szétnéztünk a határban, meggyő­ződni a valóságról. A cukorrépaföldet már felszántották. A falu végén a bur­gonyaföldön forgolódott nagy hanggal a DT-54-es traktor. Lőrincz László ült a kabinjában, ö az egyik legszor­galmasabb traktoros, de a szakértel­mével sincs hiba. Egy műszak alatt 6-8 hektárt felszánt és bár a beter­vezett javítási idő már régen lejárt, gépe még mindig hibátlanul működik. A jó munka egyik titka tehát már ismeretes. A továbbiakról az agronó­mus így számol be: — A szántásnál az éjszakákat is (Folytatás az 1. oldalról) Operatív módon biztosítsátok a folyamatos javítások elvégzését úgy, hogy egyetlen traktor se vesztegel­jen fölöslegesen. Nemzeti bizottságok funkcionáriu­sai és dolgozói! Az _ őszi munkák eddigi menete, különösen a cukorrépa betakarításá­nak és beadásának, a szántásnak és vetésnek késése megköveteli a nem­zeti bizottságok szervező munkájának tökéletesítését. Szervezzetek ezért hatékony segít­séget az EFSZ-eknek és állami gaz­daságoknak, hogy idejében teljesítsék az őszi munkákat. felhasználják traktorosaink. Így egy munkanapból kettőt csinálunk, vagy úgy is mondhatnám, hogy megdupláz­zuk a gépek teljesítményét. S ezeken kívül úgy szerveztük meg a munkát, hogy se a betakarítás, se a trágyahor­dás ne akadályozza a szántást. — A mostani vetésről mi a vélemé­nye — kérdezzük. — Az a hiba, hogy nem lehet vala­mi nagyon jó magágyat készíteni, mért nálunk is fennáll, hogy rögtörő beren­dezésekből nem bővelkedünk. Azokra pedig most nagy szükség lenrte, mivel a földet a felszántás utáh néhány na­pig állni hagyjuk, mert így kívánja meg a talaj nedvességtartalma. Az­után pedig már nehezebb a munkája, mint frissen a szántás után lenne. A vetést azonban így sem hanyagoljuk el, mert a jövő évi tervünkben még az idei csúcsterméstől is 2 —3 mázsá­val magasabb hektárhozamok szere­pelnek a gabonafélékből. Szinyérben tehát jó ütemben foly­nak az őszi munkák. A traktorosok márcsak azért is igyekeznek, mert a földalap bővítésére tervezett 38 hek­tár kevéshozamú rétet és legelőt is idejében akarják felszántani. Ennek a feladatnak bizonyára becsülettel megfelelnek, hiszen 18 hektárt már a sürgős munkák közben is felszán­tottak. -ti Mindent időben végeznek A nemesőcsai szövetkezetesek nagy igyekezettel végzik az őszi munkákat. Takarmányrépából 600 mázsát taka­rítottak be hektáronként. A burgo­nyaásással is végeztek már, s most 8 cukorrépa és a kukorica van soron. Az ősziek vetéséről sem feledkez­nek meg. Már földbe került 66 hek­táron az őszi árpa, 27 hektáron a rozs és 63 hektáron az őszi keveré­kek. Kása Mihály, Nemesócsa Tudnak, mert tanulnak A zselízi Állami Gazdaság málasi részlege október 9-én 102 százalékra teljesítette a sertéshús beadási ter­vét. Szép eredmény ez, melyet első­sorban Oklepek Milan és Hagymuga Lajos sertésgondozók jó munkájának köszönhetünk. Megkell jegyeznünk, hogy az emlí­tett sertésgondozók a szakkönyvekböt és a szaklapokból merítik tudásukat, hiszen állandó olvasói és előfizetői a mezőgazdasági sajtónak. Öbert János, Málas A nagymegyeri járásban a tanyi szövetkezet dolgozóinak keze alatt ég a munka, s így megvan a biztosítéka annak, hogy mind a 80 hektárról idejében a cukorgyárba kerül a cukorrépa. (Foto: Fr. Slvák - ÖTK) Első a maga nemében A Munka Érdemrenddel kitüntetett csallóközcsütörtöki gépállomáson a közelmúltban megnyitották a terme­lés-technikai kabinettet, amely a ma­ga nemében az első Szlovákiában. X kabinettet az