Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-04 / 79. szám
1959. október 4. yfral^ad Földműves 5 Szebb, örömtelibb élet Bánkeszin HOSSZÚ GYALOGLÁS után nem Maurer Ervin báró meghívására érkeztem a bünk eszi kastély udvarába, hanem azért, hogy megtekintsem a Palárikovói Állami Gazdaság itteni részlegét, megismerkedjem a dolgozókkal Munkahelyén, a kastély egyik termében, az irodai papírok fölé hajolva, találtam Zirkelbach Tibort, a részleg vezetőjét. Fiatal, alig 23 éves ember. Azonban tudása, jó szervezőmunkául folytán a két év előtti sereghajtó „tisztséget" otthagyba a harmadik helyre került a részleg. A kulturális és politikai nevelésben pedig az első helyen vannak. A Forradalmi Szakszervezet és a CSISZ szervezet ezen a téren végzett munkája gazdagon gyümölcsözik a dolgozóknál. ESTE VAN. Az üzemi szakszervezet klubjában egyre többen ülnek le a pa dokra, hogy végignézzék a televíziós adást. A fiatalok között ott van Cselka Emii, a CSISZ szervezet, és Garay elvtárs, a ESZ elnöke is. — Ojra össze kellene hoznunk a színjátszó-csoportot — kezdi a CSISZ elnöke. — Tudjátok jól, hogy már nem egyszer kaptunk dicséretet és dicsérő oklevelet a gazdasági igazgatóságtól azért, hogy aktívan dolgozunk a kultúra terén. — Karácsonykor bizony nem ártana egy újabb darabot színre hozni — szól közbe az egyik hajadon. — Hány színdarabot tanultak be az idén? — kérdeztük. — Kettőt. A Harag napját és az Egyszerű embert. Legutóbb pedig Csúzon adtunk esztrádműsort. Megjegyzem, hogy még soha ilyen sikerrel — válaszolt Cselka elvtárs. Kultúrmunkájuk nem csupán abban merül ki, hogy kultúrműsort adnak. Szépen berendezett klubhelyiségük is van. Tudományos előadásokat is szerveznek. És még valamit: — A téli hónapokban, decembertől márciusig szövetkezeti munkaiskolában tanulnak a részleg dolgozói — magyarázza a részleg vezetője. — Hetenként kétszer van előadás, szerdán és szombaton. Az előadókat a palárikovói igazgatóság küldi. Sokszor mi is, a CSISZ, a szakszervezet elnöke és jómagam is előadók vagyunk, ha a kijelölt elvtárs nem érkezik meg. Ai előadásokon az új technológiai módszerek bevezetéséről, s annak előnyéről beszélgetünk. Az állatgondozók már hasznát is vették az ott hallottaknak. Ugyanis a sertéseknél bevezettük az önetetéses hizlalást, s így a napi súlygyarapodás 30-ról 70 dekagrammra emelkedett. Sok minden bizonyítja, hogy a gazdaság bánkeszi részlegén gondoskodnak az emberről. Például a más községből bejáró dolgozók rossz időjárás esetén sokszor nem tudnak hazajutni családjukhoz. Ezt úgy oldották meg, hogy egy szobát rendeztek be, ahol kényelmesen eltölthetik az éjszakát, s másnap is időben láthatnak munkához. MINDEN AZÉRT méysincs rendben. Félig kész röplabdapálya áll az épület előtt. Ott van a két vascölöp is, kirajzolva a terep, azonban a legfontosabb — a háló és a labda hiányzik. Pedig a fiatalok, sőt még az idősebbek között is akad olyan, aki gyakorlatot akar szerezni ebben a szórakoztató sportágban. Pénz kellene, de az ilyen célra tervezett költségeket már kimerítették. A kastély körül, a virágágyak szélén kigyúltak a lámpák. Sokkal szebb ma az udvar, mint Maurer báró idejében. — Táncpadló hiányzik még a virágok közül — sóhajtozik Garay elvtárs. — Munka után megcsinálnánk a fiatalokkal, azonban nincs hozzá anyag. Csupán négy zsák cementre és néhány oszlopos lámpára lenne szükség, s olyanná varázsolhatnánk a kertet, hogy még a mesébe is bediene. Aki öt évvel ezelőtt járt Bánkeszin, s ma újra bejárja a község utcáit, a régi nádfedeles viskók helyén új családi házak egész során nézhet végig. Rádió- és televíziós antennák merednek az égre, s bent új bútorok díszítik a szobákat. Mosó- és porszívógép könynyíti meg az asszonyok második műszakát. S az iskolásgyermekeknek sem kell már soká a régi iskolában tanulni, Az óbásti asszonyoknak oroszlánrészük van abban hogy a szövetkezet már a napokban befejezi a cukorrépa szedését, elszállítását. Felvételünkön az asszonyok egy csoportját látjuk munka közben, akik Tóth Arpádné és Medve Erzsébet csoportvezetők irányítása alatt dolgoznak. Elsck a járásban A füleki járásban levő Feketepatakon állott elő az a fura helyzet, hogy hamarább volt szövetkezet, mint község. Ugyanis 1957-ben alakult megi a szövetkezet, mint Várgede II. számú* EFSZ-e, de a település csak tavaly vált el Várgedétől. Régi vágyuk teljesült ezzel a település lakóinak. Addig minden apróságért a várgedei HNB-re kellett gyalogolni, ami nincs is olyan 'közeli szomszédban. Az EFSZ javarészt fiatalokból áll. Jelenleg a cukorrépa szedésével vannak elfoglalva. — Bő az idei cukorrépatermésünk — mondja Krnács Mihály, a szövetkezet elnöke. — Előreláthatólag 100 mázsával több lesz a tervezettnél. — Tavaly is ilyen jó volt a termés? — Próbaként termeltünk egy hektáron, melyből 570 mázsát takarítottunk be. Most is gazdag a cukorrépatermésünk. Több mint harminc fiatal dolgozik a szövetkezetben, akik külön munkabrigádot alakítottak; Az ő érdemük, hogy a járásban elsőként fejezték be í az aratási és a cséplési munkákat, é a tarlóhántást és az ősziek vetését is. f A járási verseny győzteseit meg- j illető televíziós készülék most azj említett szövetkezet tagjainak tulaj- f dbnát képezi. Megérdemelten, mertj odaadó munkájukkal felülmúlták az * eddig élenjáró szövetkezeteket. Agócs Vilmos, Ajnácőkői Az ipolynyéki szövetkezet határa a lustán hömpölygő Ipoly folyó mentén terül el. A humuszos földeken gazdagon megteremnek a gabonafélék és a kapások is. Az idén a sörárpatermeiésről különösen híresek. Ebben az évben mintegy 17 vagonnal adtak piacra. Ezekben a napokban a falu lakosai az őszi munkák mielőbbi elvégzésén szorgoskodnak. Erről számolunk be az alábbi képekben. Az ipolynyéki szövetkezeteseknek nem kell szégyenkezni k állatállományuk miatt. Ok azonban a 8 literes íejési átlaggal nincsenek meg elégedve. — Négyezer literes évi fejési átlagot is elérhetnénk tehenenként — mondogatják. — Csupán az eddiginél még jobb minőségű és elegendő takarmányra van szükség. El is határozták, hogy minden számosállatra 70 mázsa silót készítenek. Az eddigiek szerint úgy látszik, hogy a határozatot valóra is váltják, mivel a járásban ez idáig ők készítették a legtöbb silótakarmányt. A szőlőtermelés eddig is szép jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Az idén az elmúlt évitől kevesebb lesz ugyan a termés, de hek gonként így is 60 mázsára számítana...' A szövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy a jelenlegi szőlőterületet a következő években 13 hektárral kibővítik. A mellékelt képen Nagypál Rozália és Sütő Sándor szclőcsösz a szép fürtökben gyönyörködnek. Bár kedvezőtlen az időjárás, a szorgos ipolynyékiek azonban így is szántanak vetnek! Az őszi kapások betakarítása is jól halad. Borstein elvtárs, a szövetkezet agronómusa, örömmel újságolja;- Több mint 120 vagon cukorrépát adhatunk át a cukorgyárnak. A szállítást már meg is kezdték. Kép és szöveg: Kasár Sámuel Eltűnnek a mezsgyék Öröm volt hallani Benő Benjáminnak, a HNB elnökének szavait: — Én egy anyakocát adok a közösbe. Októberben meg is fiadzik. A zootechnikus is egyetért azzal, hogy mihamarabb összpontosítsanak. Azt is hozzáteszi: határjárás közben Szeptember 25-én Kovács István keze alatt felbúgott a körösi határban a DT-traktor. Keresztben szántotta a dűlőt, hogy örökre eltüntesse a >rös község tarkafedeles lázaival a Kopasz hegy ládánál húzódik meg. A falut oányászok és földművesek lakják. A felszabadulás után sok minden jobbra változott körülöttük. De a falu földművesei egészen ez év tavaszáig éltek és gazdálkodtak a régi módonegyénileg. A tavasz egyik napján aztán elhatározták, hogy új életet kezdenek. Megalakították a szövetkezetét. A nagy családhoz a falu minden földművese csatlakozott. Kőrös szövetkezeti falu lett! Aztán elkezdtek tervezgetni — cselekedni. Az egyik dűlő-, a gabonára lóherét vetettek, melyről az őszön 300 mázsát takarítottak be. Két traktort és egyéb mezőgazdasági gépet vásároltak. E cselekedetüket még azzal is tetőzték, hogy még ez. évben egy 100 férőhelyes sertésistálló építésére határozták el magukat és arra, hogy