Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-07 / 80. szám
1959. október 7. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 317 A Bábolnai Állami Gazdaság arab ötösfogatát II. díjjal jutalmazták meg is tette a magáét. Hiszen a termelők előtt ismeretesek azok az eredmények, amelyek a hibridkukorica-vetőmag előállításával elérhetők. A pavilonban levő képek és ábrák mutatják, hogy a martonvásári beltenyésztéses hibridek száraz szemtermése 20 — 25 %-kal múlja felül a közönséges helyi fajtákat és 10 — 15 %-kal a fajtahibrideket. A számok pontos képet adnak arról is, hogy amíg 1958 tavaszán 264 vagon hibridvetőmagot és 1959 tavaszán 1537 vagonnyit vetettek, a tervek szerint 1960 tavaszán már 2200 vagon hibridvetőmag kerül a földbe. Ez a mennyiség az egész ország kukoricatermesztési területének 70 %-át teszi ki. A Martonvásári 39-es hibrid holdanként 116 mázsás csőtermést ígér Nagyon sok nézője akadt a szabadban bemutatott kukoricatermesztésnek is. Nem csoda, hiszen a négy egyenlő táblán ékeskedő kukorica ritka látványt nyújtott. A 70X70 cm-es kötésben, négyzetes-fészkes módszerrel vetett kukorica óriáscsövei csalogatták a parasztembert. Két szovjet és két magyar fajtahibridet mutattak be a parcellákon. Előzetes becslés szerint a Martonvásári 39-es beltenyésztett hibrid adja a legjobb termést: 116 mázsa csőtermés várható, amely a szokványos kukoricatermés háromszorosa. A másik három fajta is rekordhozammal biztat A műtrágyával kiegészített istállótrágya feleadagja is egész termést biztosít Mivel idén 100 000 holddal nőtt a kukorica vetésterülete, felvetődött a trágyázás, a talajerőfokozás kérdése. Erre a talajerögazdálkodási pavilonban kapunk feleletet. A kiállított kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a holdanként adagolt 100 mázsa istállótrágya 150 kg szuperfoszfáttal, 100 kg pétisóval (salétrommal) és 50 kg kálisóval ugyanakkora termést biztosít, mintha 200 mázsa istállótrágyát kapott volna a föld holdanként. Ezzel a módszerrel tehát a kukorica alá adott istállótrágya mennyisége — a termés csökkenése nélkül — műtrágya-kiegészítéssel a felére mérsékelhető. Egy másik új módszert is ismertet a kiállítás: a kétrétegű szuperfoszfát adagolását. Hét év tapasztalatai igazolják, hogy a földre kiszórt műtrágya búzából holdanként 1,7 mázsa többlettermést ad, a boronálással bedolgozott műtrágya már 2,6 mázsával, a tárcsázott 3 mázsával, míg a leszántott szuperfoszfát 3,7 mázsával növeli a holdankénti termést. Ebből az a tanulság, hogy a nagyobb adagú foszfor-műtrágyát a szántással együtt dolgozzuk a talajba, ugyanakkor a vetőmag alá úgynevezett sorműtrágyázást alkalmazzunk. Sokat beszélhetnénk még a kiállításon látott növénytermesztésre vonatkozó tapasztalatokról, de helyet kell adnunk az állattenyésztésnek is, amely egyedülálló még a szomszédos országok között is. A tejtermelésben túlszárnyalták Amerikát Dögéi Imre elvtárs, földművelésügyi miniszter, a mezőgazdasági kiállítást megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Állattenyésztésünk egyes területeken elérte, sőt túlhaladta az egyes fejlett, kapitalista országokat, köztük például az Amerikai Egyesült Államokat. A FAO hivatalos statisztikai adatai szerint Amerikában 1957-ben a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelés 12 900 kg volt, nálunk 24 700 kg. Hasonló a helyzet a baromfihús-termelés terén is. Amerikában 100 hektár szántó- és kertterületen 17,2 mázsa baromfihúst termelnek, mi pedig 21 mázsát. Aki látta a kiállítás állatbemutatóját és megnézte az állattenyésztés fejlődését mutató grafikonokat, szép jövőt jósol a mezőgazdaság eme ágának. Hiszen egyegy tehén valóságos tejgyár. A szarvasmarhatenyésztők idén 6900 literesnél kisebb termelésű tehenet nem hoztak el a kiállításra. Amíg például az 1954. évi kiállításon az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 4651 kg volt, 3,7 %-os tejzsírral, addig 1957-ben már 6720 kg tejtermelés volt az átlag, 3,98 %-os tejzsírral. Az idei kiállítás teheneinek tejelékenységi átlaga megközelíti a 7000 kg-ot. Az állatbemutató híven visszatükrözi a törzsállattenyésztés előretörését, az utódellenőrzés fontosságát és kiterjesztését. A nézőközönséget szinte bámulatba ejtette a G r o c k nevet viselő törzsbika 16 termelő lányával, amelyek az anyák termeléséhez viszonyítva 208 kgmal növelték a tejtermelést és 0,19 %kai a tejzsírtermeiést. Kiemelkedő látvány volt az előhasi, illetve az első laktációjukat lezárt tehenek 18 tagú csoportja. Ennek minden tagja 4000 kg-nál több tejet termelt első laktációjában. de vannak közöttük 5000, sőt 6000 kg tejet adó tehenek is. A szarvasmarha mellett nagy érdeklődést váltottak ki a lovak, sertések, juhok, valamint a baromfi, nyulak és galambok bemutatói is. A kiállításon bemutatott több mint 3000 állat magas tenyésztői képzett szakemberek jó munkájáról tanúskodik. Fölfelé megy borban a gyöngy Végül szóljunk az igazságot rejtegető borról is. De talán először a szőlőről. A kiállítás szőlőbemutatóján képek, számok érzékeltetik, hogy 15 év alatt a mostani 340 ezer hold 370 ezerre emelkedik, s ezen belül összesen 240 ezer hold területen telepítenek, újítanak szőlőt. A két munka, a régi szőlők felújítása és az új telepítés párhuzamosan halad; évente kereken 16 ezer holdra ültetnek új szőlőt. Az ember elgyönyörködhet a szabadban bemutatott szebbnél szebb szőlőtőkék termésében, nyálcsordíió fürtjeikben, de sajnos, a kóstolgatás tilos. Nincs is rá szükség, mert a szomszéd sátron felfüggesztett tábla felirata csalogat: Csengődi Kossuth TSZ fajborai. Borukat a csengődjek maguk is nagyon szerethetik, hiszen verset is faragtak róla: A csengődi pusztában csoda van a buckában, ültesd el a venyigét, kóstolgasd a levét, s majd dalolod utána, hogy csoda van a pusztában, a csengődi pusztában. A látogató szeme a boroskancsókra szegeződik. Tokaji aszú, Ezerjó, Rizling, Egri bikavér, mind, mind gyöngyöző, jó minőségű borocska. Csoda-e, ha végül beleszédül az ember a válogatásba? A Grock törzsbika 16 lányával A látottakat összegezve, a 65. mezőgazdasági kiállítás élő bizonyítéka, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezettí parasztság magára talált, elindult a belterjes gazdálkodás útján és saját boldogulása érdekében kibányássza a föld méhének kincseit. SÁNDOR GÁBOR
