Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-14 / 82. szám

19S9 október 14. \fral*ael Földműves 3 Kombájnnal takarítják be a kukorica termést a Komáromi Állami Gazda­ság őrsújfalusi részlegén. Képünk a kukoricatörő kombájnt, Thurzó Ferenc kombájnost és Hibs Imre segéderőt mutatja be munkaközben. Az össze­tépett kukoricaszár a pótkocsiba hull, majdpedig röviddel utána - a siló­gödörbe. Győz az erős akarat Amikor elérkezett a velés és az őszi kapások betakarításának ideje, mi a nádszegi traktorosok sóhajtva fogtunk hozzá a középszántáshoz. | Hisz a kiszáradt talaj mogszántásal nem ígérkezett könnyűnek. S így a i kezdet szokatlan és nehéz volt. Szinte úgy tűnt, mintha traktorosaink gyen­gébbek lettek volna. De nem riadtunk vissza a 600 hek­tár vetésétől és a kapások betakarí­tásától. Nem kíméltük magunkat. Sok-sok munkát és türelmet vett igénybe a magágy készítése. A szövetkezet agronómusa, Juhos Dezső, a feladata magaslatán áll, akár esős az idő, akár pedig száraz. S most véle együtt örülünk, hogy a 600 hek­tárból több mint 500-on földbe került a mag. Győri Boldizsár, a nádszepi szövetkezet traktorosa Az eredmények mellett nagyobb gondot a gépek karbantartására R1MASZÉCS a tornaijai járás leg­nagyobb községei közé tartozik. A szövetkezet földművesei mintegy 1260 hektár összterületen gazdálkodnak. A gépi munkák nagyobb részét saját gépjeikkel végzik. Hogy az EFSZ tag­jai jó munkát végeznek, arról az őszi munkák menete tanúskodik. A száz hektár kukoricából 30-at le­törtek, a cukorrépát és a burgonyát pedig már kiásták. Jól halad az őszi kalászosok vetése is. A repcét, őszi árpát, őszi keveréket és a rozsot már a főidbe tették, a 200 hektár búzából is már 113 hektárt elvetettek. — Az elvégzett munkában nagy ré­szük van a traktorosoknak — mondja Hamko Ferenc agronómus. Majd azzal toldja meg: hosszabbított műszakban dolgoznak. — Mikor végeznek a vetéssel?- Vállaltuk, hogy október 30-ra mindent elvetünk. Szavunkat pedig minden körülmények között betartjuk. Egy kicsit gondolkodik, majd arca földerül, s mosolyogva mondja:- Hátha még a repcénket látná! Már szépen zöldéi. Sarabolásra vár. Ninos ilyen a járásban. A munka még jobban menne, ha a két Zetor traktornak nem volna ten­gelytörése. Az egyik egy, a másik pe­dig két hete munkaképtelen. Mi okoz­------------------------------ £ i háttá a törést? Bármi is, egy azonban bizonyos. Nagyobb gondot kell for­dítani a gépek karbantartására. Még a legsürgősebb munka közepette sem lehet erről megfeledkezni. Pár hónappal ezelőtt még minden rendben ment. Sósik elvtárs a gépi csoport vezetője elment a szövetke­zetből. Azóta nincsen csoportvezető. Nincs aki a karbantartási munkákat ellenőrizze. Dávid József mechanikus­nak meg éppen elég a javítanivalója. Jelenleg két üzemképtelen traktor és egy autó (a két traktorból rak össze egyet). Okvetlen szükséges, hogy a gépi csoport élére vezetőt állítsanak. Ezáltal bevezethetnék az üzemanyag tankolásának kartotékos vezetését, s így a kellő osztályú karbantartási munkákat idejében elvégezhetnék. A traktorosok követhetnék Révai László traktoros példáját, aki a GTÄ- ról kiírta a karbantartási munkák el­végzésének tervét. A szövetkezet ve­zetőségének meg kellene valósítani, hogy a kerekes traktorok részére is ki legyen dolgozva a karbantartási munkák terve. A garázs előtti téren, közvetlen az út mellett mezőgazdasági gépek álla­nak, melyekre már csupán jövőre lesz