Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-30 / 78. szám
310 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. szeptember 50. Kassán tartották meg a IV.országos tenyészállatvásárt Ilyen szép vásár nem volt még Kassán, de eyész Kolet-Szlovákiában sem. A régi állatvásárokat a természetes kereszteződésből származó korcsok megszámlálhatatlan változata jellemezte, s az volt a feltűnő, hogy az egyik állaton rczgett a hús, a másiknak meg zörgött a csontja. A kis- és középparasztok hiába szerették a szép jószágot, nem volt módjukban, hogy olyat tartsanak, mint a nagygazdák és a földbirtokosok. A fajták rendszertelen keveredése teljesen kizárta, hogy egy magasabb termelékenységű fajta kitenyésztódjék a kisparasztok gazdaságaiban. A fajták tisztavérüségéröl pedig szó sem lehetett a tervszerütlenül fejlődő állattenyésztésben. Mindenki olyan fajta üszőt vett magának, amilyen neki tetszett, és olyan fajta bikával termékenyítette meg, amilyet vásárolt a község elöljárósága, vagy a volt úrbéresség vezetősége. Ott persze az egyéni érdekek játszották a főszerepet. Senki sem törődött azzal, hogy a nem szakértelemmel végzett kereszteződésekből nem nagyobb hozamú, hanem az addigi gyenge eredményeket is esetleg lerontó utódok származna tnak. A most megtartott vásáron is több fajta képviselte magát, de csak a kijelölt körzetekbe adhatták el őket, például a szimmentáli fajta tenyészállatokat Szlovákia déli részeire, a pinzgauit a hegyvidékekre, a cseh pirostarkát pedig Cseh- 'és Morvaországba adták el. A cseh piros fajta állatokon a szlovákiai állattenyésztők csak csodálkoztak szépségük miatt, de nem vehették meg. De mindegyikre akadt vevő a kijelölt körzetekből. A szimmentáli és pinzgaui fajták pedig Szlovákia szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban találtak gazdára. A ló-, sertés- és baromfitenyésztésben nincs ilyen éles határ, de a juhtenyésztés már figyelembe veszi a helyi adottságokat. Az egész köztársaság területéről több mint 300 gazdaság 120 bikát, 120 üszőt, 60 tehenet, 300 kant és kocát, valamint 1000 különféle baromfit állított elő. Ez a tenyészállatvásár kisebb volt, mint az előző, amelyet Nyitrán tartottak meg, de jelentőségében vetélkedik vele, mert ezen már ugyanannyi üszőt állítottak ki, mint amennyi bikát. Az előző tenyészvásárokon inkább az apaállatok értékesítésére korlátozódlak. Ennek az az oka, hogy az apaállatért többet fizetnek és tartása kevesebb kockázattal jár. Ha egy üsző nem válik be tehénnek, például szerencsétlen borjazús miatt, levágásra kerül. De ki törődik azzal, ha egy bikától nem elég termelékeny utódok származnak, pedig ezzel kellene a legjobban törődni. Ez lenne az egyik legfontosabb feladat a fajállattenyésztésben. Az állatok elbírálásában nagy szerepet játszott a külem, kisebbet a származás. A szimmentáli üszők között a Véglesi Állattenyésztési Kutató-Állomás 137-es számú elit-rekord minősítésű vemhes üszője lett a győztes. Anyja a harmadik tojelési időszakban 4282 liter 3,96 %-os zsírtartalmú tejet adott. Anyai nagyanyja a negyedik tejelési időszakban 6857 litert 4,01 % tejzsírral, apai nagyanyja szintén a negyedik tejelési időszakban 6324 liter 4,12 %-os zsírtartalmú tejet termelt. A második és harmadik díjjal pedig a Véglesi Növénynemesítő és Magtermesztő Állomás 131-es számú elitrekord minősítésű, valamint a 138. számú elit minősítésű üszőit tüntették ki. A pinzgaui üszők versenyében a Késmárki Mezőgazdasági Iskola 112-es számú elit a) minősítésű üszőjének ítélték az első díjat. Amint látjuk, az EFSZ-ek és állami gazdaságok a tenyészüszök nevelése terén lemaradtak a kutatöállomások és a tangazdaságok mögött. A bikatenyésztésben viszont ők kerültek az élre. Szlovákia három legjobb szimmentáli növendékbikája a következő: Első díjat nyert a Komáromi Állami Gazdaság 38-as számú elitrekord minősítésű Orion nevű bikája. Származása: anyja a második tejelési* időszakban 3814 liter 3,92 %-os, anyai nagyanyja az ötödik tejelési időszakban 5087 liter Bemutató az országos tenyészállat vásáron 4,2 %-os tejet termelt. Második díjat kapott a mulyadi EFSZ 24-es számú elitrekord minősítésű Egon nevű bikája. Anyja az első tejelési időszakban 3411 liter 4,62 %-os zsírtartalmú tejet, apai nagyanyja 4680 liter 3,93 %-os tejet termelt. A harmadik díjat pedig a Nagymihályi Mezőgazdasági Tanonciskola 16- os számú Fábián nevű bikája nyerte. Anyja a második tejelési időszakban 2560 liter 4,01 1b-os tejet termelt. A győztes cseh pirostarka és pinzgaui bikák is hasonló színvonalon mozogtak a származás tekintetében. Szigorúbban vették a külemi értékelést, mint a származást, pedig inkább ez szorulhatna háttérbe. Ezáltal állatállományunk szemre tetszetős, de teraic-Öriil Bacsó Erzsébet, hogy a gondjaira bízott kakasokkal első díjat nyert a Bodoki Ifjúsági Farm lékenysége nem növekedik, sok helyen egy szinten mozog, vagy süllyed. Ennek tulajdonítható, hogy a tenyészállatvásáron egy olyan állat sem volt, amely egy tejelési időszakban 6000 liter tejet adó anyától vagy nagyanyától származott volna. -E hónapban tartották meg Magyarországon is az országos tenyészállatvásárt, ahová 6900 literesnél kisebb termelésű tehenet nem hajtottak föl, s az átlag majdnem 2300 .literrel nagyobb, mint az 1954-es kiállításon bemutatott tehenek átlaga volt. Ezzel szemben nálunk a harmadik díjat nyert bika anyja — amint már említettük — csak 2500 liter tejet termel egy tejelési időszakban, tehát nem sokkal többet, mint az átlagos növekedés volt tehenenként 1954-től ez évig a magyar kiállításon. Üszőink jobb származásúak, és ez nagyon sokat jelent, mert az üsző, illetve a tehén örökítő képessége sokkal nagyobb, mint a bikáé. No de ezen a téren is nagyobb a követelmény Magyarországon. Ott a nagydíjat a Görösgali Állami Gazdaság Cukor nevű üszője vitte el, az 1954-es kiállítás tenyészsztárjának, az azóta 60 000 litert meghaladó termelésű Cukornak a lánya. Amikor Kassán a pontozóbizottság egyik tagjának megemlítettük ezt az ered-
