Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-14 / 82. szám
195«. október 14. VIRÁGZÓ MF.Z0GABDASAG 313 A kukorica célszerű és olcsó tárolása Bő kukoricatermést várhatunk, úgyhogy a kukorica tárolása komoly feladat elé állítja a szocialista nagyüzemeket, főként az újonnan alakult, illetőleg a jelentős területtel kiszélesült szövetkezeteket. A rendelkezésre álló górék a legtöbb helyen aligha elégítik ki a szükségletet, úgyhogy a szakszerűtlen, gondatlan tárolás következményeként károsodás érheti a betakarított termést. ■A hiányzó tárolötérségről házilag könnyen felépíthető, kevés anyagot igénylő szükséggórékkal gondoskodhatunk. Az ideiglenes, csupán páréves időtartamra szolgáló górék vázához a szerfát a szövetkezetek maguk kitermelhetik, a szükséges sodronyhálókat pedig boltokban szerezhetik be. A góré helyét úgy válasszuk meg, hogy hosszával az uralkodó szelek irányával szemben álljon, mert így a szél ereje a tárolt kukoricát szárítja. Eddigi tapasztalatok szerint az a leghelyesebb, ha a góré szélességét 1,3 —1,4 m-re szabjuk meg. A magasság megállapításakor a gazdaságosságon kívül a góré szilárdságát és tartósságát is vegyük figyelembe. De 3-3,5 m-nél magasabb ne legyen a góré. mert az aránylag nagy felületbe a szél erősebben belekapaszkodik. Viszont a széltől elferdült, félrenyomott gőré összeroskad és idő előtt tönkremegy. Ügyeljünk arra is, hogy a góré feneke legalább 40-GO cm magasra húzódjék a talajtól. Ez azért fontos, hogy a talajnedvesség és a felcsapódó esővíz ne tegyen kárt a tárolt kukoricában. Tudnunk kell azt is, hogy a kukorica súlya a góré fenekére és oldalára is hat. A súly a fenék nr-enként a 14 — 16 mázsáL is eléri. Jól tesszük tehát, ha a tartóoszlopokat 12 — 15 cm vastag gömbfából készítjük, amelyeket 2-2 m-re egymástól legalább 70 — 80 cm mélyen ássunk a talajba. Körös-körül a földet döngöljük le. A szél erejének ellensúlyozására minden második oszlopot kétharmadnyi magasságban ferdén támaszszunk meg. A góré fenekét és a tartógerendákat néhány helyen téglákkal erősítsük alá. A fenék huUadékdeszkából vagy 6 — 8 cm vastag gallyfából készülhet A deszkákat vagy gallyfákat sűrűn, hézag nélkül illesztjük egymáshoz. Ha a tartógerendákra ritkábban jutnak fenéklécek és ágak, akkor a góré fenekét sodronyhálóval borítjuk be. Az oldalakra is a sodronyháló a legolcsóbb anyag, amelyet kettősen, átlósan, ácskapcsokkal erősítünk az oszlopokra. A tetőszerkezetet a rendelkezésre álló anyagtól függően készítsük. Eső ellen a léckeretre szögezet kátránylemez, esetleg a tetőcserép nyújtja a legbiztosabb védelmet. Viszont ez esetben a gőré tetejét féltető módjára állítjuk össze, mégpedig olyképpen, hogy csurgója a szél felöl essék. Kátrány lemez hiányában kényszermegoldásként a szalmával kevert kukoricaszár is megteszi az elvárt szolgálatot. Fontos, hogy a tető anyagát jól lekössük. Miután a górét megtöltöttük, néhány hét elteltéve! ellenőrizzük az építményt. Az oszlopok tövét döngöljük utána, a leülepedett kukoricacsöveket a góré tetejéig rakjuk föl. mivel a színültig telt góréba kevésbé kapaszkodik a szél. Bizonyára akadnak szövetkezetek, amelyek még szükséggórékkal sem győzik idén a kukoricatárolást. A hamarosan felhasználásra kerülő termést góré nélkül, padláson, magtárban, szérűn stb. is tárolhatjuk, mégpedig aránylag nem sok veszteséggel. Közvetlenül törés után a raktárakban, padlásokon 30 — 40 cm-nél vastagabbra ne teregessük szét a csöveskukoricát. Vastagabb, 80 — 100 cm-es rétegekbe csupán akkor lapátolhatjuk össze a kukoricacsöveket, ha víztartalmuk már 18 — 20 1'o-ra süllyedt. A padlás, raktár stb. szellőztetéséről föltétlenül gondoskodjunk. Az istállók rosszul szellőző, párás padlása