Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-07 / 80. szám

316 VIRÄGZÖ mezögazdasäg 1959. október 7. Százezrek,miliők szemléltető iskolája Immár évszázados múltra tekint vissza a budapesti országos mezőgazdasági kiállítás. Az el­sőt 1857-ben rendezték és 100 év elmúltával az idei már a 63. kiállítás. Igaz, a felszabadulás előtt az urak csak szokásból rendezték meg és csupán mutatványnak szánták a kiállí­tást. A felszabadulás után viszont a minden évben nagyobbodó és szépülő mezőgazdasági kiállítás százezrek, mil­liók iskolájává változott. A szocialista nagyüzemek összehasonlíthatják termé­keiket, versenyre kelhetnek egymással: ki mutat szebbet, jobbat, ki mozdítja előbbre a mezőgazdaságot a belterjesség útján. Az egyénileg gazdálkodók is lát­hatják lemaradásukat a nagyüzemek mellett, s józan paraszti ésszel rádöb­bennek az évezredes igazságra; közös­ségben rejlik az erő. Az év elejétől több mint 300 000 család döntött a közös gazdálkodás mellett. Megszabadították magukat a múlt átká­tól, a mezsgyéktől. Magyarország szán­tóföldjei tavaly még 20 millió apróbb­­nagyobb darabból álltak, 40 millió mezs­gyével. Ma a tavalyihoz képest a terme­lőszövetkezeti szántóföldek egymillió 261 ezer kát. holdról majdnem háromszoro­sára, 3 millió 120 ezer kát. holdra növe­kedtek. , Az ország szántóterületének több mint 50 %-át az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek művelik. A mezőgazdaság ezen forradalmi át­alakulásának jegyében rendezték meg az idei kiállítást. A mezőgazdaság min­den termelési ágának bemutatásakor tények bizonyítják, hogy a szocialista nagyüzemek többet, jobbat, olcsóbban tudnak termelni, mint a kisparaszti gaz­daságok. Szabad hazában — szabad nép A főpavilonban, amely a zászlódíszbe öltözött főkapun belépve elénk tárult, grafikonok, rajzok, fényképek segítségé­vel mutatták be a múlt nyomorát, a munkanélküliek, cselédek, parasztembe­rek harcát a kenyérért. Elénk tárult az úri Magyarország teljes meztelenségé­ben. Látjuk azokat a mutatókat, amelyek jelzik a régi egyenlőtlen földbirtokviszo­nyokat. A számok szerint 1955-ben egy­millió 400 ezer parasztcsalád rendelke­zett az ország földterületének 52 %­­ával: egy családra 3,7 hold jutott. De 780 ezer szegény parasztnak nem volt sem földje, sem háza. Ezzel szemben 1500 földbirtokos, herceg, gróf, báró az ország földterületének csaknem 30 %-át bitorolta és egy családra 2700 hold föld jutott. Az eladósodott birtokok száma a parasztgazdaságok 56 %-át jelentette. Évente 16 — 18 ezer parasztbirtokot ár­vereztek el. Alapvetően megváltozik a kép a fel­­szabadulás után. Az utóbbi másfél évti­zed történelmét elevenítik fel a grafiko­nok. Az új fejezet jelképeként fénycsó­vák ölelésében magasodik a Szabadság­­szobor s művésziesen megformált neon­csöves felirat mutatja: „Szabad hazában — szabad nép“. A földreform révén 5 millió 600 ezer hold földet osztottak szét 640 ezer me­zőgazdasági munkás és paraszt között. Szultán, a Bábolnai Állami Gazdaság nagydíja:; bikája anyjának 500 napos laktációs termelése 7742 kg tej 3,9 % zsírral A földreform végrehajtásával megindult a szövetkezeti mozgalom, amely kiter­jesztette szárnyait az egész országra és meglendítette a felemelkedés kerekét. Ezt mutatja a bejárattól balra elhe­lyezett grafikonok, fényképek és szám­adatok . gyűjteménye . A Fejér megyei Besnyő községről van szó, amelynek határából 15 évvel ezelőtt még 8 ezer 500 kát. hold urasági .birtok volt. Három uradalmi majorban 430 pa­rasztcsalád sínylődött. Gróf Wimpfen Szigfridnek dolgozott a nép látástól vakulásig, majdnem éhbérért. Egy-egy lakásban 2 — 3 család szorongott. Homlokegyenest más a helyzet ma, természetesen a gróf úr nélkül. A nyo­mortanyák helyén új falu épült. A szö­vetkezeti tagok jómódot teremtettek maguknak. Egy-egy család évi jövedelme 20 — 22 ezer forint és takarékbetétjeik­nek összege félmillió forintra rúg. Bes­­nyő községhez hasonlóan többezer falu lakossága megtalálta számítását a szö­vetkezetekben. Csodát művelt a föld népe A szocialista mezőgazdasági üzemek pavilonjában folytatódik a kép, pereg a film. Itt a tízéves jubileumukat ünneplő állami gazdaságok és szövetkezetek mu­tatják be fejlődésüket és termelési eredményüket. A szemlélődő szinte hi­hetetlen átalakulást lát a múlttal szem­ben. Tíz év alatt csodát művelt a föld népe. Tekintetünket nem kerülheti el a nádudvardi Vörös Csillag TSZ termelési sikere. Régebben Nádudvart a Hortobágy szé­lén úgy vették körül a vizek, hogy több volt a határból víz alatt, mint víz felett. Ahogy a nóta is megörökítette: „Nádudvari hármas határ Nem terem egyebet nádnál. Nádnál, sásnál, fagyökérnél, Piros-barna menyecskénél..." Ma másképp szól ez a nóta. Számok, képek, grafikonok bizonyítják. A sovány, szikes földet járomba fogták, termővé változtatták. Pedig a gyérfűvű, szikes legelők nehezen változtak termővé, mert olyan az a föld, amelyhez „Két isten kék; az egyik locsolja, a másik, aki árassza“. De az akarat győzelmeskedett. Ahol az­előtt nem termett egyéb, nádnál, sásnál, fagyökérnél", ott, tavaly 810 holdról átlagban 10 mázsa búzát, 380 holdról 18 mázsa morzsolt kukoricát, 135 holdról 193 mázsás cukorrépatermést takarítot­tak be. Jelenleg már ott tartanak, hogy a Minisztertanács zászlajával kitüntetett szövetkezet 10 000 hold földet, 35 gazda­sági épületet, 960 szarvasmarhát, 1000 sertést és többezer aprójószágot mond­hat magáénak. A kukorica óriási tartalékokat rejteget A kukoricatermelés pavilonjában a lá­togató szeme a következő feliraton akad meg: „Ha a mostani termést 1 %-kal emel­jük, ezzel 5 millió 800 ezer kilóval több húst nyerünk“. Ez azt jelenti, hogy a kukorica, mint fontos takarmánynövény, óriási tartalé­kokat rejteget, amelyeket fel kell hasz­nálni a nagyobb, olcsóbb tej- és húster­melés fejlesztésében. A tudomány már Naponta tízezrek látogatták a kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents