Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-08 / 54. szám
r \ TARTALOM Használjuk ki a nyári kapálás termésfokozó hatását . . . 209 Dr. Frideczky Ákos mérnök, egyetemi tanár: A tarlóhántás szerepe a gyomirtásban és a nedvesség megőrzésében . . 210 A hibridkukorica címerezése . 211 Lósy Béla: Júliusi munkák a burgonyaföldeken . . , 212 TALAJERŐGAZDÁLKODÁS L e n k e y Z. Géza, a bácsi szövetkezet mezőgazdásza: Mikor és mennyi vízzel öntözzünk? . 213 ÁLLATTENYÉSZTÉS C s u r i 11 a József: Természetszerűbb állattartást! , . . 214 MÉHÉSZET Illa István: Fontos teendők a méhészetben..............................215 Réget Géza (Rábaszentandrás): A vöröshere nektárképződése 215 Meggyógyított a méhméreg . . 216 Hat mézes recept gazdasszonyáinknak . . , | , , 216 III. ÉVFOLYAM ♦ 27. SZÁM 1959. július 8. Használjuk ki a nyári kapálás termésfokozó hatását ÍK nyári hónapokban a kukorica cső- 6b szemképződése, a burgonya gumóképződése és a cukorrépa gyökérfejlő- Jlése csak akkor lesz zavartalan, ha a növényeket nem fojtogatják a gyomok. A nyári gazoló kapálással a jövőnek is tlolgozunk. Minél több tartalékanyagot tudunk megőrizni a talajban, annál biztosabb lesz a jövő évi termés. A nyári Kapálás jelentősége: 1. Küzdünk a gyomok ellen. A gyomok irtását az aratás alatt és után is folytatni kell, mert a gyomok a későbbi száraz hónapok alatt elszívják a nedvességet és tápanyagot kultúrnövényeink elöl. Az elgazosodás az egyébként jónak ígérkező termést lényegesen csökkentheti. 2. Légjárhatóvá tesszük a talajt. A gyökerek akkor tudnak megfelelőn dol-1 A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE gozni, ha működésűket a porhanyítássai, a talaj átlevegősítésével elősegítjük. A porhanyítatlan talajban a tápanyagtartalom erősen csökken. A nyári talajporhanyítás* a legkedvezőbb biológiai állapotot teremti meg a talajban. Elősegíti a baktériumok elszaporodását. A talaj nitrogénben gazdagodik. 3. A nyári kapálás beérleli a talajt. A nyáron megsarabolt kukorica és cukorrépa tarlóját könnyen föl lehet szántani, viszont a nem sarabolt földeken nagy hantokat szaggat föl az eke. Különösen jelentős ez a munka akkor, ha a kukorica után őszi kalászosokat vetünk. Az időbeni vetésnek és jó talajelőkészítésnek egyetlen biztosítéka a nyári sarabolás. 4. A talajfelszín porhanyításávai megnyitjuk a talajt. A nyár végi és ősz eleji csapadék beszivárgásának utat engedünk, elősegítjük a harmatképződést, kedvezőbbé tesszük a növények létkörülményeit. 5. A sarabolás sietteti a növények beérését. Különösen áll ez a késői kukoricára. A porhanyítás elősegíti a tápanyag feltárását: nagyobb lesz az anyagcsereforgalom, tehát a tápanyag vándorlása a csövekbe, szemekbe. A száraz esztendőkben gyakran tapasztalt kukorica-kényszerérésével szemben, csapadékos nyár után a sekély sarabolás elősegíti a szemek tökéletesebb kifejlődését és gyorsabb beérését. (M. M.) Dolgozik a kombájn a szentpéteri szövetkezet mezőin. Képünkön Fabula Pál kombájnvezetőt, Bojtos Andrást, a szövetkezet mezőgazdászát, Mészáros Zoltán munkacsoportvezetöt és Tokody Jánost látjuk. A szövetkezet kombájnnal 190 vagon gabonát szándékszik betakarítani. (Kalecky Tibor felvétele)'