október 1-ig összpontosítják az állatállományt. De nézzük csak, mi lett a gépekkel, a tervekkel. Jövőt formáló közös gondok egy fiatal szövetkezetben A két traktor igen kevés munkát végzett a közös számára, de annál többet „segített" egyeseknek. No, mert a sógortól vagy a komától még sem lehetett megtagadni a segítséget! Egyesek azzal érvelnek, hogy nem volt traktoros. Mások legyintenek: nem volt munka a közösben. Hogy miért nem? Az istálló alapját már rég kiásták. Az alaphoz 240 m3 kő szükséges. Szeptember 26-ig mintegy 40 m3 követ szállítottak ki, bár a kőbánya alig pár száz méterre van a falutól. Mindez persze annak is „köszönhető, hogy a szövetkezetnek már a harmadik elnöke van. Ezért mondogatják, vállvonogatva: — Nem tudjuk mikorra készül el az istálló?! Sikur Dániel a szövetkezet zootechnikusa az építkezés menetéről a következőket mondotta: — Menne az, csak hozzá kellene fogni! Az állatok összpontosítását október 1-ig kellett volna megvalósítani. Meg is született a határozat: egy hektár összterületre élősúlyban 150 kg szarvasmarhát, és egy hektár szántóterületre számítva 20 kg sertést adnak be a tagok a közösbe. Az összpontosítás terve ezidáig csupán csak terv maradt. — Nincsenek istállók, érvelnek maguk* a vezetőségi tagok is. Aztán a vita során kiderült, hogy a községben több olyan istálló van, melyben 8 — 10 szarvasmarha elférhet. Igaz, a jászolt néhol meg kellene javítani. Ilyen csekélység nem gátolhatja meg az állatok összpontosítását. A szövetkezet vezetőségének szigorúan .ragaszkodnia kell, hogy a terv be is legyen tartva és az állatokkal a megfelelő mennyiségű takarmány és szalma is mihamarabb a közösbe kerüljön. Hisz lényegében ez képezi a közös gazdálkodás alapját. mezsgyéket. Simon elvtárs, a szövetkezet elnöke és Fábián Károly agronómus kíváncsian néztek a traktor után, majd az agronómus felém fordulva megjegyezte: — Száraz a föld. Dehát itt az ősz, vetni kell! s — Hány hektárba vetnek őszieket? — Rozsot 8,5, búzát 24, és őszikeveréket pedig 5 hektárba vetünk. — Majd magyarázólag hozzáteszi: — Megkéstünk a vetéssel. Egy hét óta vártunk a traktorra. Végre most megkaptuk. — Ogy fogunk igyekezni, hogy október végéig mind egy szemig földbe kerüljön a mag. A vetéshez vetőmagra is szükség van. A közös határozat úgy szól, hogy a tagok minden hektár szántóra egy mázsa gabonát adnak a közösbe, melyet a felvásárló üzemnél nemesített vetőmagért cserélnek ki. Ebben az EFSZ vezetősége jár az élen, mivel e határozatnak már eleget is tett. Ez azonban nem elég. Biztosítani kell, hogy minden egyes tag hasonlóan cselekedjen. Az nem lehet kifogás, hogy nincs megfelelő raktár, mert például a felvásárló üzemnél is elhelyezheti a tavaszi vetésig a vetőmagot. O körösi szövetkezet az első lépéseket teszi. Még csetlik-botlik, akár egy járni tanuló kisgyermek. Éppen ezért a szövetkezet vezetőségétől, s a HNB-től körültekintő, határozott és példamutató munkát igényel. A kezdeti nehézségeket jó szervező és irányító munkával el lehet távolítani. Érdemes alaposan elgondolkodni a szövetkezet megerősítésének problémáin. — Hiszen jövőt formáló közös gondok ezek!... Németh János Őszi képek I mert a következő szeptemberben új tizenegyéves iskolát adnak át rendeltetésének a községben. De van még tennivaló a gazdaságban dolgozók szórakozási lehetőségének kibővítésére. Nem ártana, ha nagyobb helyiséget biztosítanának a televíziói kedvelőknek, s a szövetkezeti munkaiskolán tartott előadásokon ott lenne a részleg mind a 25 fiatalja. — Van bizony még javítanivaló — mondja Zirkelbach Tibor. — :Meg kell oldanunk, hogy vasárnap is elszórakozhassanak a dolgozók. A könyvtár is hiányzik. BÜCSŰZÁSKOR a részleg vezetői és dolgozói azzal engedtek útnak, hogy 2 tél beállta előtt berendezik a könyvtárat, tavasszal bizonyosan lesz háló és labda, s májusban már a szabadtéri táncpadlón ropják a táncot. HOROSZ ÁRPÁD — A juhokat is összpontosítani kellene. Van belőlük bőven a faluban. A gyapjúért kapnánk leghamarább pénzt. A pénzre pedig nekünk, kezdőknek nagy szükségünk van!
