Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-14 / 82. szám
324 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. október 14. Külföldi tudósok véleménye a 10 éves Tátrai Nemzeti Parkról De az újabb házak építészeti módja ellen is több kifogás esett. Ezek az épületek, főképp az emeletesek, nem illeszkednek a tájba, rontják az összhatást. Vendégtudósaink véleménye szerint ezentúl is ragaszkodnunk kellene az építkezések történelmi hagyományaihoz és népies jellegéhez. Épületek emelése alkalmával használjuk ki a környezetbe jól beillő anyagot: a terméskövet, fát és zsindelyt. Óvakodjunk a rikító piros, sárga és a táj színeitől elütő festékek használatától. A vadvédelmi létesítményeket, az etetőket, sózókat, magasleseket készítsük fából, éspedig nemcsak az egyöntetűség végett, hanem azért is, mert így felelnek meg jobban céljuknak. Tehát mindig tartsuk szem előtt az erdészeti esztétika követelményeit. Az utak, nyiladékok, villanypászták legyenek rendezettek, ápoltak. Ami a nyiladékokat illeti, ezek sokkal kedvezőbben hatnak, ha oldalt földig ágas fák zárják le az erdőfalat, vagy pedig ha a fák koronája összeborul a nyiladék fölött. Nem fontos, hogy az erdőben minden talpalatnyi területet fák takarjanak; jóval szebb az erdő, ha tisztások szakítják meg. Ám a tisztás sohase legyen mesterkélt. Kellemeseb, pihentetőb hatást vált ki a szabálytalan formájú, de határozott erdőfallal körülölelt, rendben tartott tisztás, mint az,, amelynek alakja mérnöki pontosságra emlékeztet, de ugyanakkor elhanyagolt és cserjékkel benőtt. Amikor tájesztétikai szándékkal erdősítünk, ne felejtsük el, hogy lényegesen megkapóbb az olyan elegyített erdő, amelyben a fenyők zöldje, az ezüsthárs és a nyár fehéres színe, a vadcseresznye és a vöröstölgyek őszi vérpiros Üvélszíneződése, a bükk aranysárgája stb. váltakozik egymással. A forrásokat terméskővel. Az ősz érett színeiben tarkálló Tátra külföldi tudósokat fogadott, akik a Tátrai Nemzeti Park fennállásának 10. évfórdulója alkalmából Olátrafüreden értekezletre gyűltek össze. Soroljuk föl betűrendben azokat az országokat, ameövezetre kellene osztani. Az egyik kevésbé lakott, űri. csendes övezet legyen, ahol nem érheti károsodás a Magas- Tátra szépségeit, s ahova csak gyalogos turisták és hegymászók tehetnék be a lábukat, míg a másik övezet az előbbi A Tátrai Nemzeti Park igazgatóságának fából készült épülete jól illeszkedik a környezetbe lyek elküldték képviselőiket; tehát Ausztria, Bulgária, Dánia, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság és Szovjetunió. Kerek egy hétig tartott az értekezlet, amelyen értékes előadások hangzottak el és tartalmas viták alakultak ki, de a résztvevők arra is találtak időt és alkalmat, hogy bejárják a legjellegzetesebb tátrai tájakat. Foglaljuk csak össze dióhéjban azokat a véleményeket, amelyek a nemzetközi értekezleteken tapasztaltak alapján alakultak ki a szakemberek körében. Mindnyájan egyetértenek abban, hogy a Tátrai Nemzeti Park a természet gyötigye, s voltaképpen az Alpesek kisebbített másának tekinthető. Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy az Alpesek százlriaszonhatszorta terjedelmesebbek, mint a Magas Tátra, s tényleg lenyűgöző hatást vált ki az ilyen, aránylag kis területen felhamozódott mérhetetlen természeti gazdagság. Miután pedig az Alpesektől egészen az Urálig nincs egyéb magashegység Európában, minden ország, főleg minden közbeeső ország érdeke, hogy a Tátrai Nemzeti Park a legjobban karbantartott természetvédelmi területté váljék, s példája legyen a természetvédelemmel foglalkozó tudósok legszorosabb nemzetközi együttműködésének. peremén húzódnék, ahol az üdülők és vendégek kényelmét szállodák, kávéházak, éttermek, vendéglők, egyéb utasellátó intézmények, benzinkutak stb. szolgálnák. Ugyancsak itt állíthatnák föl a társas kirándulók a maguk sátortáborait. De hogy a gépjárműtulajdonosok se érezzék magukat mostohagyermeknek, számukra olyan körbefutó, túlnyomórészt az erdők alján vezető útvonalat Ebben a kis tátralomniei kastélyban rendezték be a Tátrai Nemzeti Park múzeumát Elismeréssel nyilatkoztak a vendégtudósok a csehszlovákiai vendéglátók által megtett eddigi intézkedésekről, amelyek a legszigorúbb és a részleges természetvédelmi területek kijelölésére, a vadvédelemre, a különleges növényvilág sértetlenségének megőrzésére, az erdőgazdasági beavatkozások korlátozására és az évente emelkedő turistaforgalom szabályozására irányulnak. Rámutattak a külföldi szakértők a szintén rohamosan terjedő gépkocsi- és motorkerékpárforgalom veszedelmére is. Szerintük a Tátrai Nemzeti Parkot két kellene építeni, amelyről kifogástalanul élvezhetnék a Magas-Tátra szépségeit. A magashegységi völgyekbe viszont a Tátra egész területén ne engedjék be az autóbuszokat, személygépkocsikat és motorosokat. Azt sem ajánlják az értekezlet résztvevői, hogy további függővasutak, sodronykötélpályák és siklók épüljenek a Tátrai Nemzeti Park területén. fával foglaljuk körül, tehát ne téglával, betonnal vagy vasgyűrűvel. Sok kisebb-nagyobb tényező adja meg az erdő szépségét, amelynek zavartalan összhangja fölüdíti a szellemet, pihenteti a testet, s felejthetetlen élménnyel gazdagítja a természetet járó embert. Bártfai László
