Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-08 / 54. szám

1959. július 8.

VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 211

A hibridkukorica címerezése

A hibridkukorica vetőmagjának előállítása során legfontosabb teendők: az anyasorok címereinek eltávolítása, az ún. címerezés. Egyébként a hibridkukorica vetőmagot termő, váltakozó sorokban bevetett táblájának ápolási munkája nem kíván különlegesebb agrotechnikát, éppen csak fokozottabb gonddal kel! alkalmaznunk a korszerű növényápolás szabályait. Egyedül a fattyazással kapcsolatban jegyezzük meg, hogy az anyasorokat gondosan kell fattyaznunk, nehogy ezek fattyúhajtásain a címer virágport hullathasson. Az apasorok fattyazásakor már nincs szükség ilyen szigorú elővigyázatosságra, sőt kívánatos is, hogy szakaszonként néhány apasoron a fattyút meghagyjuk, llyképpen az apasorok fattyúhajtásainak címere az anyasorok később fejlődő csöveire is juttat virágport, amikor az apasorok főhajtásainak címere már elvirágzott. Egyeléskor az apasorokban legalább 15—25 méterenként egy-egy napraforgót mint jelzőnövényt meg kell hagynunk, hogy címerezéskor az anya- és apasorokat még véletlenül se téveszthessük össze. Ami a kapálást illeti, ezt ugyanúgy kell végeznünk, ahogyan a korszerű agrotechnika a kukoricára vonatkozólag általában előírja.

Viszont az anyasorok címereinek eltávolítása bizonyos fokig új és szokatlan feladat. A fajtahibridvetőmag előállításának ez az egyetlen különleges munkája nagyon egyszerű, hiszen a fejlődő címereket akár egy 12 — 14 éves gyermek is kihuzigálhatja, ha termete nyúlánkabb. Egyedül az jelent nehézséget, hogy a címerezés rendszerint egybeesik a gabona aratásának és betakarításának idejével, s ilyenkor a legnagyobb a hiány kézi munkaerőben. Márpedig ha a címerezést nem hajtjuk végre gondosan és jókor, ez esetben az anyasorok címerei is hullatnak virágport, aminek következményeként az anyasorokban nem hibrid-vetőmag, hanem keverék terem, mégpedig a hibridmag és az anyafajta magjának keveréke. A következőkben ismertetett címerezési útmutatásban annak a megvilágítására törekszünk, hogy miként lehet minél kevesebb kézi munkaerő felhasználásával keveredéstől mentes hibridmagot előállítani.

Amikor a kukorica címerhányásának ideje közeledik, 2—3 naponként tartsunk szemlét a váltakozó sorú táblán, illetőleg ennek fejlettebb, legkorábban felnövő szakaszán, hogy a címerhányás kezdete ne kerülje el figyelmünket Mihelyt az anyasorok első címerei megjelentek, a címerezés munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy 3—4 nap múltán az első címerezés véget érjen. Az első munkamenetet két nappal, hűvösebb időben három nappal később kövesse a második, majd a harmadik munkamenet. A clmerezés időpontját mindig úgy kell megválasztanunk, hogy a közben kibújó címereknek ne legyen idejük virágpor hullatására.

A címert kihúzással, lecsavarással, tehát nem levágással kell eltávolítanunk, mert az utóbbi esetben előfordulhat, hogy a levágást a kelleténél magasabban végezzük, aminek folytán a buga alulsó oldalágai ott maradnak és bőven hintik majd a virágport. A címert akkor is kihúzhatjuk már. ha annak még csak a

nagyobb fele látható. Ilyenkor a címer tengelyét a legalsó oldalágak alatt csupán úgy tudjuk átmarkolni, ha a legfelső leveleket is hozzáfogjuk. Az egészen kibújt címert az alsó oldalágak alatt Is leszakítnatjuk.

Ha az egyik szülőfajta fejlődése anynyira megkésik, hogy a két szülőfajta egy időben végbemenő virágzása nem látszik biztosítottnak, a címerhányas időpontja előtt szakértői szemle megtartását kell kérnünk annak a megállapítására, vajon remélhetjük-e a lecímerezett sorok jó termékenyülését, vagy pedig nem. A címerezést a szakértői szemle eredményétől függőn végezzük.

Nem nagyon egyenetlen fejlettségű kukoricatáblán a harmadik munkamenetben már eltávolítottuk a címerek nagyobb hányadát, s egyre kevesebb lesz azoknak a növényeknek a száma, amelyek a címert még nem hozták ki. Ilyen esetben nagyon sok munkát megtakaríthatunk azáltal, ha egy menetben minden címert eltávolítunk, tehát ha kihúzzuk a még hasban levő címereket is. Igaz ugyan, hogy ilyenkor a címer eltávolítása levélveszteség nélkül elkerülhetetlen, de a még egészen ki sem fejlődött levelek klszakitása nem okoz számottevő csökkenést a szemtermésben. Főképp akkor nem, ha az anyanövények közül csak

kisebb hányadon kell ilyen erélyes beavatkozással elvégeznünk a címerezés munkáját. Ugyanakkor ezzel az alig mérhető terméscsökkenéssel szemben elintézzük a címerezés gondját, megtakarítjuk a tábla további, legalább két naponként ismétlődő átjárásának munkáját, s miután minden címert eltávolítunk, egészen kizárjuk annak a lehetőségét, hogy az anyanövény címere, bármilyen késedelem miatt Is, virágport hullasson. A hibridmag ilyképpen mentesül a keveredéstől. (A cfmerhányásl időszak végefelé ugyanis előfordul, hogy a címer már a megjelenést követő napon, sőt kivételesen már a megjelenés napján is hullat virágport.) Ezzel a módszerrel kevesebb munkaerő felhasználásával jobb minőségű hibrid vetőmaghoz jutunk.

Gondos munkaszervezéssel a munkaszükséglet nem nagy: hektáronként alig haladja meg a három munkanapot. A rejtett tartalékok mozgósításával, a nem hiánytalan munkaerejű dolgozók (gyermekek) igénybevételével arra kell törekednünk, hogy egyetlen hektár hibrid vetőmagtermése se menjen veszendőbe, s a haladó agrobiológia eme értékes, új eredménye a jövendőben is minél nagyobb vetésterületeken szolgálja a kukoricahozamok fokozását. (M. M.)

Silóvermet készít a tolólemezes talajegyengető

A takarmányalap biztosításának egyik követelménye, hogy elegendő mennyiségű takarmányt silózzunk. Ehhez viszont silótérségekre van szükség. Az ideiglenes jellegű silóvermek készítésében nagy segítséget nyújt a tolólemezes talajegyengető, amely alig pár óra alatt elkészíti a silóvermet. Képünkön a gépállomás tolólemezes talajegyengetője a szentkirályi szövetkezetben dolgozik.

(Huszti Elemér felvétele)

1. A címerezést akkor kell végrehajtanunk, ha a címer így fest; 2. minél kevesebb levelet szakítsunk ki a címerrel együtt; 3. a címerezés elkésett, mert a főág már hullatja a virágport