üzemi bizottság a forradalmi szakszervezettel karöltve alakította. A kabinett technikai fel­szereléséhez több mint 30 ipari, me­zőgazdasági és tudományos dolgozó járul hozzá. A termeléstechnikai ka­binett a gépállomás dolgozóinak szakmai továbbképzését, a haladó módszerek népszerűsítését s az új technológia terjesztését hivatott se­gíteni. Az üzemi munkaiskola keretén be­lül a kabinett különböző előadásokat rendez a GTÁ-k, valamint a szövet­kezetek gépjavítói részére. ★ ★ ★-sír Két hónappal ezelőtt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszte­letére a Velko Pavlovice-i ÁG Pod­vinec-i részlege felhívta az ország állami gazdaságait a termelés növe­lésére. Ezidáig nyolc ÁG válaszolt a felhívásra. A vállalások értéke 1 mil­lió 400 ezer korona. Hosszabított műszakban szántanak—vetnek Élni szép, élni jó... A 93 éves SkOlnyík Mihály az alsószecsei szövetkezet tagja, nem­csak a faluban, de annak határán túl is a legidősebb. A háta már meghajlott az élet nehéz súlya alatt, azonban még mindig fiatalos lendülettel dolgozik. Most is mtin­­kában találtam - a szövetkezet cukorrépa tábláján.- Még mindig bírja a munkát, Mihály báesi? — kérdeztem.- Haj!, az öreg ember, nem vén embet — válaszol. - Amig a két kezem mozog, a lábam is bírja, dolgozni fogok. Munka nélkül már nem érzem jól magam. Arcán kisimulnak a redok, te­kintete valamely távoli ponton akad meg és a régi, gondterhelt idők emlékeit idézi:- A régi „jó" világban nem ilyen volt az ember élete. Igaz, a földbirtokosoknak nem volt sem­mi gondjuk, de nekünk, parasz­toknak ... Könnyeket csalt a sze­münkből az, amikor a kenyeret kérő gyerekek a ruhánkba kapasz­kodtak, s étvágyukat csak édes szóval csillapítottuk. Még kukori­capogácsából sem volt elég. Engem azzal áldott meg a sors, hogy nem voltam beteg... Ma boldog, öröm­teli életet élek családommal együtt. Arannyal kivert szavak ezek, s mögötte ott van az élniakarás, mely dacol % kimúlás felett. Érzi, tudja, most látja igazán, hogy élni szép, élni jó!... Kúc s Gyula, Alsószecse ■5V A cukorrépa betakarítása és be­gyűjtése legjobban a kassai kerü­letben halad, ahol eddig már 64 szá­zalékra teljesítik a feladatot, öt járás, a kassal, a királyhelmeci, szepsi, nagykaposi és az ógyallai már több mint 100 százalékra teljesítette a begyűjtést. A minap az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ-ben járt munkatársunk, ahol Bartal Lajos szövetkezeti elnökkel és Kovács György agronómussa! folyta­tott beszélgetést az őszi kalászosok vetésével kapcsolatban. A beszélgetés folyatván a szövet­kezet vezetői az alanti kérdésekre válaszoltak: Kérdés: Mivel magyarázzák, hogy a szárazság ellenére is vetnek? Felelet: Egész dolgozó népünk jövő évi kenyeréről van szó. A vetés kérdése egyre jobban országos ér­dekké válik. Kötelezettségünk van államunkkal és népünkkel szemben, Így érthető, hogy minden előfeltételt megteremtünk, a jövő évi gazdag termés biztosítására. Minden szándékunk az, hogy ma­gasan túlszárnyaljuk a második öt­éves terv irányelveiből szövetkeze­tünkre háruló termelési feladatokat. Ez vezérel minket abban a törekvé­sünkben, hogy sürgősen elvessük az őszi kalászosokat. Kérdés: Hogyan biztosították a jő magágyat a vetéshez? Felelet: A talaj előkészítésénél két hernyótalpasunk kora reggeltől késő estig hosszabbított műszakban dolgozik. Az őszi kalászosokat a pil­langósok után vetjük. A takarmányok betakarítása után sekély szántással védtük meg a talajban még meglévő