Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

1959. szeptember fl. Jraü-ad Földműves 3 Püspöki példa Hogy jövőre is bőséges legyen a termés... S„Az Idei jó termés kedvező fel­tételeket teremtett íz állatte- B nyésztés terén fennálló helyzet I megjavítására ... Éppen ezért, to­jj vábbra is fokozott figyelmet kell B fordítanunk a marhaállomány, kü- I Ionosén a tehenek minőségére és j egészségi állapotra; a takarmányo­­■ zás tökéletesítésével, szakszerűbb í gondozással növelni kell a tejhoza­­| mot. A legutóbbi hónapokban ja­­■ vulás állt be a sertéstenyésztés­­■ ben és a sertéshús-termelésben, j Számos állami gazdaság az új ete- H tési módszereket alkalmazva, jő J eredményeket ért el a sertéshizla­­[ lásban. Ám, lassú e módszerek al­­■ kalmazásának üteme az EFSZ-ek • döntő többségében. Különösen las- I san halad e módszerek bevezetése ■ a szarvasmarhatenyésztés, legin- 3 kább a növendékmarhatenyésztés & vonalán.“ S (A kormány 1959. szeptember 3-i ■ ülésének közleményéből.) Kevés jó hír röppent ki az utóbbi években a pozsonypüspöki szövetke­zetből. Mindez abból adódott, hogy az ezernyolcszázhetven hektáros kö­zös gazdaság vezetői részéről hiány­zott a kellő szakavatottság, a hozzá­értés, ami a termelés alacsony színvo­nalán mutatkozott meg legszembetű­nőbben ... Aki két esztendővel ezelőtt járt ebben a szövetkezetben, s most újra megfordul benne, körülnéz az állat­tenyésztő-telepen, hát nem akar hin­ni saját szemének. Rend és tisztaság uralja az istállókat. S ami legjobban meglepő: szembe találja magát az ember az újjal, a haladó termelési módszerekkel. „Szülőotthon“ várandós teheneknek Először is, ott kezdeném, hogy a szarvasmarhatenyésztésre nagy fi­gyelmet fordítanak. Ez kitűnik abból is, hogy — például a tehenészetben — minden tehénről nyilvántartási la­pot vezetnek. Így nemcsak a tejelé­­kenységről, hanem a tehenek jó és rossz tulajdonságairól, egészségi álla­potáról is pontos áttekintésük van. Pontosan tudják, hogy a tehénállo­mány 67 százaléka tébécés, illetve gü­mőkóros. Természetesen, a fertőzött teheneket az egészségesektől elkülö­nítve kezelik. Ügy tervezik, hogy a fertőzött állományt 1964-ig teljesen likvidálják. A szakszerű, pontos nyilvántartás azt is lehetővé teszi, hogy a váran­dós teheneket borjazás előtt egy hó­nappal „beutalják“ az ellető helyi­ségbe — kettő van ilyen, 30—30 fé­rőhelyes —, ahol előkészítik a gondo­zók nemcsak a borjazásra, hanem a következő tejelési időszakra is. Itt napi 15 liter tej kitermeléséhez ele­gendő kosztot kapnak, természetesen a fokozatosság alapvető követelmé­nyeinek betartásával... Az egészsé­ges borjak az itatásos nevelés során egészséges tehenek tejét kapják. Minden borjú a születés utáni négy héten belül tébécé-vizsgálaton esik át. Például augusztusban 16 borjú kö­zül csupán egy reagált pozitívan a tébécére. Borjazás után, tíz nap múl­va a tehenek visszakerülnek a „szü­lészeti osztályról“ az eredeti helyük­re. A tehenészetről még annyit, hogy a fejés 70 százalékát a fejők gépek­kel végzik. Tejtermelési tervük tehe­nenként 240 liter - erre az eszten­dőre. Számolnak a tehénállomány to­vábbi minőségi javulásával: például 1964-re már 3212 litert terveztek, ami napi 8,8 litert jelent a mostani 6,5-el szemben. Egészséges, edzett növendékállatok előfeltételeként nemrég készült el egy nyitott istálló az állattenyésztő­telepen, s egyet pedig a legelőn épí­tenek majd rövidesen. Mázik Ferenc, a szövetkezet zootechnikusa elmon­dotta, hogy ez az istálló ugyancsak sokat jelent majd a fertőző tébécé teljes kirekesztése szempontjából, mivel télen-nyáron itt lesznek a nö­vendékmarhák — a falutól 10 kilomé­ternyire — ahonnét a befolyatás után csak a borjazás idejére kapnak „be­utalást" az elletöbe. , Jól kifizetődik az önetetési módszer alkalmazása a sertéshizlalásnál is. Ilyen alapon 1400 darabot hizlalnak. Ez év május elsejétől fokozatosan ve­zették be ezt az etetési módszert. Azóta csak néhány hónap telt el, s az eredmény máris kézzelfoghatóan meg­mutatkozik. Például annakelőtte hét zabegységnyi takarmány kellett egy kiló felhízásra, mostpedig csak négy. Az előhizlalásnál 14 dekagramm volt akkor a súlygyarapodás — az átlag meg 32 dkg —, most az előhizlalásnál 18 dkg, s az átlagsúlygyarapodás pe­dig darabonként és naponta 65 dkg. Hogy ez mennyi hústöbblet? Az 1400 darab hízó esetében 476 kiló naponta. Ez csak egyetlen nap az esz­tendőből! Könnyű kiszámítani azt is, hogy a püspökiek hány mázsa hússal adnak többet május elsejétől az esz­tendő végéig, s mennyit a jövő év­ben ... Az önetetőket saját anyagból — fából — készítették, a zootechnikus tervrajza alapján. így olcsón jutottak önetetőkhöz. (Ha valamely EFSZ vagy állami gazdaság vezetőit érdekelné a tervrajz, írják meg a Szabad Föld­műves szerkesztőségének: Bratislava, SuvorovoVa 16, hogy részletes tájé­koztatást nyújthassunk, esetleg rajz­zal illusztrálva a Virágzó mezőgazda­ság szakmellékletben.) Nem volna teljes az önetetésről szóló rész, ha kimaradna az, hogy az önetetéses módszer alkalmazásával havonta 100-110 munkaegységet meg­takarítanak, ami közel 30 ezer koro­nát jelent a szövetkezetnek, egy évre számítva. Hát még a kilónkénti 2,92 Kcs önköltségcsökkentés ? ... Munka verseny az állattenyésztésben 'Érdemes megemlíteni, hogy a po­zsonypüspöki szövetkezetben — ami az állattenyésztést illeti — munka­verseny folyik. Mégpedig havi érté­keléssel, amit nagypn ésszerűen olda­nak meg: összekapcsolják a termelési terv ellenőrzésével az egyes munka­­szakaszokon, illetve munkacsoportok­ban. Félévenként versenydíjakat tűznek ki. Az első helyezést elérő munka­­közösség tagjai 200, a második helye­zettek 150, s a harmadikok 100 koro­na pénzjutalomban részesülnek. Ha az elsőséget a második félévben is megtartják, akkor ingyenes külföldi társasutazáson vehetnek részt. A ver­senydíjak, esetleg a társasutazás ösz­­szegét a kulturális alapból fedezik. Az első félévi versenygyőztesek a nemrég megtartott aratóünnepély al­kalmával kapták kézhez a pénzjutal­mat. Elsők: Cerny, Erdélyi, Simonná, Sze­­berényiné fejők. 113,8 százalékra tel­jesítették félévi tejtermelési tervü­ket. Negyvenkét darab tehénnél 7,09 literes napi tejátlagot értek el. Másodikok: Pinke és Ostrozník elv­társ, akik a szarvasmarhahizlalásban értek el kiváló teljesítményt. Harmadikok: Kotlár Erzsébet és Dián Mária borjúgondozók. A munkaverseny rendszeres érté­kelését nagymértékben elősegíti az, hogy a szövetke­zetnek saját mun­kaverseny- és kul­­túrfelelőse van Siska elvtárs sze­mélyében. Az ő feladata a kiváló termelési eredmé­nyek népszerűsíté­se röplapon, fali­újságon, a helyi rádión keresztül, s a kulturális ren­dezvények előké­szítése, megszer­vezése, természe­tesen a tagok és vezetők segítségé­vel, ami az utóbbit illeti. • Majersky ökonő­­mussal való beszél­getésünk során megtudtuk, hogy a lapunk 67. számának első oldalán kö­zölt képen tulajdonképpen elektromos gabonaszárító látható. A szárítószer­kezetet villanymotor hajtja majd (most szerelik). A meleglevegőt kokszfűtéssel állítják elő. Az elek­tromos gabonaszárító napi teljesít­ménye: 3—5 vagon. A szövetkezet ökonómusa mellesleg azt is elújsá­golta, hogy a kukoricát is ezzel fog­ják majd szárítani, mindjárt a törés után... (A malacnevelésre és az önsegélyes építésre még visszatérünk.) K. I. Szeptember 7, a csehszlovák repü­lősök napja. Ez alkalomból az elmúlt vasárnap nagyszabású repülőnapot rendeztek a Bratislava-Vajnory-i re­pülőtéren. Csillogó acélfecske keringett a tér felett, s közel 1500 méter magasság­ból két alak zuhant a föld felé. Majd kinyílt az ernyő, s közelebb érve fel­ismerhettük a Mézes-házaspárt. Mind­ketten kedvelik ezt a sportot. A vitorlázó gépek akrobatikus mu­tatványai is nagyszerű élmény marad emlékezetünkben. Sloboda Ágnes, Be­­seda Zdenek és a többi vitorlások, Trebaticky, Kridecky, Horák, Pip és Bohuí ejtőernyősök tanúbizonyságát adták tudásuknak annak ellenére, hogy remek teljesítménynyújtásukba beleszólt a megélénkülő szél is. Szólnunk kell kedves vendégeink. Az őszi árpa vetésének agrotech­nikai határideje — szeptember 15. közeleg. Sajnos, sok helyen az őszi árpa vetését még meg sem kezdték. A vágsellyei járásban a Sládeökovo-i és a Mocsonokkirály-i szövetkezet elvetette a repcét, őszi árpát és a rozsot, a sellyei szövetkezet azonban a vetést meg sem kezdte. A Mocsonokkirály-i szövetkezet 1170 hektár szántóföldön gazdálkodik. Földjei homokosak. Hogy mégis jó termést érjenek el, mindent el kell követniük. Először is jó minőségű vetőmagot biztosítani és az őszi ka­lászosok vetésének agrotechnikai ha­táridejét betartani. A szövetkezet agronómusa Kocz­­mann József alig 19 éves. Fiatalos lendülettel végzi teendőit. Mindazt, amit négy év alatt a Surányi Mező­­gazdasági Iskolában elméletileg meg­tanult, ma a szövetkezet földjein va­lósítja meg. — Hogyan halad az őszi kalászosok vetése? — fordultunk hozzá kérdé­sünkkel. Tekintetét végighordozza a mezőn, aztán örömteljesen mondja: — Jól. Tíz hektár repcét, 22 hek­tár árpát, 32 hektár rozsot már elve­tettünk. Igyekeznünk kell, hogy a mi homokos talajunk ki ne száradjon. — Hogyan készítették elő a vető­magot? — Mindjárt a cséplés után kitisztí­tottuk, majd csáváztuk. Természete­sen először a GTÄ laboratóriumába küldtünk belőle, hogy megállapítsák a vetőmag csíraképességét. A vizs­gálat azt mutatta, hogy a vetőmag alkalmas a vetésre. — Ugyanis az árpa csíraképessége 93, a rozsé 85. A szövetkezet 12 vagon műtrágyát vásárolt az őszi kalászosok alá. Hek­táronként 5—6 mázsát szórtak el. Beszélgetés közben kiderült, hogy mindez azért van, mert kevés az istállótrágya, s így műtrágyával kell pótolni. Habár a szövetkezet tervében szerepel, hogy a földet minden ne­gyedik évben meg kell trágyázni, istállótrágyából a földre minden tize­dik évben jut. Az idén az 1170 hek­tárból csupán 70 hektár kap istálló­trágyát. Mi ennek az oka? Nincs meg a tervezett marhaállományuk és a trágya kitermelésére sem fordíta­nak kellő gondot. Habár az idén a hektárhozamok nagyobbak voltak a tervezettnél, a szövetkezet tagjai ez­zel nem elégedhetnek meg. A szerves trágyát semmi sem pótolja kellően. A szövetkezet vezetőségének érdemes volna elgondolkozni, hogy nem volna-e a magyar sportrepülők és ejtőernyő­sök nagyszerű mutatványairól is. Pél. dául Arabi Endre a gép elhagyása után négy ejtőernyőt oldott le ma­gáról. s csak a ötödikkel ért a zöld gyepszőnyegre. Hasonlóan kell be­szélnünk a vendég-csoport többi tag­járól is. A balon-vadászat után hatalmas lökhajtásos repülőgépek hú2tak el a tér felett. Az emberek hol balra, hbl jobbra fordították fejüket, hogy nyo­mon kövessék az óriási sebességgel repülő, akrobatikus mutatványokat végző gépet. A gépek közötti távolság állandó betartása, a pilóták figyelmes­ségét, pontosságát bizonyította. Az idei repülőnap legjobban iga­zolta, hogy a legkorszerűbb repülő­gépek őrzik hazánk légiterének biz­tonságát. -há­célszerű a kertészeti és egyéb hulla­dékokból komposztot készíteni, és ezzel pótolni az istállótrágyát. Jelenleg az őszi búza vetőmagját tisztítják. A szövetkezet a vetőmag­szükségletet maga termelte ki, s ez- ' zel mintegy 40 000 koronát takarított meg. Az őszi kalászosok vetésével szorosan összefügg a kapások beta­karítása is. A szövetkezet e hét folyamán megkezdi a cukorrépa ásá­sát. Meg kell fogni a munka végét, hogy a 75 hektár cukorrépa és a 170 hektár kukorica betakarításával mi­nél hamarabb végezzenek, tekintettel arra, hogy ezekután vetik az őszi búza egy részét. — Hogyan készültek fel a kapások betakarítására? — kérdeztük Rábek Gábor szövetkezeti elnöktől. — Két répaásógép áll rendelkezé­sünkre. A gépek hosszabbított mű­szakban fognak dolgozni. Reméljük, hogy a többi munka szaporán fog menni. — Majd magyarázólag hozzá­teszi: - A cukorrépa és a kukorica betakarításáért a tagok személy sze­rint ia felelősek, mivel tavasszal egyéni ápolásra és betakarításra kü­lön parcellákat kaptak. Cukorrépából várják a legnagyobb bevételt. A tervezett 260 mázsa he­lyett 320 mázsa átlag-hektárhozamra számítanak. Előreláthatólag a kuko­ricánál a tervezett hektárhozamot 7 mázsával lépik tűi. Mind a kukori­cánál, mind pedig a cukorrépánál bevezették a pótjutalmazást. Ennek eredményeként körülbelül 5—600 ko­ronában részesül minden szövetkezeti tag. A szövetkezet 00 hektáros siló­kukorica-parcelláján is szorgos mun­ka folyik. 32 hektárról már besilóz­­ták a zöld tömeget. Több mint 100 vagon silótakarmányra számítanak. Elmenőben az agronómus azzal bíz­tatott, hogy az őszi búzát is a hónap végére a földbe teszik... Németh János Tízéves jubileum Augusztus 29-én ünnepelte meg­alakulásának 10. évfordulóját a nagy­­géresi „Győzelmes Október“ EFSZ. Pál Vince, a szövetkezet elnöke beszé­dében ismertette a tíz év alatt elért eredményeket, hiányosságokat, s meg­említette azt is, hogy a következő években az eddiginél még nagyobb szorgalommal kell dolgozniok. ha terveiket teljesíteni akarják. Az említett szövetkezet nemcsak a járási, de kerületi viszonylatban is a jobbak közé tartozik. Ezt mutatja az is, hogy ez idén az előzetes számítások szerint 11230 korona jut majd tagon­ként a természetbenieken kívül. Az ünnepet ízletes vacsora követte. A zenészeknek is volt munkájuk, mert a tüzes bor megkívánta a talpalá­­valót. Géresi László, Kisgéres Jól halad az őszi munka A rappi szövetkezetben már a 80 hektár búzának készítik a jó mag­ágyat, a vetésforgó pontos betartása mellett. Jól állnak a takarmányok be­gyűjtésével is. 118 hektárról kaszál­ták le a sarjút, amelynek nagy része már kazalba van rakva. 5 hektáron már a lucerna negyedik kaszálását is elvégezték. A dohány is szép termést hozott. A beadás teljesítéséhez már csak 12 mázsa kell, s úgy számítanak, hogy azon felül még legalább 30 mázsát szabadon eladnak. Eddig már 130 000 koronára rúg a bevétel és megvan minden reményük arra, hogy elérik a 200 ezret, ami azt jelenti, hogy a dohányos csoport eredményes mun­kát végzett. Ferenc József, Rapp Új szövetkezet Ohradzany (homonnai járás) föld­művesei egészközségi szövetkezetét alakítottak. 830 hektáron kezdik a közös gazdálkodást. Ez már a preáovi kerület 110. szövetkezete. Elnöknek Melnik Jánost választották, aki az alakuló gyűlésen kijelentette, hogy nagy lehetőségeik vannak az állat­­tenyésztésre, s pár év leforgása alatt az elsők közé küzdhetik fel magukat a kerületben. -ct-Galántán a járási aratóünnepély egyik részét a já­rási mezőgazdasá­gi kiállítás meg­nyitása képezte. A szokott látványos­ságok mellett leg­nagyobb érdeklő­dést a galántal mezőgazdasági gépipari tanulók kiállítása iránt ta­núsítottak a láto­gatók. A kicsiben elkészített leg­újabb mezőgazda­­sági gépeket kicsi­nyek és nagyok egyaránt megcso­dálták. Az új nyitott istálló, amit jól felhasználtak a nyár folyamán a gabona szárítására. Dián Mária borjúgondozó ívóst visz a bociknak. Acélfecskék Vajnory felett Nagysikerű repülőnap Bratislavában

Next

/
Thumbnails
Contents