Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-07 / 80. szám
1959. október 7. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 315 Kedvező eredményt hozott a trágyatakarékos termesztési kísérlet Amint ismeretes, Kmoskó László mérnök újítási javaslata a műtrágya adagolását a talaj egész keresztmetszetének ismeretére alapítja, s az újításnak az a lényege, hogy mindenütt, ahol kavicsos és vízátnemeresztő rétegek húzódnak az altalajban, nincs szükség százszázalékos műtrágyázásra, mivel ez csak a műtrágyák pazarlását jelentené. Az újítási javaslat ellenőrzése végett a Malinovói Mezőgazdasági Mesteriskola gazdaságában tavaszi árpával folytattak kísérleteket. A cséplési eredményeket most értékelték, s ezek szerint például ahol a talaj 25 %-nyi trágyaadagot kapott, ott a 20 nr-es kísérleti területen 3,15 kg termett, viszont az 50 %-nyi műtrágyával ellátott kisparcelláról csupán 1,7 kg árpát takarítottak be. De a többi kisparcellán folytatott összehasonlító kísérlet is az újítási javaslat életrevalóságát bizonyítja. A kísérletet részint homokos agyagtalajon, részint agyagos homokon végezték. Ezek a talajok sok helyütt már a felszínükön kavicsosak, de 30 cm-es mélységben minden esetben kavicsos rétegezcttségűek. Gazdakalendárium A jövő évi jó búzatermés alapfeltétele, hogy lehetőleg október első felében, gondosan előkészített magágyba vessük el az őszi búzát. A vetőmaggal azonban rendkívül vigyázni kell. Az idei nyári esőzések miatt ugyanis kisebb a búza csírázási erélye, s a megszokottnál nagyobb mennyiségben akadnak a vetőmagban olyan szemek is, amelyek egyáltalán nem csíráznak. Éppen ezért a gondos tisztítás és csávázás után végezzünk csírázási próbát is. Tapasztalat szerint ebben az évben általában 10 %kai több vetőmagot kell használni, hogy egyenletes és megfelelő sűrűségű növényállományt kapjunk. A vetést megfelelően ülepedett magágyba, 4 — 5 cm mélyre végezzük, s a vetőgépet kövesse nyomon a magtakaró. A kapásnövények betakarításával úgy igyekezzünk, hogy azokat a fagyok beállta előtt behordhassuk. Nagy gondot fordítsunk, hogy a prizmázásra kerülő répa között he legyen sérült vagy romló, mert ez a prizmában kárt okoz, termé.sünk egy része, sőt az egész tönkremehet. A prizmát ne földeljük azonnal, várjunk vele kissé, hadd „fújja“ ki magát. Még a fagyok beállta előtt a heréseket, réteket, legelőket fogasoljuk meg. A talajt szellőztessük, hogy a téli nedvességet könnyebben „igya el“. Sok helyen látni még a dűlök mentén kazalba rakott, érett istállótrágyát. Ezeket a trágyakazlakat minél előbb szállítsuk a felhasználás színhelyére és késedelem nélkül teregessük szét, szántsuk alá. A trágya gyors szétteregetése, alászántására vegyenek igénybe minél több fogatot és kézi munkaerőt a szövetkezetek és állami gazdaságok. Az egyéni gazdák pedig fogjanak össze és egymást segítve fejezzék be minél előbb ezt a munkát. Minden faluban szervezzék meg az istállótrágya gyors kihordását és alászántását. Mielőtt a téli takarmányozást megkezdenők. készítsünk pontos és gondos takarmányozási tervét, előirányzatot. A jobb minőségű takarmányt a növendékállatok részére kell biztosítani. Veteményes kertben a legfontosabb munka a felszabadult területek felásása. Ezáltal a talaj jól kiszellőzik, télen a csapadék jól beszívódik, s a fagy a talajrészecskéket kitűnően szétmállasztja. Ásás után a megfelelő táblákat megtrágyázzuk. A szabadban telelő növényeket erősebb fagyok idején szalmával vagy lombbal betakarjuk. Az elraktározott zöldséget átvizsgáljuk, meleg napokon szellőztetjük és a romló részeket eltávolítjuk. A gyümölcsösben a fákat, csemetéket ebben a hónapban kell kiszedni, esetleg vermelni. Folytatható az ültetés és a fák, törzsének tisztogatása, védése. Lombhullás után gyümölcsfakarbolineummal a fagyveszély miatt ne permetezzünk. Hagyjuk ezt kora tavaszra. Ehelyett 2 %-os bordóilével vagy téli higítású mészkénlével permetezzünk, hogy a kéreg repedéseiben, s magán a kérgen telelő gombaspórákat is elpusztítsuk. A baromfiudvarban november 1-ével kezdődik a tojóév, s a következő év október 31-ig tartjuk nyilván a tojástermelést. így válogathatjuk ki a legjobb tojókat. Mihelyt beköszönt a nedves, hideg, ködös idő, külön gondot fordítsunk arra, hogy a baromfi férőhelye megfelelő, kifogástalan legyen. Ugyancsak az újítási javaslat alapján az Izsapi Mezőgazdasági Mesteriskola gazdaságában kukoricával végeztek kísérletet. A kukorica törése október utolsó harmadában megy majd végbe, de már most is látható, hogy a kevesebb műtrágya használata gazdaságos, s igen sok esetben termésemelkedéssel jár. Ugyanakkor azonban jegyezzük meg, hogy mély talajokon a kevesebb műtrágya használata kétségtelenül terméscsökkenésre vezet. Októberben értékelik az újítási javaslatot a somorjai szövetkezetben is. ahol répát termesztettek, továbbá a lakszakállasi és a malinovói szövetkezet kísérleti kukoricatermesztési eredményeit ellenőrzik. Ezután majd a központi értékelési bizottság dönt végleg az összegyűjtött értékelési adatok alapján az újítási javaslat sorsáról. Nem vitás, hogy ha az újítási javaslat csupán párszázalékos megtakarítást is hoz, ez az egész köztársaság viszonylatában milliós megtakarításokat eredményezhet. Végül megemlítjük, hogy a malinovói eredmények láttán a misérdi és dunahidasi szövetkezetek úgy határoztak, hogy sekély, kavicsos talajaikon ezentúl mindössze 30 %-os műtrágyázást végeznek, s a megtakarított összeget a talajok televénytartalmának emelésére fordítják. Ezt olyképpen oldják meg, hogy komposzttrágyákat vásárolnak, zöltftrágyanövényeket vetnek, s ezáltal körülbelül 420 hektárra terjedő kavicsos talajaikat néhány esztendőn belül kellő mennyiségű televénnyel gazdagítják. Villanypásztor vigyázza a legelésző anyakocákat Nemrég szöve*tezeti vezetők látogattak el a tósnyárasdi szövetkezetbe, hogy megtekintsék a Tósnyárasdon már rend-Mire használják a vízüveget? Fa- és textiláru impregnálására, rothadások meggátlására, vízüveg 33 %os vizes oldatát használják, amely behatol a pórusokba és a felületet üvegszerű réteggel vonja be. A mész, magnézium és a cinkoxid, valamint az aszbeszt víziiveg-oldattal elegyítve megszilárdul és vízben olthatatlan gitté alakul. A textilfestészetben pácnak és selyem nehezítésére használják, a szappangyártásban pedig az olcsó szappanok töltőanyagául szolgál. szeresített új állattenytésztési módszereket. Különösen a legelésző anyakocák váltották ki elismerésüket, amelyek villanypásztorral körülkerített kifutóban legelésztek. A tósnyárasdi szövetkezet a galántal járásban elsőként alkalmazta a villanypásztort. Ez a sertéstartási mód igen előnyösnek bizonyult, mivel a kocák mindig friss levegőn tartózkodnak, elegendő zöldtakarmányt fogyasztanak, szabadon mozoghatnak, s így egészségesebbek, jobban gyarapszanak és ellenállóbbak a betegségekkePSzemben. A tósnyárasdi tanulmányi kirándulásnak köszönhető, hogy ma már a járás számos szövetkezete villanypásztor segítségével legelteti a sertéseket. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd) Burgonyakapálógép A Szovjetunióban magánjéró, alvázra függeszthető burgonyakapálógépet szerkesztettek. A gép súlya 684 kg. munkamélysége 25 cm, teljesítménye 0,1 hektár óránként. Az állatok hidegtürése A Szovjetunióban megvizsgálták, hogy az állatok mennyire állják a hideget. Azt tapasztalták, hogy az állatok többsége fagypont alatti 45 fokos hőmérsékleten elpusztul. Kivételt képez a jegesmedve és a fóka, amelyek a 80 fokos hideget is bírják. Ki hinné azonban, hogy a csúcseredményt a lúd és a kacsa tartja, ugyanis a kísérleti példányok 110 fokos fagyban múltak ki.