szükség. Az aratógépek ugyan be vannak zsírozva, de mégis, mit ke­resnek ott? Már rég tető alatt kellene t Tie-----------------------------­lenniök! A kaszáló-, sarabológépek mivel rosszak, a kovács gondjaira kel­lene bízni és nem pedig szégyenszem­re garázs előtt az út mellett hagyni. Az eredmények mellett nagyobb gon­dot kell fordítaniok a gépek karban­tartására. Németh János Országszerte lassú ütemben folyik az ősziek vetése, a kapások be­takarítása és a sílózás. Az eddigi eremények nem kielégítők meg akkor sem, ha az időjárás viszontagságait figyelembe vesszük. A kiráiyhelmeci járás szövetkezetesei jói haladnak az őszi munkával, azonban a komá­romi. surányi és még többi járás nagyon lemarad. Pedig most nagyon neki kell gyürköztti a vetésnek, hogy biztosítsuk a holnapi, a jövő évi kenyeret. Levelezőink, olvasóink is ezekről írnak: Agócs Vilmos ajnácskői levelezőnk írja: — Bőven termett az idén takar­mányból a dobfeneki szövetkezetben. f\ vetett takarmányok mintegy nyolc­von hektárt tettek ki, melynek beta­karítását már befejezték. Csupán he­réből nyolc nagy kazalt raktak. Je­lenleg — a többi őszi munkák mellett — a magherét kazalozzák. . Vaszily Mária Írja Rozsnyóról: — így öszidóben a szövetkezetesek szívesen veszik, ha dolgoskezű fiata­lok segítenek a begyűjtésben. Tudják ezt a Rozsnyói Pedagógiai Iskola ta­nulói is, s éppen ezért elhatározták, hogy a hárskúti szövetkezetnek se­gítenek... Egy kerek hétig szorgos­kodtak a szövetkezet földjein. Hogy jól dolgoztak, azt bizonyltja az is. hogy a szövetkezet tagsága, és maga a szövetkezet elnöke is nagyon meg volt elégedve munkájukkal. Kúcs Gyula levelezőnk az alsósze­csei szövetkezet elért eredményeit méltatja: — Szövetkezetünk tagjainak sem iog fájni a fejük a takarmány rfciatt. Csupán silóból annyit készítetlek, hogy minden más takarmány nélkül elegendő volna télre. Persze szálas­takarmányból sincs hiány. öbert János, málasi tudósítónk az őszi munkák menetéről ír: — A Zselízi Állami Gazdaság málasi részlegén szeptember közepén kezd­ték a cukorrépa szedését. Annak elle­nére, hogy a száraz földből körülmé­nyes volt a kiásás, október 1-ig 130 vagon cukorrépát adtak át az Orosz­kai Cukorgyárnak. A dolgozók szilárd elhatározása, hogy október első felé­ben aZ utolsó cükórrépát is elszállít­ja — Elsőnek a peresi ÍBrm dolgozói végeztek a cukorrépa szedésével — folytatja Öbert elvtárs. — Szeptem­ber 28-án az utolsó cukorrépát is elszállították. 309 mázsát termeltek hektáronként. A farm dolgozói becsü­letes munkájuk elismeréséül televí­ziós készüléket kaptak. Barci Istvánné, zsípi levelezőnk örömhírt közöl: Cukorlegények ár egy fél napja csavorogtam az oroszkai cukorgyárban, amikor találkoztam Zelenák László­val. Ami azt illeti, elég furcsa ta­lálkozás volt. A répaházból indultam ide, azelőtt a vágóknál és a difu­­zéroknál leselkedtem, figyeltem a cukor születését. • Volt látnivaló bőven. Az egyik teremben szürkés-fehér, gombolygó párafelhö mögött, mint valami po­gány istentiszteleten, félmeztelen, elmosódott alakok mozogtak. Cgy tűnt, mintha úsznának. Feléjük igye­keztem. — Hová, hé? - szólt utánam Grilling elvtárs, a kísérőm. , _ 9 — Zelenák bácsi, fogja meg, mert még megsül a legény — hallottam hátam mögött a nevetését. — No, poklok pokla ... - ez volt az első gondolatom, miután Zele­nák bácsi vaskos tenyerét megszo­rítottam. Mert a hőség itt már szinte testét öltött, s úgy éreztem furcsa, nyálkás