Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-08 / 54. szám
214 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. július 8. Természetszerűbb állattartást! A korszerű istállóba csak taposóládán keresztül lehet bejutni. Topogunk egy kicsit a klórmészben és azután megyünk beljebb. Az egyik tanulmányúton egyesek már addig csoszogtak a fertőtlenítő szerben, míg valrki ki nem mondta az elismerés szimbóliumát. a higiénia szót. Az egyik juhász azonban átlépte a taposőlédát. Rossz szemmel néztek rá azok, akik a szokottnál Is tovább fertőtlenítették lábbelijüket, de ő úgy tett, mintha nem tudná, hogy mi van az útjában. Az istállóban papírt, ceruzát vett elő és szorgalmasan jegyezgetett Legtöbbet érdeklődött a fertőző betegségekről: gümökórről, fertőző elvetélésről. Viselkedésével különcnek tűnt fel. Itt tanulni akar, amott pedig észre sem vette a taposóládát Kifelé menet pedig mindenki vagy átlépte, vagy éppen csak belépett a taposóládába, a juhász azonban jó soká topogott benne. Az egyik állatgondozó nem állhatta szó nélkül: — Sose csoszogj oly sokáig, anélkül Is kiengedünk! — Tudom, hogy kiengedtek. Engem Is, meg a csizmámom a gümőkórt is. Csak éppen a tehenek nem jöhetnek ki az istállóból. Egész éven it szenvednek a lucskos fertőzött levegőben. A taposőláda szükséges, mert megakadályozza a betegségek behurcolását az istállóba, ha mindig igénybe vesszük, de ha a betegség már bent van. akkor semmit sem segít. A juhász éppen erre a fontos problémára akarta felhívni figyelmünket. Leginkább állami gazdaságokban fordul elő az ilyen eset, hogy tartanak a betegségek behurcolásától, holott az istállóban majdnem minden állat fertőzött. Csupán vegyszerekkel védekeznek a betegségek ellen, pedig a jó levegő, napfény és jó táplálék mindennél többet éi. Az állat akkor fertőzik, amikor a ragályanyag a szervezetébe jut. De nem minden fertőzés után fejlődik ki betegség. Az állat szervezetének védekezése sokszor nem engedi meg a ragályanyag elszaporodását. Ez az eset akkor, ha az állat jó erőben van. Ha a szervezet legyengül (napfény, friss levegő, mozgás és vitamin hiánya; a tenyésztésben való túlságos Igénybevétel; stb.). nem tud védekezni, a ragályanyag elszaporodik és kifejlődik a betegség. A szövetkezeti állatállományokban nincsenek annyira elterjedve a fertőző Szoróka Anna friss őszibükköny-szecskfit villáz az előkészítőbe a teheneknek betegségek, mint az állami gazdaságokban, de legtöbb helyen nemhogy megkeresnék az okok összefüggését, hanem igyekeznek azokat is megtéveszteni, akik egészséges állatokat tartanak. — Minden jó tehén gümökóros. Mit ér az egészséges tehén, ha kevés tejet ad? Ilyen érvekre ellenérvet nem nagyon fogadnak el, tényeket követelnek. A Tornai Állami Gazdaságban is hasonló volt a helyzet. A gazdaság mind A kifutökban tartott állatok ellenállóbbakká válnak a fertőző betegségekkel szemben a 17 részlegén garázdálkodtak a fertőző betegségek, főként a fertőző elvetélés. Néhány évvel ezelőtt megkezdték a betegségek elleni harcot Először a nagyidai gazdaságban számolták fel. Teljesen új állományt szereztek be, az istállók talaját és kívül is, a falak mentén felásták a földet. Elhordták onnan mind egy szálig, majd minden helyet fertőtlenítettek, falakat, padlást, padlót stb. Űj teheneik beváltak. De nem múlták felül a fertőzötteket. A múlt éven is csak 2738 liter volt az átlagos tejhozamuk, Somodiban pedig, ahol az állomány 100 százalékig fertőzött, 2964 litert értek el. Igaz, hogy jelenleg Somodiban csak 8,6 liter az átlagos napi tejhozam és Nagyidán 10,57 liter. De ez sem elég bizonyíték, mert a betegségekkel szemben elért jó eredményeket a különleges fajtáknak tulajdonítják. Azt állítják, hogy a svájci fajtával és a cseh pirostarkával nem vetekedhet a hazai fajta, még akkor sem. ha egészséges. Nagyidán fajtenyészet van, de a tornai gazdaságban már szedett-vedett az állomány. Nemcsak a különféle korcsok okozzák benne a vegyességet, de még termetre is nagyon különbözők. A gazdaság mindenünnen vásárol teheneket a fertőzöttek helyébe, mégis mind bevált. Előzőleg Tornán Is oly alaposan fertőtlenítettek mindent, mint Nagyidán. A fertőtlenítés után pedig egy évig fiatal állatokat hizlaltak a tehénistállóban, s csak azután kerültek bele a vásárolt tehenek. Legtöbb tehenet Görgőről vettek, mert ott a rétekből halastót létesítettek. A halak tehát megették a teheneket. De amíg vízzel nem árasztották el a réteket, addig sem dicsekedhettek jő tehenekkel az ottani állattenyésztők. A tornai gazdaságban az Ez a Görgőről vásárolt tehén naponta már 24 liter tejet ad egyik tehén, amely kezdetben naponta 10—12 liter tejet adott, most 24 litert ad. A jó tartás eredménye ez a sok tej. Tornán már nemcsak az istálló fertőtlenítésével védik az állatok egészségét, hanem természetes gyógymóddal is. Nappal legelós kifutókban és korlátok között tartják a teheneket, s friss zöldtakarmányokkal etetik. Az átlagos napi tejhozam már 8.78 liter, de állandóan emelkedik. Minden gazdaságban tehát fel lehet számolni a fertőző betegségeket, de ehhez nemcsak fertőtlenítés szükséges, hanem a természetszerűbb tartás is.A csodált idegen fajtákat a hazai fajták pedig nemcsak helyettesíthetik, hanem fölül is múlhatják. Csurilla József