csöveskukorica tárolására alkalmatlan. Takarmányozásra elsősorban a padláson és magtárban tárolt csöveskukoricát használjuk föl. Tárolótérség hiánya esetén a csöveskukoricát átmenetileg gondosan kiválasztott helyre felrakott prizmában is eltarthatjuk. Szabadtéri tárolásra legalkalmasabbak a döngölt, füves talajú vagy betonból készült kombájnszérük. amelyek közel esnek a központi épületekhez. A prizma helyét úgy válasszuk meg, hogy a víz ne folyjék alá, viszont a szél annál inkább járja át a benne tárolt kukoricát. A prizma szélessége 2 — 2.5 m, magassága egy méter lehet. Földes talajon előbb vékony szalmaréteget terítsünk szét. de betonos vagy salakos talajon erre nincs szükség. A lehulló csapadékvíz elvezetésére a prizmát árkoljuk körül. Eső esetén a prizmát csupán akkor födjük be. ha utána hamarosan ki is takarjuk, mert egyébként a nedves prizma befülled. Tehenenként 90 mázsa silótakarmány Tollason A silózásra termesztett takarmányféléknek mielőbb a silótérségekbe kell jutniuk, hogy azután az állatoknak kifogástalan táplálékot adhassunk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a silótakarmány minősége mindenekelőtt a silózás helyes technikájától függ. Könnyen silózható takarmányokból, például a csövek tej-viaszérettsége idején betakarított kukoricából, továbbá csatamádéból és tarlókeverékekből egyszerű gödrökben, ideiglenes vermekben is nagyon jó silótakarmányt biztosíthatunk. Milyen gyorsan .gyarapszanak a növények Tudósok megállapítása szerint a növények percenként átlagban ötezred millimétert nőnek. Vannak azonban gyorsabban gyarapodó növények is, például a bambusznád 0,5 mm-t is nö percenként, a virágzó búza porzója pedig majdnem 2 mrn-rel gyarapszik egy perc alatt. A csúcseredményt mégis a gomba tartja, amely percenként 0,5 cm-el növekszik. Tallóson a szövetkezeti dolgozók már esztendők óta ilyen egyszerű silógödröket használnak, s a takarmány minősége kifogástalan. Télen az állatok adagja túlnyomórészt silótakarmányből áll, amelyhez a tallósiak kevés szénát és takarmányszalmát kevernek. S az eredmények aránylag egészen szépek, hiszen a tallósi szövetkezet tehenészetében a márciusi és áprilisi takarmányszűke idején is 7 litert tett ki a tejelékenységi átlag. Hogy miért kifogástalan a silőtakarmány minősége ebben a szövetkezetben? Erre a válasz a következő: A tallósi állattenyésztők mindig gondosan kitisztított silógödrökbe rakják ie a felaprózott takarmányt, amelyet alaposan ledöngölnek és a leggondosabban befödnek. A felaprózott silótakarmányra 40 cm vastag földréteg kerül, ellentétben több szövetkezet helytelen gyakorlatával, amelyek mindössze 15 — 20 cm-es földréteggel födik be silógödreiket. Márpedig ha a földréteg vastagsága nem. kielégítő, a silőtakarmány felülete levegőt kap. s megromlik. Emiatt mérsékeltebb a silótakarmány értéke és sok tápanyag megy veszendőbe. Ha télen is magas szinten akarjuk tartani az állatállomány termelékenységét, akkor elegendő és jó minőségű silótakarmányt kell biztosítanunk. Tudják ezt a tallósi szövetkezetben, amelynek dolgozói elhatározták, hogy idén 90 mázsa takarmányt silóznak szarvasmarhánként. A silótakarmány többségét a csövek tejviaszérettsége idején betakarított kukorica képezi. Az egyszerű silógödrökkel összefüggésben azt is szóvá keli tennünk, hogy sok helyütt túl mély gödröket ásnak, s ezeket azután elönti a talajvíz. Ilyen esel fordult elő tavaly és az előző években a galántai, valamint a hódi szövetkezetben. Ennek következményeként sok silótakarmány ment tönkre, tehát a silógödrök helyének megválasztására és kellő mélységére vigyázzunk. Ne felejtsük el, hogy egv mázsa jó silótakarmány 20 liter tejet jelent. Krajcsovics Ferdinand (Gaiánta)