medúzák forró teste ölel, s kúszik be egyenesen a tü­dőmbe, gyomromba. — Ha az ember 23 évig ezt csi­nálja, már izzadni is elfelejt — hu­­nyorgatott rám a kis ember valami láthatatlan kereket jorgatva. Olyan fürgén, hogy a szám is nyitva ma­radt a csodálkozástól. Mert ezt nem tudtam volna utána csinálni! Aztán megnézte a két hőmérőt, s bizo­nyára elégedett lehetett, mert ka­­ronfogott és a főzöktől vagy 15 mé­terre távolabb vezetett, ahol valami­vel kisebb volt a zaj, ritkább a pá­ra, s beszélgetni is lehetett. — Megkóstolja? Ez már félig kész cukor - apró ajtót nyit ki, üveg­lapot tart a nyílás elé. Sisteregve csapódik ki azon a forró, sárga, kristályszemcsés folyadék, s nyom­ban meg is szárad. A kezembe nyomja: — Csak aztán le ne húzza a nyel­véről a bőrt — figyelmeztet. — Már régen volt ilyen jó cukor­répatermés — mondja kis idő múl­va. — Azt mondják ugyan, hogy a répa cukortartalma kisebb, mint tavaly volt, — viszont jóval több van belőle. Azt hiszem januárig is eltart az idei répakampány. — Meddig dolgozik ma? — Tízig... Ez ugyanis a második váltás. — Közelebb hajol és súgva mondja: — Mi vagyunk eddig a legjobbak. 97 százalékkal. Tudja, versenyzünk! Kell a pénz, házat fogunk építeni, - arra. — Családja van ? — Feleségem... Ö is itt dolgozik, a mérlegeknél, az első váltásban. — Tehát vele is versenyben áll? — Hát persze. Néha már azt sem tudom, az lenne-e jó, ha nyerünk, vagy ha vesztünk! Otthon minden­képpen szorulok - mosolyodik el.- Az első esetben, hogy hát „Ti aztán csak vagytok főzök, cukor­­legények.“ A másodikban meg: „Persze, persze, tudom ín, hogy normáinak benneteket." Es így to­vább. Szemünkre hányja, hogy mi sárga cukrot gyártunk, hogyha ex­portra küldenénk, abból csak baj lenne, mert^újra kellene fehéríteni — viccelődik. Kezet fogtunk. A lépcsőről még visszanéztem ... Lehajolt gyorsan, egy húszéves lepény fürgeségével, s nézte a születő, sistergő, bugybo­rékoló cukrot... Feje felett könnyű fátyolként rezgett a pára, s lassan eltakarta apró, izmos alakiát. .. Nagy Lajos Frantiäek Brodan traktoros jó mag­ágyat készít a búzának (ógyallai EFSZ). • ♦ Az Urmince-i EFSZ (tapolcsányi járás) a napokban megkezdte 2 hek­tár komló talajának előkészítését. (rn) — Az első félévben terven felül 50- ezer liter tejet adtak be. Gutyán Já­nos, a szövetkezet könyvelője öröm­mel újságolta, hogy az első félévi ter­vet a tejen kívül még 20 mázsa mar­hahússal és 25 mázsa sertéshússal is ■túllépték. Ez biztosította azt, hogy |mind a járási, mind pedig a kerületi Vándorzászlót ők tartják.- A zsípi szövetkezet tagjai befe­jezték az ősziek vetését. Ezt úgy érték el, hogy a traktorokon kívül a lovas­fogatokat is bekapcsolták a talajeiő­­készítési munkákba. Mike István, Si­mon Kálmán és a többiek olyan lelke­sen dolgoznak, mint még soha. Nem is csoda, hiszen a jövő évi kenyér biztosításáról van szó. Józan előrelátás — szilárd alapok Ha a 2100 hektáros csicseri EFSZ határa csupán szántóföldből állna, akkor a nagykaposi járás legnagyobb szántóterülettel rendelkező szövetke­zete lenne. De mivel a Latorca egy­­egy áradáskor nagyobb darabot bir­tokol a nagykiterjedésü határból, mint a földművesek, a szántóterület még máig sem tudott túlterjeszkedni a 870 hektáron. A többi rét (nem va­lami kiváló), legelő és mocsár. így hát Csicserben múltja van az állatte­nyésztésnek. Igaz, hogy a szövetkezet 1953-as felbomlása és a későbbi huza­vona erősen megtizedelte