Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-30 / 78. szám
1959. szeptember 50. VIRÄGZÖ MGZÖGAZO/VSAC 307 Kapáslucerna, ikersoros kukorica és egyebek Őszi veröfényben rohan autónk a Szolnokra vezető műúton. A mezöhéki Táncsies-termelőszövetkezetbe igyekszünk, hogy a helyszínen tanulmányozzuk a megye legjobbjának gazdálkodását. A budapesti országos mezőgazdasági kiállításon hallottunk róluk, láttuk termékeiket. Búzájuk és őszi árpájuk nagydíjat, lucornamagjuk első díjat kapott a kiállításon. Ráadásul elnyerték a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési nagydíját is. Ezen tényezők sarkalltak bennünket arra, hogy útnak indultunk a Budapesttől mintegy 140 km-re levő tiszántúli TSZ-be. Kisebb-nagyobb települések között épült fel a mezöhéki TSZ központja. Olyan tanyasi táj ez. ahol az igazi paraszt születik; keniénykötésü legények tűzrólpattant lányok nevelkednek, a gazdaember alkotó szorgalommal paradicsomkertet varázsol magának a nagyalföldi rónaságon. Mi éppen a „varázsló" ember munkáját akarjuk látni, ezért megkérjük Tresser Pált. a mezöhéki TSZ főagronómusát, mutassa meg birodalmát. Huszonegy mázsa búza holdanként Ütünk felhántott táblák mellett vezet. — Pihen, érik az új termésre — mutat a földre az agronómus, majd elmondja ez évi búzatermesztési tapasztalataikat. — Idén 998 holdon termeltünk búzát, amelynek termésátlaga 18,28 mázsát tett ki. Ké'.ozáz holdat azonban megkülönböztetett gonddal vetettünk, ápoltunk, arattunk. A búza előveteménye 100 holdon len, 100 holdon pedig ikersoros kukorica volt. Az előző évben len alá 150. a kukorica alá pedig 250 mázsa istállótrágyát adtunk holdanként. Ősszel a t>úza talajának előkészítésekor 5 mázsa műtrágyát dolgoztunk a talajba, míg közvetlen vetés előtt 4 mázsa műtrágyát szórtunk szét. A holdankénti vetőmagmennyiség 140 kg-ot tett ki (hektárra átszámítva körülbelül 224 kg), annak ellenére, hogy a szakirodalom csak 80 — 120 kg-ot ír elő. Szeptember utolsó, október első napjaiban került földbe a mag. Tél végén, fagyra vagy hóra, fejtrágyaként egy mázsa nitrogéntrágyát adtunk. Tavasszal a tömődöttebb helyeken küllős kapával learattuk a talajt, a gyomirtást pedig vegyszerrel végeztük. A betakarítás viaszérésben történt, osztott aratással. Az osztott aratás a gabonabetakarítás űj módja, de jól bevált. Előnye: a szemveszteség a legkisebb, az aratást viaszérésben kezdhetjük. Lényege: az aratógép rendre vágja a gabonát, s a visszahagyott tarlón eső után is gyorsan szárad a termés. Erről meggyőződtünk, hiszen rendrevágás után 110 mm esőt kaptunk, s kutyabaja sem történt a búzának. A rendfelszedő kombájn két-három nap múlva száraz állapotban csépelhette a gabonát. Elsőrendű termést kaptunk, mégpedig a 200 hold átlaga 21 mázsát tett ki. (Hektárra számítva kg 34,4 mázsa). Búzánk fajsúlya 85 gramm. És még valamit a mezöhéki búzatermesztők tapasztalataiból Ha a búza előveteménye kapásnövény, akkor nem szántanak, hanem disztillerrel 12 -14 cm mélyen járatják a talajt, majd gyűrűshenger és borona segítségével készítenek megfelelő magágyat. A Bánkúti 1201-es búzafajtát termelik, amely világoszöld levélzetű, szép sárgásfehér kalászt hoz. Szalmá ja középmagas, erős, megdúlésnek jól ellenálló. Pirosszemü; lisztminősége átlag igen jó. Ez a fajta, belterjes jellegű, a szokásos külterjes búzatermesztési mód mellett nem tudja igazi termőképességét kifejteni. Ezt figyelembe véve, a mezöhékiek jó kultúrállapotú talajon az agrotechnika követelményeinek betartásával érnek el országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket a búzatermesztésben. Lucerna, lucerna, lucerna Magyarországon éppúgy, mint nálunk, nehézségek mutatkoznak a lucernatermesztés körül. Legfőbb gond a mag. A mezöhékiek azonban túlvannak e gondokon. Területük 23 °/a-án lucerna terem. A mag? Országosan elsők a magt'erniesztésben. De nézzük meg közelebbről, milyen módszerrel alapozták meg eredményüket. Nyolcszázhúsz holdon növekedik ez a nitrogéngyűjtö. évente háromszor kaszálható, fehérjedús növény. Termesztését kétféleképpen űzik. Fele részét a szokott távolságra, míg a másik felét 50 cm sortávolságra vetették. Az utóbbi kapásművelést kíván. Ez munkatöbbletet jelent, de megéri, mert éppen a kapáslucerna magtermése nyerte el az első díjat a budapesti kiállításon. A lucernát tavasszal minden esetben elsőként vetik a földbe, fönövényként, de sohasem védőnövénnyel. Kikelés után kétszer kapálják; később, amikor a növény már erősebb, lovasfogattal sarabolják. Fontos az, hogy a talaj a növény fejlődése idején gyomtalan legyen, nehogy a fiatal lucernát elnyomja. Az első kaszálást szénának, a másodikat magnak hagyják. A kapáslucerna a második, illetve harmadik évben tesz ki igazán magáért. Az elsö^íjas lucernamag, amely 50 holdon foglalt helyet, kétéves, második növedékből származott; az első kaszálás holdanként 18 mázsa szénát adott, a második kaszálást magnak hagyták, amelyből 4,2 mázsa mag termett. (Hektárra számítva körülbelül 7,2 mázsa). A harmadik kaszálás 7 — 8 mázsa szénát ígér. Hát így fest az elsődíjas lucerna. A négyéves, második kaszálásból eredő kapáslucema 28 holdon 3.1 mázsa maggal fizetett holdanként, míg a rendes távolságra vetett lucerna, amely kétéves telepítésű, a második kaszálásból csak 2,15 mázsa magot hozott átlagban. A kapáslucerna tehát kétszer annyi maggal fizetett, mint a nálunk szokásos gabonatávolságra vetett lucernaterületek. — Ha már a tapasztalatok kézzelfoghatóan a kapáslucerna termesztése mellett döntenek, akkor miért nem szorítja ki a rendes sortávolságra vetett lucernát? — tesszük fel a kérdést a föagronómusnak. — Vitatott kérdés ez nálunk, de elöbb-utóbb a jobbik módszer győz. Fontos, hogy mindig keressük a jobbat. Mi például jövőre ikersorosan is vetünk lucernát. Az ikersorok távolságát 24 cm-re, a sorközöket 50 — 60 cm-re számítjuk. A kapáslucerna-tábla végén állunk, s gondolatunk egy pillanatra hazaszárnyal. A mi szövetkezeteink agronómusai vajon mikor vitatkoznak majd a kapás- és ikersoros lucerna előnyeiről? Ikersoros kukorica, ikersoros szójabab ilyet is láttunk a mezöhéki TSZ-ben. Négyszázötven holdon termelnek ikersoros kukoricát Martonvásári hibrid vetőmaggal bevetve. A köztávolság 240 cm, míg a két sor közötti távolság 50 cm. Egy hold földön 17 500 tő foglal helyet, ugyanannyi mint rendes vetés esetén. A terméskilátás 40 — 45 mázsa csöveskukorica holdanként. Az ikersoros vetés előnye, hogy a 240 cm sorközöket gépi erővel, könnyűszerrel tisztán tudják tartani, sőt feketeugar-műveléshez hasonlóan, jó talajszerkezettel hagyja vissza a területet, így a kukorica jó előveteményül szolgál bármely kultúrnövénynek. Idén pedig a gyomosodás elleni küzdelemben valóban megmutatta előnyét, mert amíg a rendes sortávolságú kukorica között általában (nálunk is ez a helyzet) a gyomok sokasága érlelt magot, addig az ikersoros kukorica tiszta állapotban várja a törést. A főagronómus egy más formáját is bemutatta az ikersoros kukorica, illetve szójabab termesztésének. Ugyanis az ikersoros termesztés következtében szabadon maradt 240 cm-es térség minden második szakaszába szintén ikersorosan két sor (távolság 50 cm) szóját vetettek. Igaz, hogy a szója jelenléte némi terméscsökkenést okoz, azonban a holdanként várható 4 — 5 mázsa szója maga« fehérjetartalmát figyelembe véve, a veszteség elenyésző. Említésre méltó még a 180 holdra négyzetesen vetett másodvetésű silókukorica is. Hogy a takarmány nagyobb táperejű legyen, a kukoricavetőmag közé holdanként 30 kg szójababot kevertek. A négyzetes szójás kukoricát gépi erővel keresztben-hosszában kétszer megArabolták, amelynek eredményeképp holdanként 350 mázsa zöldtömeget nyertek. Lgyröl-másról Nem lenne teljes a kép, ha pár mondatban néni szólnánk ■ látottak megteremtőjéről, az emoerről. Először is mondjuk meg, hogy a 6800 hold földön 364 tag dolgozik. A gazdaság négy üzemegységre van osztva, amelynek élén egy-egy ember áll. Az üzemegységen belül 15 tagú csapatok dolgoznak, élükön a csapatvezetővel. Egy-egy tag átlagban 409 munkaegységet szerez évente. A munkaegység értéke pénzben 20 forint, terményben pedig: 3 kg búza, 2 kg árpa, Vi kg zab, 1 kg csöveskukorica, 30 dkg cukor stb. A természetbeniek értéke pénzben 20 — 22 forint. Az öregek nyugdijat kapnak, amelynek összege az átlagos munkaegység 30 9-ó-áig terjedhet. Ezenkívül 800 ölnyi kukoricával bevetett földjük is van. A TSZ másfélmillió forint befektetéssel kultúrházát épít, ami nagy sző a tanyák világában. A közösség minden olyat létrehoz, ami az embert szolgálja. Ember helyett gép dolgozijs a határban, istállókban, magtárban. A mezöhéki parasztember lassan csak a zsákot fogja bekötni, s az általa megteremtett paradicsomkert legszebb almáiban válogathat. SÁNDOR GÁBOR
