Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-14 / 82. szám

1959. október 14. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 325 Még május közepén kölcsönöztünk egy önetetöt a sertések részére a Tornai Állami Gazdaságtól, hogy kipróbáljuk ezt az új etetési módszert. Ez a kismalac is nagyon szép, még nem választották el, de már jól eszik Először nem járt kellő sikerrel, mert kevés tapasztalatunk volt hozzá, egy­oldalú abraktakarmányt tettünk bele. Arpadarával töltöttük meg az önetetőt és gyenge moslékot adtunk a hízóserté­sek itatóvályújába. De így is nagyobb eredményt értünk el, mint a régi etetési módszerrel. Jobban fejlődtek a sertések, és rövidebb idő alatt érték el a vágási súlyt, ami nálunk 90 kg-tól 110 kg-ig terjed. Csak akkor állt be gyökeres vál­tozás, amikor járásunkból többen el­mentünk tanulmányútra a szenei járásba. Szövetkezetünkből Smajda István zoo­­technikus, Hankó János, a helyi nemzeti bizottság titkára és én vettünk rajta részt. Nagyon tetszett nékünk, hogy a szenei járásban minden gazdaság saját Minden sertésünk önetetöben hízik termelésű takarmányaiból állította össze a sertések abrakadagját, tehát nem szi­gorúan kimért orvosi recept szerint. Ezenkívül nagy gondot fordítanak az anyakocák és a malacok nevelésére. Nem találtunk köztük sem soványát, sem be­teget. Hazatérve mi is hozzákezdtünk az ott szerzett tapasztalatok érvényesítéséhez. Megrendeltünk három önetetőt és jobb abrakot állítottunk össze, többféle takar­mányból. Ezenkívül minden nap 1,5 kg friss zöldlucernát szórtunk sertésenként a karámba. A tanulmányúton szerzett tapasztala­tainkat nemcsak a hízósertések, de az anyasertések és a malacok gondozóinak is átadtuk. Elmondtuk nekik, mit láttunk a szenei járásban, vagyis hogy jó süldők nélkül az új módszer nem sokat ér. Ta­pasztalatcserénknek az lett az eredmé­nye, hogy ma már a mi sertésállomá­nyunk is olyan szép, mint járásunk élen­járó szövetkezeteié. A járási zootechnikus azt mondta, hogy a mi állományunk a legkülönb, de nem vagyunk elbizako^ottak és megelé­gedettek sem. Jelenleg hízóink átlagos napi súly­­gyarapodása 0,65 kg, s ezt 2,2 kg abrak­keverékkel érjük el. Ezen a szép ered­ményen felbuzdulva, átalakítottunk egy sertésistállót a legújabb zootechnikai követelményeknek megfelelően és ma már minden sertést önetetéssel hizla­lunk. A kedvező súlygyarapodás mellett meg kell még említenünk, hogy a hizla­lás ideje a régi módszerhez viszonyítva a felére csökkent. A régi módszerrel 8 hónapig, az újjal pedig 4-ig tart a sertések hizlalása. Ezenkívül az is előnye az új módszer­nek, hogy 400 — 500 sertéshez egy etető is elég. A réginél pedig négy etetőt al­kalmaztunk ugyanennyi sertéshez. De még más tapasztalatot is érvénye­sítettünk a szenei példa nyomán. Építet­tünk egy nyitott istállót a növendék­üszők részére. Még nincsen teljesen elkészülve, de a hónap végére már elhelyezünk benne 130 üszőt. Tudjuk, hogy egy kicsit elkéstünk a nyitott istál­lózással, mert sokáig keletkezik az istál­lóban elég meleget adó mélyalom, de nem lesz hiba, mert jószágaink nagyon edzettek, minden növendékmarhánk még mindig a legelőn él és egy része most is kinn hál a természet ölén. Az új módszer hozzásegített ahhoz, hogy idejében teljesítsük a tervezett húsbeadást, ezenkívül többet és olcsób­ban termelünk. Ilaczel János Szádudvarnok Varga Hona örül, hogy szépen fejlődnek a hízók az önetetőben Az állatok bőrbetegségének gyógyítása Elég gyakori betegség a malac rühös- 8ége és a szarvasmarha tarlósömöre. A malac rühösségét nem nehéz meg­állapítani, mert az állat a fellépő visz­­ketegség miatt vakarózik. A rühatkák a bőr hámrétege alatt mozognak, váladé­kot bocsátanak ki, szaporodnak, és ez okozza a viszketést. Ha a malacokon már elterjedt ez a betegség, folyton dörgö­­lőznek, némelyik hátsó lábával vakarja magát. Később a bőr egyre jobban rán­cosodik, a sörte kihull és szürkésfehér korpaszerű réteg lepi be a testet. A be­tegség kellemetlen érzést okoz az állat­nak és akadályozza a bőr légzését. Mindez végeredményben a malac növe­kedését akadályozza. A malac rühösségét kitűnően gyógyítja a Hexadynol nevű orvosság. Meleg helyen vagy napsütéses időben bádogedényben vagy kádban 50 liter meleg vízbe fél liter Hexadynolt öntünk és addig keverjük, amíg tejszerűvé nem válik. A beteg ma­lacot két ember megkapja lábainál fogva, hassal lefelé bemártja a fürdőbe, úgy­hogy az orvosság a malacot — a fejét kivéve — teljesen ellepje. A fejét külön bekenjük orvosságba mártott ronggyal. Ha ezt a fürdőt egy-két hét múlva meg­ismételjük és az ól falait alaposan ki­meszeljük, a rühösségét felszámoltuk. A Hexadynol 5 kg-os bádogdobozban 80 koronáért minden gyógyszertárban meg­vásárolható, esetleg megrendelhető. A másik kellemetlen bőrbaj a tarló­­sömör. Ragályos betegség, leggyakrabban szarvasmarhán fordul elő, de az állat­­gondozó is megkaphatja, ha a beteg állat gondozása után nem mos kezet. A tarló­­sömör a szem környékén, a nyakon, há­ton a test oldalain kisebb-nagyobb kerek foltok formájában jelentkezik, különösen abban az istállóban, ahol az állat szoro­san áll és rossz bánásmódban részesül. A bőr a kerek foltok helyén kissé meg­duzzad és szürkés, korpaszerű réteggel vonódik be. A betegséget egy trichofícia nevű gomba okozza. A beteg állatot ugyancsak Ilexadynol­­lal kezeljük, de már jóval erősebb, 50 %-os oldattal. Csak a kerek foltokat és azok környékét kenjük be hetenként kétszer. Kitűnő szer a bögölylárvák ellen is. Egyszázalékos oldatból ráöntünk a marha hátára egy keveset és súrolókefével jól bedörzsöljük a kis csomócskák nyílásai­ba, úgyhogy a lárvákhoz jusson. Ha eít a kezelést kétszer megismételjük, a bögölylárvák elpusztulnak, összezsugo­rodnak és a csomók a marha hátáról idővel eltűnnek. A Hexadynol használati utasítása a rühösségét, tarlócsömört nem említi, ezért jó lenne rá a gyár figyelmét fel­hívni. Dr. Izsói Zoltán körállatorvos, (Rimaszécs)

Next

/
Thumbnails
Contents