a község állatállományát. Ezért nem egészen két évvel ezelőtt, amikor újra szövet­kezetbe tömörült a falu parasztsága, a közös állomány bizony nem ütötte meg a kívánt mértéket. Már az is eredmény, hogy mostanáig 930 da­rabra szaporították a szarvasmarhák számát. Es az eddig kifejtett igyeke­zet még csak kezdete annak, amit ezután akarnak csinálni az állatállo­mány további szaporítására. Egyik legfontosabb feladatuknak a korszerű szövetkezeti építkezést tartják. Hogy miért? Szűcs Gyula, a szövetkezet elnöke így nyilatkozik: — Pár éven belül elkészül a Latorca jobbparti védőgátja. Nekünk ez már az első években többszáz hektár új szántóföldet jelent, melyen elsősorban takarmánytermeléssel akarunk fog­lalkozni. Állatállományunk pár év alatt a duplájára is felemelkedhet. Kell tehát a férőhely. S ha már ezt ilyen helyesen látják, mi sem természetesebb, hogy az épít­kezéseket a legkorszerűbb formában és a legbeváltőbb módon végzik. A raktár kivételével minden építkezésük önsegélyes alapon készül. A szövet­kezetnek 24 tagú építőcsoportja van. Amikor azt kérdezzük, hogyan dolgo­zik a csoport, Híres Dezső, a csoport vezetője a következőképpen válaszol: — Lassan már két éve annak, hogy a Nagykaposi Járási Építkezési Válla­lat elkezdte szövetkezetünk részére egy 50 vagonos terményraktár építé­sét. Még most sincs egészen rendben. Az EFSZ építkezési csoportja az em­lített idő alatt 250 szarvasmarha szá­mára elkészített négy istállót, 100 sertés részére szintén négy ólat, 40 anyakocának fialtató épült, s azonkí­vül egy 40 férőhelyes lóistálló építé­sét is befejeztük. Épülőfélben egy 100 férőhelyes tehénistálló, egy 120 férőhelyes nyitottistálló a növendé­keknek és egy fialtató, melyben 20 anyakocát helyezhetünk majd el. A könyvelőtől mást is megtudunk. Azt, hogy az önsegélyes módszerrel közei egymillió koronát megtakarí­tottak a tervezett építkezési költsé­gekből. A további gazdasági és pénz­ügyi megerősödés szempontjából az is jelentős előny, hogy hitelekkel még az ilyen nagyarányú építkezés mellett sem terhelik meg a következő éveket. És ha valaki azt hiszi, hogy a fiatal szövetkezet pénzügyi szem­pontból jelenleg gyengén áll, akkor nagyon téved, mert a munkaegység tervezett értékének első felét, a 7,50 koronát minden hónapra rendszeresen fizetik. Sőt amiatt sem fáj a fejük, hogy a másik résszel mi lesz, mert a félévi mérleg azt mutatja, — megte­tőzik a tervezett bevételt. Csicserben tehát józan előrelátás­sal, szilárd alapokra épül a közös. Az aránylag kevés szántóföldön és az állattenyésztésben a lehető legkor­szerűbb módszereket alkalmazzak. A sertéseknél már bevezették az ön­etetést. Az is a jő munkáról ad szá­mot. hogy már 8 liter körül mozog a napi fejési átlag. Hátha még elkészül a már megkezdett védőgát, s utána a tervezett csatornázás?! Az elkövetkezendő feladatok meg­valósítása elé nyitott szemmel néz a szövetkezet tagsága. Már ebben az évben a jövedelem 13 százalékát helyezi az oszthatatlan alapba ... Haraszti Gyula Igyekeznek a martosiak — Húsz hektáron termeltek cukor­répát a martosi EFSZ tagjai. Október 6-ig több mint 110 vagonnal szállí­tottak el, mely 552 mázsás hektárho­zamnak felel meg. Ezzel az eredmény­nyel az elsők közé kerültek az ország­ban.- Takarmányból sincsen hiány. A répafejekből 22 vagon silótakarmányt készítettek. Szénából közel 90 vagon­nal takarítottak be. Jóba Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents