Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-07 / 80. szám
316 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. október 7. Százezrek,miliők szemléltető iskolája Immár évszázados múltra tekint vissza a budapesti országos mezőgazdasági kiállítás. Az elsőt 1857-ben rendezték és 100 év elmúltával az idei már a 63. kiállítás. Igaz, a felszabadulás előtt az urak csak szokásból rendezték meg és csupán mutatványnak szánták a kiállítást. A felszabadulás után viszont a minden évben nagyobbodó és szépülő mezőgazdasági kiállítás százezrek, milliók iskolájává változott. A szocialista nagyüzemek összehasonlíthatják termékeiket, versenyre kelhetnek egymással: ki mutat szebbet, jobbat, ki mozdítja előbbre a mezőgazdaságot a belterjesség útján. Az egyénileg gazdálkodók is láthatják lemaradásukat a nagyüzemek mellett, s józan paraszti ésszel rádöbbennek az évezredes igazságra; közösségben rejlik az erő. Az év elejétől több mint 300 000 család döntött a közös gazdálkodás mellett. Megszabadították magukat a múlt átkától, a mezsgyéktől. Magyarország szántóföldjei tavaly még 20 millió apróbbnagyobb darabból álltak, 40 millió mezsgyével. Ma a tavalyihoz képest a termelőszövetkezeti szántóföldek egymillió 261 ezer kát. holdról majdnem háromszorosára, 3 millió 120 ezer kát. holdra növekedtek. , Az ország szántóterületének több mint 50 %-át az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek művelik. A mezőgazdaság ezen forradalmi átalakulásának jegyében rendezték meg az idei kiállítást. A mezőgazdaság minden termelési ágának bemutatásakor tények bizonyítják, hogy a szocialista nagyüzemek többet, jobbat, olcsóbban tudnak termelni, mint a kisparaszti gazdaságok. Szabad hazában — szabad nép A főpavilonban, amely a zászlódíszbe öltözött főkapun belépve elénk tárult, grafikonok, rajzok, fényképek segítségével mutatták be a múlt nyomorát, a munkanélküliek, cselédek, parasztemberek harcát a kenyérért. Elénk tárult az úri Magyarország teljes meztelenségében. Látjuk azokat a mutatókat, amelyek jelzik a régi egyenlőtlen földbirtokviszonyokat. A számok szerint 1955-ben egymillió 400 ezer parasztcsalád rendelkezett az ország földterületének 52 %ával: egy családra 3,7 hold jutott. De 780 ezer szegény parasztnak nem volt sem földje, sem háza. Ezzel szemben 1500 földbirtokos, herceg, gróf, báró az ország földterületének csaknem 30 %-át bitorolta és egy családra 2700 hold föld jutott. Az eladósodott birtokok száma a parasztgazdaságok 56 %-át jelentette. Évente 16 — 18 ezer parasztbirtokot árvereztek el. Alapvetően megváltozik a kép a felszabadulás után. Az utóbbi másfél évtized történelmét elevenítik fel a grafikonok. Az új fejezet jelképeként fénycsóvák ölelésében magasodik a Szabadságszobor s művésziesen megformált neoncsöves felirat mutatja: „Szabad hazában — szabad nép“. A földreform révén 5 millió 600 ezer hold földet osztottak szét 640 ezer mezőgazdasági munkás és paraszt között. Szultán, a Bábolnai Állami Gazdaság nagydíja:; bikája anyjának 500 napos laktációs termelése 7742 kg tej 3,9 % zsírral A földreform végrehajtásával megindult a szövetkezeti mozgalom, amely kiterjesztette szárnyait az egész országra és meglendítette a felemelkedés kerekét. Ezt mutatja a bejárattól balra elhelyezett grafikonok, fényképek és számadatok . gyűjteménye . A Fejér megyei Besnyő községről van szó, amelynek határából 15 évvel ezelőtt még 8 ezer 500 kát. hold urasági .birtok volt. Három uradalmi majorban 430 parasztcsalád sínylődött. Gróf Wimpfen Szigfridnek dolgozott a nép látástól vakulásig, majdnem éhbérért. Egy-egy lakásban 2 — 3 család szorongott. Homlokegyenest más a helyzet ma, természetesen a gróf úr nélkül. A nyomortanyák helyén új falu épült. A szövetkezeti tagok jómódot teremtettek maguknak. Egy-egy család évi jövedelme 20 — 22 ezer forint és takarékbetétjeiknek összege félmillió forintra rúg. Besnyő községhez hasonlóan többezer falu lakossága megtalálta számítását a szövetkezetekben. Csodát művelt a föld népe A szocialista mezőgazdasági üzemek pavilonjában folytatódik a kép, pereg a film. Itt a tízéves jubileumukat ünneplő állami gazdaságok és szövetkezetek mutatják be fejlődésüket és termelési eredményüket. A szemlélődő szinte hihetetlen átalakulást lát a múlttal szemben. Tíz év alatt csodát művelt a föld népe. Tekintetünket nem kerülheti el a nádudvardi Vörös Csillag TSZ termelési sikere. Régebben Nádudvart a Hortobágy szélén úgy vették körül a vizek, hogy több volt a határból víz alatt, mint víz felett. Ahogy a nóta is megörökítette: „Nádudvari hármas határ Nem terem egyebet nádnál. Nádnál, sásnál, fagyökérnél, Piros-barna menyecskénél..." Ma másképp szól ez a nóta. Számok, képek, grafikonok bizonyítják. A sovány, szikes földet járomba fogták, termővé változtatták. Pedig a gyérfűvű, szikes legelők nehezen változtak termővé, mert olyan az a föld, amelyhez „Két isten kék; az egyik locsolja, a másik, aki árassza“. De az akarat győzelmeskedett. Ahol azelőtt nem termett egyéb, nádnál, sásnál, fagyökérnél", ott, tavaly 810 holdról átlagban 10 mázsa búzát, 380 holdról 18 mázsa morzsolt kukoricát, 135 holdról 193 mázsás cukorrépatermést takarítottak be. Jelenleg már ott tartanak, hogy a Minisztertanács zászlajával kitüntetett szövetkezet 10 000 hold földet, 35 gazdasági épületet, 960 szarvasmarhát, 1000 sertést és többezer aprójószágot mondhat magáénak. A kukorica óriási tartalékokat rejteget A kukoricatermelés pavilonjában a látogató szeme a következő feliraton akad meg: „Ha a mostani termést 1 %-kal emeljük, ezzel 5 millió 800 ezer kilóval több húst nyerünk“. Ez azt jelenti, hogy a kukorica, mint fontos takarmánynövény, óriási tartalékokat rejteget, amelyeket fel kell használni a nagyobb, olcsóbb tej- és hústermelés fejlesztésében. A tudomány már Naponta tízezrek látogatták a kiállítást