nedvességet, s így a középszántás is kedvezőbben halad. A jó magágyat rögtörők, boronák és más talajmeg­munkáló eszközök segítségével biz­tosítjuk. Kérdés: A vetésnél alkalmaz­zák-e a vetőgép-csoportokat? Felelet: Skoda—30-as traktorok segítségével vetünk. A lánctalpasokat nem vonhatjuk ki a szántásból. A Skoda pedig a mi dombos határunk­ban nem bírja el a vetőgép-csopor­tot, ezért csak egy vetőgépet, vala­mint a hozzá járó magtakaró boro­nákat kapcsoljuk utána. Ezidáig 100 hektárnyi területet vetettünk be, de október 20-ig teljesen befejezzük a vetést. Természetesen hosszabbított műszakban vetünk. Kérdés: Mit üzennek azoknak, akik azt a káros nézetet vallják, hogy „amíg eső nem lesz, vetni sem lehet”? Felelet: Az agrotechnikai határ­idő már lejár ... Tehát vetni kell, ha késik is az eső. A száraz talajba ve­tett mag eső után azonnal csírázásnak indul és kikel. Ezt mi tapasztalatból mondjuk, mert pár évvel ezelőtt egyik dűlőnkben száraz talajba ve­tettük az őszi árpát és mégis 54 má­zsás hektárhozamot nyertünk. Tehát helytelen az a nézet, hogy a száraz talajba vetett gabona kárbamegy, — Hoksza — Az érsekújvári, nyitrai és a páti paprikaőrlő malmokban az idei ter­mésből több mint 1000 vagon paprikát dolgoznak fel, amelyből 140 vagon őrölt fűszerpaprika lesz. •jV Zsigárdon 140 hektáron végeznek talajjavító munkálatokat, csatorná­zást és alagcsövezést. Farkasdon összesen 170 hektár vizenyős földet csapolnak le. • >sV Eg.V helyőrség katonái a Vinici szövetkezetben a cukorrépa betaka­rításánál 350 brigádórát dolgoznak le. Azonkívül gazdag kultúrműsorral szórakoztatják majd a szövetkezet tagságát. A nyugat-morvaországi Trebícben a gépgyárak kísérleti osjtályának dolgozói önműködő kötőgéppel kísér­leteznek, amely műfonalakból varrás nélküli női harisnyát készít. Őszi tükör Vágfarkasdról Rendszeresen figyeljétek a munká­latok menetét minden egyes község­ben és operatív módon biztosítsátok segítséget a falusi lakosság, a véd­­nökségi üzemek, a hivatalok, iskolák és a többi dolgozó részéről. Szervezzétek meg az üzemi szállí­tás járművekkel történő kisegítését a kapásnövények folyamatos betaka­rítására és biztosítsátok a répa cu­korgyárba történő beszállítása idő­tervének betartását. Gondoskodjatok a burgonya be­gyűjtésének sikeres befejezéséről! Ipari, közlekedési dolgozók, pol­gártársak! A kormány elvárja, hogy a falvak, városok, védnökségi üzemek, üzletek, hivatalok és iskolák dolgozói most, a burgonya és a cukorrépa betaka­rításában is segítenek épp úgy, mint a tavaszi és aratási munkálatok so­rán. A kormány meggyőződése, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a nő­bizottságok tagjai, valamint a Nem­zeti Front többi szervezetének tagjai azoknak első soraiban fognak haladni, akik elősegítik a betakarítás meg­gyorsítását. A szocialista mezőgazdaság dolgo­zói és többi polgártársunk közös erőfeszítésének érdeméből leküzdjük a súlyosabb viszonyokat, behozzuk a késést az őszi munkák elvégzésében és ily módon biztosítjuk a jövő évi termést. A hömpölygő Vág jobb partján fek­szik Vágfarkasd. Nagy a falu, sűrűn lakott, az utcái kilométer hosszúak. Természetes, hogy ilyen községben nagy a szövetkezeti család is. Dol­gozgatnak a tagok. De ha az elért eredményeiket vesszük, a vágsellyei járás sereghajtói közé kell sorolnunk. Sok minden nem megy a maga rend­jén. Az alábbiakban az őszi munkák menetéről adunk rövid képet. HOGYAN ÁLLNAK A VETÉSSEL?.-. A szövetkezet udvarán traktorok dohogtak egymás mellett. Csodálkoz­va néztem, hogy miért állnak, hiszen sok a munka. Az őszi kalászosok ve­tése és a kapások betakarítása nem tűr percnyi halasztást. Hatvány elv­társ, a szövetkezet agronómusa így kezdte magyarázni:- Ma végképp abba kellett hagy­nunk a vetést. A szárazság!... Nem tudjuk előkészíteni a talajt. Törnek a gépek. Szárazság! ... Ez a mentegetőzés akkor sem fogadható el a vágfarkas­­diaktól, ha csaknem kétszer annyi munkával is jár a talajelókészités, mert több hektár olyan föld is van a 3400 hektár szántóföld között, melyről ugyan learatták a termést, de a tarló buktatásáról teljesen megfeledkeztek. Az ilyen parcella természetesen kő­keményre szárad. — Mennyit vetettek el ezidáig? - kérdeztük. — 707 hektár őszi kalászos vetését irányozza elő a terv. (Beleértve az 50 hektár őszi keveréket is.) Azonban máig csak alig 300 hektár van bevet­ve. Mit csináljunk, ha a szárazság .., Nagyban hátráltatja őket az is. hogy nincs saját gépjük. Habár a traktorosok versenyeznek az üzem­anyag megtakarításban, azonban így is sokba kerül a szövetkezetnek. ... ÉS A KAPÁSOK BETAKARÍTÁSÁVAL? Ekörül valamivel jobb a helyzet. Ottjártunkig a 200 hektár cukorrépá­ból már csak 30 hektár vár kisze­désre. — Traktorral végezzük az ásást — mondja Hatvány elvtárs. Eredménye­sen, amit az is bizonyít, hogy már ezen a héten a szedés és a pucolás után a szállítást is befejezzük. Markó János és Varga Ferenc ülnek a nyeregben. Gépük vidám püfögéssel járja a cukorrépatáblát. Az eke után, mint a parancsszóra, úgy emelkedik ki a répa a földből. Ezután már gye­rekjáték csomóra dobálni és lefejelni a répát. — Nehéz az ásás - mondják a traktorosok. — Hamar kimegy az eke éle. Naponta négyszer is kell cserélni. Ezzel megy el a legtöbb idő. — És milyen a hektárhozam? — Váltakozó. Van olyan terület, ahol hektáronként 500 mázsa is ter­mett, de olyan is van, ahol csak 250 mázsa. Azért az átlag eléri a 350-et. A kukoricaföldön kombájn dörmög, nyeli a már megsárgult csövek súlyá­tól meghajlott kukoricaszárat. Igye­kezni kell ezzel a munkával is, mert 340 hektár kukorica letörése nem kis időt követel. No, meg azért is, hogy még a fagyok beállta előtt a kukorica­­szárítókba kerüljön. LESZ-E BŐVEN TAKARMÁNY? Közel 1200 szarvasmarhája és 5000 sertése van a szövetkezetnek. Ezeknek bizony enni kell. Mégpedig nem keve­set, ha azt akarják, hogy magasabb legyen a súlygyarapodás, több tejet adjanak naponta a fejőstehenek, mert az eddigi eredményekkel egyáltalán nem lehetnek megelégedve. — Lesz-e bőven takarmány, Hat­vány elvtárs?- Jól tudjuk, hogy a többi szövet­kezetesek dicsekednek a sok takar­mánnyal. Azonban mi éppen az ellen­kezőjével léphetünk elő, mert nekünk nem lesz elég. Silóval sem fogjuk tudni pótolni a szálastakarmányt. 120 hektár silótakarmány várt siló­zásra, mely munkát már 100 száza­lékra elvégezték. Igaz, bőven termett ebből a takarmányból, 320 vagonnál is felül, azonban így sem lesz elég a télre. VÉGEZETÜL csak annyit, hogy a vágfarkasdi szö­vetkezet megerősítésén, a jobb ered­mények elérésén csak a jó szervező­­munka segíthet. Oda kell hatni, hogy a 700 tagból necsak 300 dolgozzon, hanem mind. A 3400 hektár szántó­föld megműveléséhez, az állatok gon­dozásához sok munkaerőre van szük­ség. Csakis közös összefogással, aka­rattal küzdhetik le a nehézségeket és léphetnek az élenjáró szövetkezetek nyomába. H o r o s z Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents